Search Results
Az elmeteória - tehát az a képesség, hogy más embereknek önálló mentális állapotokat és tartalmakat tulajdonítunk - fontos szerepet tölt be társas életünkben. Egyfelől megkönnyíti a társakkal való együttműködést, másfelől lehetővé teszi, hogy manipuláljuk őket saját céljaink elérése érdekében. Vizsgálatunkban azt a célt tűztük ki, hogy az elmeteória és a társas viselkedésformák bonyolult kapcsolatának néhány alapvető és eddig kevéssé tanulmányozott aspektusát elemezzük. Az elmeolvasó képesség vizsgálata során a felnőtt kísérleti személyeknek történeteket kellett elemezniük, míg a machiavellizmus és a kooperatív készség szintjének vizsgálata tesztekkel történt. Megállapítottuk, hogy a machiavellizmus erős negatív korrelációt mutat a társas együttműködési készséggel: a mások kihasználására, manipulálására hajló személyek a kooperativitás alacsony szintjét mutatják. Másodszor, szoros összefüggést találtunk az együttműködési hajlam mértéke és az elmeteória mértéke között, amit úgy értelmeztünk, hogy minél jobb elmeolvasó képességgel jellemezhető valaki, annál nagyobb hajlandóságot mutat a másokkal folytatott együttműködésre. Végül, megvizsgáltuk az elmeteória és a machiavellizmus kapcsolatát, és itt nem találtunk szignifikáns összefüggést. Eredményeink nem támasztották alá azt a feltevésünket, hogy azok a személyek, akik könnyebben helyezkednek bele a többiek gondolataiba és értik meg azok szándékait, illetve ismereteit, a többieknél nagyobb hatásfokkal manipulálják őket saját céljaik elérésében. Az eredmények - különösen a harmadik eredmény - értelmezésére felhasználtuk egyrészt a „hideg” és a „meleg” empátia mint az elmeteória inkább kognitív, illetve inkább emocionális jellegű aspektusainak megkülönböztetését, a morális érzelmek reprezentációjának hiányát és más kognitív magyarázó modelleket.
Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.
A vallás kognitív elméletei: Áttekintés
The cognitive theories of religion: An overview
A tanulmány célja bemutatni és értékelni azt az új tudományterületet, amely a „vallás kognitív tudománya” (Cognitive Science of Religion) néven vált ismertté. Az irányzat képviselői a kognitív tudománynak és kognitív pszichológiának az elméleteit és módszereit alkalmazzák a vallás újszerű magyarázata során. Az itt következő tanulmány erről az irányzatról nyújt átfogó értékelést, amit három szempont is indokolhat. Egyrészt, ez a terület az utóbbi időszakban jelentős fejlődésen ment át – mára pedig az önálló tudományos diszciplínává válás küszöbére is eljutott. Másrészt, a fentiek ellenére az irányzat Magyarországon viszonylag kevéssé ismert, ezért mind a kognitív tudományok, mind a vallástudományok hazai képviselőinek szempontjából előrevivő lehet egy ilyen általános áttekintés. Harmadrészt, fontos rámutatni arra, hogy az új irányzat sikeresen alkalmazott egy kognitív és naturalista megközelítést a vallásra – vagyis egy olyan jelenségre, mely korábban leginkább a humán- és társadalomtudományok illetékességi területéhez tartozott.
Absztrakt
Mindennapi nyelvhasználatunk során gyakran fejezzük ki szándékainkat indirekt módon. A nem szó szerinti jelentéstartalmon keresztül folytatott kommunikáció kutatása hosszú múltra tekint vissza mind a jelenség nyelvészeti hátterét, mind pedig a beszédforma pszichológiai megközelítését tekintve. Ez utóbbi tudományterület a korábbiakban elsősorban az indirekt beszédaktusok használata mögött húzódó stratégiai okokra és logikai magyarázatokra koncentrált. Jelen kutatás egy új aspektusból járja körül a kérdéskört: a kognitív feldolgozás felől. A fő kérdésünk, hogy vajon a direkt és az indirekt mondatok feldolgozásának idői mintázatában van-e különbség? Tovább árnyalva a képet megvizsgáljuk, hogy vajon az általános és társas kognitív funkciók, mint a munkamemória és a mentális állapottulajdonítás meghatározza-e — és ha igen, hogyan — a rejtett tartalommal bíró mondatok használatát. A mondatok feldolgozását önütemezett olvasási helyzetben mértük, ahol a függő változó a feldolgozási idő volt. A munkamemória-kapacitást a hallási és a számlálási terjedelem tesztekkel, míg a mentális állapottulajdonítást a „Faux Pas” Teszttel mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a direkt mondatok feldolgozása gyorsabb, mint az indirekt mondatoké. A tanulmány eredményei szerint különbséget találhatunk a magas és az alacsonyabb munkamemória-kapacitású személyek mondatfeldolgozásának mintázatában. Az elmeteória fejlettség viszont nem befolyásolta az indirekt megnyilatkozások feldolgozásának sebességét. Összefoglalva, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben gyakran használjuk az indirekt megfogalmazást, a kognitív feldolgozás szempontjából mégis kapacitásigényesebb.
Paál Tünde, Bereczkei Tamás (2006): Elmeteória, együttműködés, machiavellizmus: a felnőttkori elmeolvasó képesség hatása a társas kapcsolatokra. Magyar Pszichológiai Szemle , 61 (4), 511–532. Bereczkei T
Moore-paradoxonos mondatok és a logikai inkonzisztencia kapcsolata kétnyelvű gyermekeknél
The development of understanding moore-paradox sentences and logical inconsistencies
lehet valamilyen érzelem (Wellman, Cross és Watson, 2001). Hagyományosan a hamis vélekedések megértésének kialakulásától számítják az elmeteória megjelenését az egyénnél. Wimmer és Perner (1983) dolgozott ki először kísérleti anyagot a hamis
Evolúciós pszichológia – az elmúlt 30 év
Evolutionary psychology – the last 30 years
– nem teljesítenek jól az elmeteória és az érzelmi intelligencia feladatokban (Bereczkei, 2015). Agyi képalkotó (fMRI) vizsgálatokat végezve a kutatócsoport tagjai olyan agyi területeket találtak (interior frontális tekervény, dorzolaterális prefrontális
látszottak egymástól. Elmeolvasás: Szociális Intelligencia Hipotézis Az elmeolvasás vagy elmeteória az a képesség, hogy következtetéseket, feltevéseket teszünk egy másik személy mentális állapotaira és tartalmaira vonatkozóan (Kiss, 2005). Vágyakat
Az evolúciós pszichológia paradigma újragondolása: A továbblépés irányai
Re-thinking of the Evolutionary Psychology Paradigm: Trends of the Advancement
magyarázhatók az olyan egyedülállóan emberi, erősen specializált kognitív képességek, mint például az arcfelismerés, az elmeteória, a kategóriák felismerése és a szótanulás, vagy akár a nyelv. E kérdésre két, különböző típusú válasz adható. Az első, az EP által
