Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "faktorszerkezet" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán

Validation of health literacy questionnaires in Hungarian adult sample

Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Mátyás, Ferenc Vincze, and Éva Bíró

Összefoglaló. Bevezetés: Az eredményes gyógyítás, rehabilitáció, egészségre nevelés és egészségfejlesztés elengedhetetlen feltétele, hogy az egyén az egészségműveltségének megfelelő módon jusson hozzá az egészségével kapcsolatos információkhoz. Célkitűzés: A kutatás célja két, az egészségműveltséget objektíven (Newest Vital Sign) és szubjektíven (Brief Health Literacy Screening Tool) mérő skála validálása volt. Ezen nemzetközi felmérésekben elterjedt és önmagukban is alkalmazható rövid tesztek segítségével vizsgálható az általános populáció egészségműveltsége. Módszer: A skálák tesztelése országos keresztmetszeti vizsgálat keretében zajlott a felnőtt lakosság körében. A kérdőívek megbízhatóságát és validitását az egyes kérdőíveken belüli Cronbach-α, Spearman–Brown és korrigált item-totál korrelációs együtthatók, valamint feltáró faktorelemzés (főkomponens-elemzés, varimax rotáció) segítségével értékeltük. Eredmények: A kérdőívek belső konzisztenciáját mérő Cronbach-α-érték a Newest Vital Sign kérdőív esetében 0,72, a Brief Health Literacy Screening Tool kérdőív esetében 0,87, míg a Spearman–Brown-féle korrigált korrelációval számított „split-half” megbízhatóság 0,76, illetve 0,88 volt. Az item-totál korrelációs vizsgálat során kapott korrelációs együtthatók minden esetben magasabbnak bizonyultak az elvárható 0,3-as értéknél. A faktorszerkezet feltárása rávilágított, hogy a két teszt az egészségműveltség más-más dimenzióit méri. Megbeszélés: Eredményeink alapján mindkét teszt megbízhatónak bizonyult; a Brief Health Literacy Screening Tool skála belső validitása magasabb, mint az eredeti kérdőívé. A faktorelemzés alapján a két kérdőív együttes alkalmazása is lehetséges, ha a cél a szubjektív és az objektív műveltség egyszerre történő vizsgálata. Következtetés: Eredményeink alapján javasoljuk a Brief Health Literacy Screening Tool és a Newest Vital Sign kérdőívek általunk validált változatának használatát kérdezőbiztosok által felvett, egészségműveltséget vizsgáló felmérések részeként. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1579–1588.

Summary. Introduction: Accessing health information adapted to one’s health literacy level is a prerequisite for effective healing, rehabilitation, health education, and health promotion. Objective: This research aimed to validate the Hungarian version of two instruments measuring health literacy: the performance-based Newest Vital Sign and the self-reported Brief Health Literacy Screening Tool. These short instruments, which are frequently used in international surveys, can be applied to measure health literacy among the general population. Method: The two instruments were tested in a nationwide cross-sectional study in the general population. The questionnaires’ reliability and validity were evaluated using Cronbach-α, Spearman–Brown, corrected item-total correlation coefficients, and exploratory factor analysis (principal components analysis, varimax rotation). Results: The internal consistency measured by the Cronbach-α was 0.72 for the Newest Vital Sign and 0.87 for the Brief Health Literacy Screening Tool, and the split-half reliabilities calculated with the Spearman–Brown correlation were 0.76 and 0.88, respectively. The correlation coefficients obtained during the item-total correlation analysis proved to be higher than the expected 0.3 value in all cases. Exploring the factor structure revealed that the two tests measure different dimensions of health literacy. Discussion: Both tests proved to be reliable; the internal validity of the Brief Health Literacy Screening Tool is higher than that of the original questionnaire. Based on the factor analysis, their application is possible together if the goal is to examine subjective and objective health literacy together. Conclusion: Using the validated Hungarian version of these questionnaires is recommended as part of health literacy surveys conducted by interviewers. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1579–1588.

Open access

Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/főiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan validált mérőeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban. Célkitűzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzőinek elemzése. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltős kérdőíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérő tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenőrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk. Eredmények: Az MBI-SS belső megbízhatósága igen jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). Az MBI-SS időbeli stabilitását mérő teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erős korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34–0,61; p≤0,003). Konklúzió: Az MBI-SS kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.

Restricted access

A Tellegen Abszorpciós Skála részletes pszichometriai elemzése

Psychometric properties of the Tellegen Absorption Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Hupuczi Ernő, Martin László, Birkás Béla, Hartung István, Hargitai Rita, Varga József, Láng András, Tiringer István, and Kállai János

Háttér

Az abszorpció mérésére a leggyakrabban a 34 tételes Tellegen Abszorpció Skálátalkalmazzák. Az önjellemző mérőeszköz széles körű elterjedtségének ellenére viszonylag‍csekély azon közlemények száma, amelyek a mérőeszköz részletes pszichometriai jellemzőinekfeltárására (pl. faktorszerkezet, skálák belső konzisztenciája) irányulnak.

Célkitűzés

Vizsgálatunk fő kérdésfeltevése az, hogy az abszorpció mennyire tekinthető önálló, látensdimenziónak, bontható-e további alfaktorokra, illetve az alfaktorokból képzett skálák milyen‍megbízhatóságúak, és mennyivel árnyalják a főskálán szerzett eredményeket. Kíváncsiakvoltunk arra is, hogy az 5-fokozatú Likert-skálás és a dichotóm válaszformátumok‍mennyire befolyásolják a mérőeszköz strukturális validitását és skáláinak belső homogenitását.

Módszerek

Az 5-fokozatú Likert-skálás válaszformátumú TAS-t összesen 1935hallgató töltötte ki, a dichotóm válaszformátumút pedig 399 személy. A mérőeszköz‍strukturális validitását feltáró és megerősítő faktorelemzések (pl. egyfaktoros modell, modellmásodrendű faktorral, bifaktoros modell), valamint parallel-elemzés segítségével‍vizsgáltuk. A kapott alksálák reliabilitását nemcsak a hagyományos módon (Cronbachalfa),hanem az általános faktor kontrollálása mellett is kiszámoltuk (hierarchikus omega,‍magyarázott közös variancia).

Eredmények

Az eredeti 34 tételes változatok (Likert-skálásés dichotóm válaszformátumú), illetve a feltáró faktorelemzések eredményei alapján rövidített‍23 tételes változat megerősítő faktorelemzései során egyértelműen a bifaktoroselrendezések adták a legjobb illeszkedési mutatókat és az általános faktor (főskála) megbízhatósága‍kiváló volt. Ezzel szemben az alkálák reliabilitása, az általános faktor kontrollálásamellett, már nem volt megfelelő. Az alkalmazható faktorok számának meghatározására‍a parallel-elemzés kiváló becslést adott, mind az 5-fokozatú Likert-skálás, mind adichotóm válaszformátum esetében az egydimenziós szerkezetet valószínűsítette.

Következtetések

A kapott eredményeink egyrészről alátámasztják azt, hogy az abszorpció egy látens pszichológiai változónak tekinthető, másrészről pedig a hagyományos statisztikaimódszerek korlátaira hívják fel a figyelmet, és a többféle módszer kombinált alkalmazásának‍hatékonyságát támasztják alá.

Open access

A Mágikus Fogalomképzés Skála hazai változatának kialakítása

Psychometric properties of the Hungarian version of the Magical Ideation Scale (MIS)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Vincze Gábor, Török Imre András, Hupuczi Ernő, Hargitai Rita, Martin László, Hartung István, Tiringer István, Simon Mária, and Kállai János

Háttér: A pszichózisra való sérülékenység feltárása és a korai intervenció a klinikai gyakorlat és a kutatások fontos részét képezik. A Mágikus Fogalomképzés Skála az egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kérdőív, amelyet a pszichózisra való hajlam feltárására dolgoztak ki. Meglepő azonban, hogy a Mágikus Fogalomképzés Skála pszicho­ metriai jellemzőit klinikai mintán szinte alig vizsgálták. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Mágikus Fogalomképzés Skála faktorszerkezetének feltárása nagy elemszámú egyetemi hallgatói mintán (n = 1730) és pszichiátriai betegek (n = 319) körében. Módszerek: A kérdőív faktorszerkezetét megerősítő (egydimenziós, többdimenziós szerkezet, bifaktoros elrendezés) és feltáró faktorelemzések, valamint parallel­elemzések segítségével vizsgáltuk. A skálák megbízhatóságát a hagyományos módszerek mellett (pl. Cronbach­α) modellalapú megbízhatósági becslésekkel (hierarchikus ómega) is jellemeztük. A faktorszerkezet elemzését követően a valószínűségi tesztelméleti alapokon nyugvó Tétel­válasz elmélet (Item Response Theory, IRT) segítségével az item­paraméterek becslését (nehézség és diszkrimináció) és az eltérő tételműködést is megvizsgáltuk, majd egy rövid, 15 tételes változatot alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását más mérőeszközök felhaszná- lásával teszteltük (pl. Szkizotípia Személyiség Kérdőív rövid változat; Davis­féle Empátia Kérdőív). Eredmények: A parallel­elemzés a hallgatói mintán 3 faktort, míg a klinikai mintán 2 dimenziót valószínűsített. Mindkét minta esetében a negatív tételek önálló dimen ziót alkottak, amit járulékos faktornak tekintetve a későbbiekben nem elemeztünk. A megerősítő faktorelemzés a normatív hallgatói mintán a bifaktoros struktúrát támasztotta alá, ahol az általános faktor mellett két speciális dimenzió jelent meg: paranormális hiedelmek és mágikus okság/spiritualitás (RMSEA = 0,052; CFI = 0,993; TLI = 0,990). A klinikai mintán az egydimenziós szerkezet adta a legjobb illeszkedési mutatókat (RMSEA = 0,032; CFI = 0,970; TLI = 0,965). A 15 tételre rövidített skála jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezett, bár az IRT elemzés rávilágított arra, hogy néhány tétel eltérő jelentést hordoz a nemek (nők vs. férfiak) vagy a vizsgálati minta típusa (normatív vs. klinikai) szerinti összevetéskor. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a mágikus fogalomalkotás a klinikai mintán egydimenziós modellel ragadható meg leginkább, ezzel szemben a normatív hallgatói mintán már inkább egy bifaktoros struktúra valószínűsíthető, amelynek két speciális dimenziója az adaptív (mágikus okság/spiritulaitás) és maladaptív (paranormális hiedelmek) sajátosságok mentén különül el.

Background: Study of vulnerability to psychosis and early intervention is an area of great clinical impact and research. The Magical Ideation Scale (MIS) is among the most widely used instruments for the assessment of psychosis proneness. However, there has been little research on the psychometric properties of the MIS in clinical sample. Aims: The main goal of the present work was to study the dimensional structure underlying the MIS in a large sample of students (n = 1.730) and clinical subjects (n = 319). Methods: The structures of the MIS were examined by confirmatory (e.g., single-factor model, model with second-order factor, bifactor model) and exploratory factor analysis and parallel-analysis. The internal consistencies were calculated not only in the conventional way (e.g. Cronbach’s α) but also in the controlling of the general factor (hierarchical omega, explained common variance). After initial testing, we used Item Response Theory (IRT) to shorten and further refine the instrument, and criterion validity was evaluated by other questionnaires (e.g. Schizotypy Personality Questionnaire – Brief Revised; Interpersonal Reactivity Index). Results: To determine the number of factors that can be applied, parallel-analysis provided a good estimation of the three dimensional structure of MIS in student sample and two dimensions in clinical subjects. However, the reversed worded items caused a method factor that does not appear to be substantively meaningful. Confirmatory factor analysis identified a bifactor solution (general scale and two specific scales: paranormal beliefs and magical reasoning/spirituality) for the MIS in student sample (RMSEA = 0.052, CFI = 0.993, TLI = 0.990), and a unidimensional factor structure in clinical sample (RMSEA = 0.032, CFI = 0.970, TLI = 0.965). The shortened 15-item version of the MIS has good psychometric properties, but few of the items displayed DIF across gender or type of sample (normative or clinical). Conclusions: Our results confirm that magical ideation can be considered as a single latent psychological variable on clinical sample, and a bifactorial structure in normative sample where the adaptive (magical reasoning/spirituality) and maladaptive (paranormal beliefs) functions separated.

Open access

Elméleti háttér: A „személyes autoritás a családi rendszerben” fogalmát Williamson (1981, 1982) dolgozta ki. Olyan sajátos fejlődési feladatot és szakaszt ír le, mely egyszerre érvényes egyéni és családi szinten, és lényege a fiatal felnőtt személy és szülei közötti családi hierarchia újraértelmezése és átrendezése. A fejlődési szakasz optimális esetben a korábbi, jelentős mértékben tekintélyre alapozott kapcsolattól egy differenciált, mégis bensőséges kapcsolati mód, az individuáció és az intimitás közötti egyensúly elérését jelenti. Cél: Tanulmányunkban a Bray és munkatársai (1984) által kidolgozott Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív (Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFSQ) magyar adaptációjának folyamatát írjuk le és a kérdőív pszichometriai jellemzőit is bemutatjuk. A PAFSQ intergenerációs családi folyamatokkal kapcsolatos, 132 tételből álló kérdőív, mely három generáción keresztül méri a családi kapcsolatokat, a vizsgálati személy szemszögéből. Módszerek: Kérdőíves vizsgálatunkban 338 felnőtt, tartós párkapcsolatban élő személy vett részt (123 férfi és 215 nő, átlagéletkor: 41,09 ± 10,95 év). Ellenőrző faktoranalízissel megvizsgáltuk, hogy magyar mintán is megfigyelhető-e a Bray és munkatársai (1984) által meghatározott faktorstruktúra. Emellett feltáró faktoranalízist is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van-e olyan faktorszerkezet, amely a magyar mintára jobban illeszkedik az eredetinél. Eredmények: Az általunk azonosított faktorstruktúra nagymértékben egyezik a Bray és munkatársai (1984) által közölttel. Hat faktor azonos volt, míg a két eltérő (Trianguláció, Személyes felelősség a fontos kapcsolatokban) kulturális különbségeket tükrözhet. Az így kapott faktorok Cronbach-alfa mutatói elfogadhatónak bizonyultak (0,70—0,90). A kérdőív nyolc itemének segítségével négy elégedettségi mutatót képeztünk, amelyek a párkapcsolatra, a gyermekkel, az anyával és az apával való kapcsolatra kérdeznek rá. Fenti mutatók és a magyar mintán kapott faktorok között összefüggést mutattunk ki. Utóbbiak segítségével három, az individuáció és az intimitás különböző fokozatait mutató profiltípust azonosítottunk. Következtetések: A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változata (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői megfelelőek. A kérdőív alkalmazható a kutatásokban, de struktúrája véglegesítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access