Search Results
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
Romaellenes előítéletek Magyarországon: Politikai orientációtól, nemzeti identitástól és demográfiai változóktól független nyílt elutasítás
Anti-Roma prejudice in Hungary: Predictors of blatant and uninhibited rejection
). Budapest : Scientia Humana . Fábián Z. , & Sik E. ( 1996 ). Eloítéletesség és tekintélyelvuség . In Andorka R. , Kolosi T. , & Vukovich Gy. (szerk
Absztrakt:
Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.
A Modern Homonegativitás Skála magyarországi adaptációja
Hungarian adaptation of the modern homonegativity scale
Háttér
A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek a többi kisebbségi csoporthoz hasonlóan egészségi szempontból veszélyeztetett populációnak számítanak. Megfelelő ellátásukat nehezítheti az egészségügyi személyzet részéről megmutatkozó előítéletesség, amely befolyásolja a megfelelő orvos–beteg kapcsolatot is. Mindezidáig nem készült olyan magyar felmérés, amely az egészségügyben dolgozók LMBT személyekkel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta volna, azért sem, mert nem állt rendelkezésre erre alkalmas validált, magyar nyelvű kérdőív.
Célkitűzés
A kutatás célja a Modern Homonegativitás Skála (MHS) kérdőív kulturális adaptációja és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata.
Módszerek
Az MHS kérdőív hazai adaptációját hat lépésből álló módszertan szerint végeztük. A magyar nyelvű változatot 194 orvostanhallgató (Semmelweis Egyetem) és gyógypedagógus-hallgató (Eötvös Loránd Tudományegyetem) töltötte ki a keresztmetszeti vizsgálat során (31,8% férfi; átlagéletkor: 22,2 év, SD = 1,60 év, terjedelem: 18–29 év).
Eredmények
A kérdőívet magas belső konzisztencia jellemezi (Cronbach-α: 0,91, illetve 0,90 a homoszexuális férfiakra (MHS-G) és a leszbikus nőkre (MHS-L) vonatkozó változatokban). Konfirmatív faktoranalízissel igazoltuk a skála egydimenziós struktúráját (MHS-G: χ2 (54) = 135,69; p < 0,001; RMSEA = 0,09; CFI = 0,92; TLI = 0,91; MHS-L: χ2 (54) = 182,45; p < 0,001; RMSEA = 0,11; CFI = 0,89; TLI = 0,86). A három hét időintervallumban mért teszt–reteszt korreláció értéke 0,94. Az MHS mindkét alskáláján mért értékek pozitívan korrelálnak a kérdőív validálásának érdekében felvett, régi típusú homonegativitást vizsgáló Orvostanhallgatói Attitűd Kérdések pontszámaival (MHS-G: r = 0,59; p < 0,001; MHS-L: r = 0,56; p < 0,001).
Következtetések
Az MHS adaptációja sikeres volt, magyar változata homoszexuális és leszbikus személyekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára alkalmas mérőeszköznek bizonyult.
Orvostanhallgatók sztereotípiái különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatban
Stereotypes of medical students about different social groups
; 71: 609–627. [Hungarian] 12 Paczári V. The interpretation of prejudice among university students in Debrecen. [Az előítéletesség értelmezése a debreceni egyetemisták
A szociálpszichológia és határterületei a szociálpszichológia 30 éve
Social Psychology and Boundary Areas
. A csoportközi viszonyok közül kiemelt figyelmet szenteltek e kutatások a romák és nem roma magyarok (vagy más európaiak) kapcsolatának, az előítéletesség kérdéseinek és a hatékony antidiszkriminációs beavatkozásoknak, illetve annak a kérdésnek
. and Sik , E. , ‘ Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon’ (Data to recognize about the extent and causes of prejudice of Hungary) ( 2007 ) 1
Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben
Together we can: The Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game
. Batson és mtsai, 1979 ). 2.6. A törzsi ösztön hipotézis ( Van Vugt és Park, 2010 ), valamint az előítéletesség nemi különbségeit demonstráló szociálpszichológiai kutatások ( Akrami és mtsai, 2000 ; Kemmelmeier, 2010 ) alapján azt feltételezzük
Változások és újítások a Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) pszichodiagnosztikai tesztben
Changes and innovations in the Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2 (MMPI-2) psychodiagnostic test
az Elfojtás (R) skála ( Welsh, 1956 ), az Énerő (Es) skála ( Barron, 1953 ), a Dominancia (Do) skála ( Gough, McClosky és Meehl, 1951 ), a Társas felelősségérzet (Re) skála ( Gough, McClosky és Meehl, 1952) , az Előítéletesség (Pr) skála ( Gough, 1951
system of present day Hungarian regional dialects] . Akadémiai Kiadó , Budapest . Jánk , I. ( 2018 ). Nyelvi diszkrimináció és nyelvi előítéletesség a pedagógiai értékelésben: Négy ország gyakorló és leendő magyartanárainak körében végzett kutatás
