Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "eszközök" x
  • Architecture and Architectonics x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A XIX. század második felétől Magyarországon is elterjedő telepes lakóterületeken épült házak nem csak egyedi építészeti értékeikkel jelenthetnek védendő értéket: a jó minőségű, magas színvonalú telepek olyan városléptékű többletértéket adnak hozzá a településképhez, melyet a szakmai közmegegyezés védelmi eszközök segítségével kíván megőrizni. Cikkünkben azt a hipotézist kívánjuk igazolni és mérhető indikátorokkal alátámasztani, hogy ezek az eszközök (védelmi eszköztár, településrendezési eszközök, közös tulajdon/kezelés, felújításhoz nyújtott anyagi támogatás és társadalmi szemléletformálás) csak akkor lehetnek sikeresek és eredményesek, ha nem állnak feloldhatatlan ellentétben a lakók részéről a lakásokkal, házakkal és együttesekkel szemben támasztott kortárs funkcionális, műszaki és erkölcsi követelményrendszerrel. A vizsgálathoz 5-5 városépítészeti és épületléptékű indikátort vezettünk be, melyekkel leírható a lakások és a nekik helyet adó házak és telepek műszaki és morális időtállósága, illetve a kortárs követelményekhez való adaptálhatósága. A bevezetett indikátorrendszert három magyarországi, alacsony-intenzív telepes lakóegyüttes példáján keresztül teszteljük, melyek eltérő korúak, léptékűek és más-más társadalmi csoportot céloztak meg felépítésük idején, eltérő eszközrendszer védi őket, így viszonylag széles spektrumot képviselnek a hasonló telepek között.

Restricted access

Szabó Julianna „Város és szabályozás – A településrendezés hagyományai és paradigmaváltása” című PhD értekezésének védésére 2008. június 17-én került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában. Az értekezés a településrendezés napjainkban aktuális paradigmaváltásával foglalkozott, amelyben a tervezési eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szabályozási típusú eszközök. Az értekezés első része négy tartalmi és egy metodológiai hagyományba sorolta az urbanisztikának azokat az áramlatait, amelyek a mai településrendezési eszköztárat meghatározzák. A tervezés és a szabályozás tervezéselméleti összehasonlításán túl a dolgozat a településrendezés mai kulcsproblémáin keresztül mutatta be az új rendezési paradigma szükségességét, kialakulásának lehetséges irányait. Jelen cikk a PhD értekezésből az építészeti kérdésfeltevéshez legközelebb álló építészeti-esztétikai hagyományt és a településrendezésnek az esztétikai megítéléssel kapcsolatos problémakörét emeli ki.

Restricted access

Az építészetben minden tervezési feladat egyedi: egy adott problémakörbe tartozó egyes szabályok általános érvényűek, mások csak egy-egy konkrét szituációra vonatkoztathatók. A számítógéppel segített tervezés hatékonyságát növelhetjük úgy, hogy az építészeti CAD rendszereket felkészítjük az olyan tervezési feladatok támogatására, amelyek gyakran ismétlődnek és általános szabályokkal leírhatók, miközben a tervezőnek lehetősége nyílik az egyedi szempontoknak megfelelő módosítások elvégzésére is. Az építészeti tervezés során alkalmazott szabályok közül azok alkalmazását lehet számítógéppel támogatni, amelyeknél a problématér véges, objektív ellenőrzési kritériumok állnak rendelkezésre, a szabályok pedig algoritmus formájában megfogalmazhatók. A dolgozatban a fenti szempontokból tekintünk át egyes tervezési részfeladatokat: egy-egy területen melyek az általános érvényű szabályok, ezek közül melyek írhatók le algoritmusok formájában. Kiemeljük a szerkezettervezést mint hatékonyan támogatható területet, majd bemutatjuk a szerkezettervezés CAAD támogatására jelenleg használt eszközök közül a kényszereket és az eljárás alapú parametrikus objektumokat. Ezeket az eszközöket két szempontból vizsgáljuk: mennyiben alkalmasak a szabályok implementálására, illetve milyen lehetőséget biztosítanak az egyedi szempontok figyelembevételére. Végül bemutatunk egy olyan rendszert, amely a kényszerek és eljárás alapú parametrikus objektumok együttes alkalmazásán alapul, és mindkét vizsgált szempontnak maximálisan meg tud felelni.

Restricted access

Context sensitive approach signifies a teaching and learning method in architecture, a strategy of teaching design whereby first-year students in architecture learn to be sensitive to complex context in a holistic way. In this time of increasing globalisation, searching for the spiritual determination of architectural and urban design becomes one of the most important components of education. The main issue of this research into educational practice is, with the aid of practical experiences a theoretic background, to present the methodology. This paper first gives a brief overview of the Hungarian architectural educational system and then focuses on the special question of context. Chapters about sensitization, communication skills, practice and theory, make it simpler to understand the principal elements and goals of first-year design education, even where they do not and cannot exist distinctly.

Restricted access

A konfigurációs mechanika – melyet első kutatója tiszteletére Eshelby-féle mechanikának is neveznek – a kontinuummechanika egyre fontosabbá váló területe. A koncepció maga nem tekinthető új keletűnek, mivel Eshelby munkásságában az 1950-es évek elejétől találkozhatunk a témával. Mindazonáltal a numerikus módszerek elterjedése miatt és a nagy számítási kapacitással rendelkező számítástechnikai eszközök megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg a tématerület gyakorlati alkalmazásait illetően. Az Eshelby által bevezetett feszültségtenzor az anyagokban található inhomogenitások hatásainak vizsgálatát teszi lehetővé. Az abból származtatott úgynevezett konfigurációs erő a mechanika számos területén kínál komoly felhasználási lehetőségeket. Jelen cikk témája a konfigurációs mechanika elméletének rövid bemutatása, majd a jelenleg leginkább elterjedt, a konfigurációs erő numerikus számításán alapuló alkalmazások bemutatása. Ez három nagy területet foglal magába. A konfigurációs erő egyik leginkább kecsegtető alkalmazási lehetősége a törésmechanikai problémák területén jelentkezik. Másik nagy terület az alak- és szerkezeti optimálás. Végezetül egy újszerű és eredményesen alkalmazható eljárás került bemutatásra, mely a numerikus megoldás pontosítását célozza a végeselem háló kezdeti konfigurációjának optimalizálásán keresztül. Ez utóbbi felhasználási terület alkalmazását néhány egyszerű tesztpélda is szemlélteti.

Restricted access

A fizikai valóságában létező műemlék egy adott időmetszetben vizsgálva magán hordozza a megelőző története minden hatásának következményeit, a szándékolt és szándékolatlan beavatkozások eredőjeként. A műemlék hordozta értékek továbbéltetése szorosan összefügg azzal, hogy milyen, nem csupán az anyagi dimenziókra vonatkozó rendeltetést szánnak az adott műemléknek. A történeti folyamatosság értelmezésében a műemlékvédelmi gondolat 19. századi térnyerése óta jelen lévő, ugyanakkor jelentéstartalmában változó fogalmak-elvárások a műemlékként elismert javak hitelesége és integritása. Megőrzésükhöz is elengedhetetlenül szükséges a konzerválás, a restaurálás, illetve mindenekelőtt a folyamatos gondozás — mindez szoros összefüggésben a rendeltetéssel, a fenntartó (és fenntartható) használattal. Felvetődhet a tervezett fejlesztés pillanatában már nem létező részek, meghatározó jelentőségű összetevők rekonstruálásának a gondolata. Az adott pillanatban rendelkezésre álló tudás, információk alapján születik döntés arról, hogy milyen volt, és hogy milyen/melyik legyen az a történeti folyamatosság, amelyet megjeleníteni szándékozunk. A konzerválást, restaurálást meghaladó mértékű beavatkozások az adott pillanat, esetünkben a 21. század alkotásai. A rekonstruktív kiépítés igazolását alátámasztani kívánó módszerek, eszközök tárháza jelentősen bővült az információs technológia (IT) nyújtotta lehetőségekkel.

A rekonstrukció, bár elsődlegesen biztosan nem tekinthető műemlékvédelmi beavatkozásnak, bizonyos körülmények között ebben a körben is értelmezhető. Az időtényező meghatározó jelentőséggel bír e tekintetben. A töredékessé válás vagy a teljes pusztulás utáni nagyobb időtávlat után a rekonstruktív kiépítés kizárólag csak a friss beavatkozás pillanatnyi megközelítéséből vezethető le. A fizikailag fennmaradt értékek megőrzését, fenntarthatóságát szolgáló helyreállítás kiegészítésére az információs technológia számos, visszafordíthatatlan fizikai beavatkozással nem járó eszközt, megoldást is kínál. Az eltúlzott rekonstrukciós beavatkozás manipuláció: „Mostantól kezdve minden másképpen volt.”

Restricted access

Transformation of Tools and Conservation of Architecture#

Some Researches on the Use of Digital Systems for the Intervention on the Historical Buildings

Az Építészet Megőrzésének És Észközeinek Atalakulása •

Digitális Rendszerek Használata Történeti Épületeken Végzett Műemléki Beavatkozások Edsetén
Építés - Építészettudomány
Authors: Donatella Fiorani, Marta Acierno, Silvia Cutarelli, and Adalgisa Donatelli

The use of digital technologies to study architecture and landscape has begun to represent an innovative aspect of the research when it started to allow the dynamic association (as input and output) of images and alphanumeric data: the different combination of this information through inferences and algorithms and the consequent generation of new data has freed digitisation from a strictly instrumental role making it a new methodological approach in itself.

As a matter of fact, recently architectural research has begun to take an interest in the problem ‘from within’, working not only on the application of computer tools but, more consciously, on their configuration. The work carried out by the Sapienza research group is aimed at developing ontologies and inferential models specifically dedicated to the representation of historical buildings and is devoted to the implementation of a national GIS platform for the historical centres, the Risk Map of the Italian Ministry of Cultural Heritage and Activities and Tourism.

This kind of work involves a series of methodological issues specially oriented to the definition of the role of the history of architecture in itself and its use for the conservation project. These arguments are developed within this essay, mainly focused on: type and quality of information deriving by the new procedures; interpretative components that fuel the new research methods; cost/benefit ratio in the use of ‘analogue’ and ‘digital’ approaches; future prospects of the two different (traditional and digital) investigative strategies. Moreover, both of the fields of digital research developed by the group (ontology and Risk Map) are here summarised.

A kutatásban azóta jelent meg innovatív szempontként a digitális technológiák használata az építészet és környezete tanulmányozásában, amióta a képek és alfanumerikus adatok dinamikus társítása (bemeneti és kimeneti formában) elkezdődött: az információk következtetések és algoritmusok révén létrejött különböző kombinációja, valamint az új adatok ezekből következő generálása megszabadította a digitalizálást szigorúan instrumentális szerepétől és önmagában új módszertani megközelítést hozott létre.

A közelmúltbeli építészeti kutatások tulajdonképpen „belülről” mutattak érdeklődést a probléma iránt, nemcsak a számítógépes eszközök alkalmazásával, hanem még tudatosabban a konfigurációval is foglalkoztak. A Sapienza egyetemi kutatócsoport munkájának célja kifejezetten történeti épületek bemutatására szolgáló ontológiák és következtetési modellek kifejlesztésére irányul azzal a szándékkal, hogy megvalósuljon a történeti központokra vonatkozó olasz nemzeti térinformatikai platform, az olasz Kulturális Örökség és Turizmus Minisztériuma kockázati térképe.

Ez a fajta kutatómunka módszertani problémák sorozatát foglalja magába, amelyek kifejezetten az építészettörténet szerepének meghatározására, valamint helyreállítási projektekben történő felhasználására irányulnak. Érveinket e tanulmányban fejtjük ki, elsősorban a következőkre összpontosítva: az új eljárásokból származó információ típusa és minősége; az új kutatási módszereket fellobbantó értelmező elemek; a költség-haszon arány az „analóg” és a „digitális” megközelítés alkalmazása esetén; a kétféle (hagyományos és digitális) vizsgálati stratégia jövőbeli kilátásai. Ezeken túlmenően összefoglalásra kerül a kutatócsoport által kifejlesztett digitális kutatás mindkét területe (ontológia és kockázati térkép) is.

Full access

Templomépítészet a szocializmusban

Szerkezet, forma és szakrális tartalom viszonya az 1970–1980-as évek magyarországi római katolikus templomépítészetében

Építés - Építészettudomány
Author: Urbán Erzsébet

Irodalom A liturgikus berendezési tárgyak és eszközök művészete . 1968 . Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács . A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai . Szent

Open access