Search Results
This paper deals with the influence of sharp temperature variations on the geochemical fractionation and bioavailability of 241Am, 60Co and 137Cs in Fluvisol soil. The study was performed using soil contaminated with aqueous solutions of 241Am, 60Co and 137Cs in the laboratory and stored for three years at temperatures within the range of 10–18 ºC and soil moisture from 20 to 30 wt %. Afterward the soil was divided into three equal parts and conditioned for one month at 10–18 ºC, −18 ºC and 40 ºC temperature regimes, respectively. The impact of the storage conditions on geochemical forms of the radionuclides was investigated using single extraction of exchangeable 137Cs with 1 M NH4NO3 and sequential extraction of 241Am and 60Co, and by gamma-spectrometric measurement. The influence of temperature rise up to 40 ºC over a period of one month on the transfer factors (TFs) of the radionuclides from the investigated soil to orchard grass (Dactylis glomerata L.) was evaluated. The results showed that deep freezing and a sharp temperature increase continuing for one month led to re-distribution of 241Amand 60Co between the soil phases and provoked an increase of the exchangeable 137Cs. Freezing led to a decrease of 241Am in the residual fraction and an increase of oxide-bound americium. The storage at frozen conditions led to decrease of oxide bounded 60Co and increased immobilization in the residual fraction. Conditioning at high temperature increased the migration ability of 241Amand 137Cs, while immobilization of 60Co was registered. Conditioning at a sharp temperature increase before the growing season led to higher values of the TFs of all the studied radionuclides. This effect was highest for 137Cs. The sharp temperature change of contaminated Fluvisol soil lasting one month was found to create a risk of increased migration and bioaccumulation of radionuclides.
Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen
Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area
Az Alföldet, azon belül is különösen a Homokhátságot érintő talajvízszint süllyedés, súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel is járó problémakör. A jelenség hátterében álló lehetséges okokkal kapcsolatban több évtizede zajlik kutatómunka, ugyanakkor ezek relatív súlyának meghatározása a mai napig tudományos vita tárgyát képezi.
Több szerző is kiemeli az erdőtelepítések talajvízszint csökkentő hatásának fontosságát. Ez a hatás két módon, a vegetáció vízfelvétele, illetve a csapadékból történő utánpótlódás csökkentése (intercepció, talajnedvesség felvétel) által jelentkezhet. Ezen mechanizmusok működését vizsgáltuk meg egy akác (Robinia pseudoacacia) és egy fekete fenyő (Pinus nigra) állomány esetében a Homokhátságon, Kecskemét-Ménteleken kialakított mintaterületünkön, 90, 150 és 200 cm-es mélységben, nagy időbeli felbontással mért talajnedvesség, illetve talajvíz adatokra alapozva.
Az adatok alapján feltételezhető, hogy a talajvízből nem történik közvetlen, vagy közvetett vízfelvétel, aminek oka vélhetően a gyökérzóna és a talajvíz közti igen jelentős horizontális távolság. A talajnedvesség esetében a sekélyebb rétegekben egyértelműen jelentkezik az erdőállományok szezonális szárító hatása. Ugyanakkor a mélyebb rétegek talajnedvesség adatai alapján kijelenthető, hogy a csapadékból történő talajvíz visszatöltődésre leginkább az akác állomány alatt van elméleti lehetőség. A látszólagos ellentmondás feltételezhetően a gyökérzet által kialakított makropórusok hatásával magyarázható. Ezt támasztja alá az akác és fekete fenyő állományok közti igen jelentős eltérés is.
Következtetésünk, hogy az erdőállományok lokálisan jelentősen eltérő hatást gyakorolhatnak a talajvízszintre. Ezért a lezajló folyamatok hátterét, általános jellegű megállapítások helyett, az adott hidrológiai rendszer több elemét vizsgáló monitoring adataira alapozva lehetséges csak felderíteni.
- Inf ± Smd, where P: precipitation, I: irrigation water, Inf: infiltration, Smd: soil moisture difference between sowing and harvesting. Hungary has a continental climate, the annual average precipitation is 500–600 mm, and in the growing season it
. Gong 2014 : Evolution of growing season precipitation series in the west region of Heilongjiang Province based on wavelet analysis . – In: Li , D. , Y. Chen (Eds): Computer and Computing Technologies in
cultivable days is reduced) during the growing season. There are three main formation modes of the IEW: (1) In situ, (2) confluence, including congested water in canals, and (3) water uprush by confined groundwater (BOZÁN et al., 2017). NAGY et al. (2019
The climatology of soil respiration in Hungary is presented. Soil respiration is estimated by a Thornthwaite-based biogeochemical model using soil hydrophysical data and climatological fields of precipitation and air temperature. Soil respiration fields are analyzed for different soil textures (sand, sandy loam, loam, clay loam and clay) and time periods (year, growing season and months). Strong linear relationships were found between soil respiration and the actual evapotranspiration for annual and growing season time periods. In winter months soil respiration is well correlated with air temperature, while in summer months there is a quite variable relationship with water balance components. The strength of linear relationship between soil respiration and climatic variables is much better for coarser than for finer soil texture.
Current concerns about soil and water quality deterioration, limited possibility of fossil fuels, loss of biodiversity, and in general the viability of rural communities urge to work out methods of sustainable agriculture in the Nyírség region of Hungary. Sustainable agriculture seeks solutions for environmental, economic and agricultural problems at the same time. The aim is to develop new production methods which provide the protection of nature. In sustainable agricultural systems the management of organic matters and, more widely, the whole nutrient management are based on the total self-sufficiency of the farm. The entire cycle of organic matter production and decomposition takes place within the farm boundaries and makes the farm an actual biological system. The rate of metabolism and the organic matter cycle are characteristic features of each farm and define their activity for a long time. Present investigation conducted in Westsik's crop rotation experiment has found a highly significant correlation between organic nitrogen extracted by 0.01 M CaCl 2 solution and potato yield. It has shown that soil organic nitrogen extracted by 0.01 M CaCl 2 solution is a reliable indicator of nitrogen available for mineralization during the growing season. When precise nitrogen fertilizer recommendations are required, the method can supply additional information for environmentally friendly, sustainable agriculture.
Kísérleti munkánk célja volt, hogy műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab szárazanyag-felhalmozására és tápelemfelvételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4-4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. A tápelem-felvételi vizsgálatokra 15 kezelést választottunk ki. Jelen dolgozatban a 2001. évi kísérlet eredményei szerepelnek, melyek alábbiakban foglalhatók össze:
A lóbab tenyészidejének első felében a 60. napig, a virágzás-hüvelyképződés kezdetéig a szárazanyag-felhalmozás mérsékelt ütemű, az összes biomassza tömegnek 26%-a halmozódik fel. Az intenzív szárazanyag beépülés a hüvely és magképződés időszakára esik, és a tenyészidő 90. napján a levél + szár tömege eléri maximumát (2,25 t ha−1), és a hüvely + mag tömege (2,64 t ha−1) az összes szárazanyag-termésből 54%-ban részesedik. A teljes érés fázisában, a tenyészidő 115. napján a maximális földfeletti szárazanyag-tömegből (5,72 t ha−1) a mag 54%- ban (3,07 t ha−1), a levél + szár 30%-ban (1,69 t ha−1) és a hüvely 16%-ban (0,96 t ha−1) részesedik.
A tenyészidő 35. napján, a lóbab 5-6 leveles fejlettségében a legnagyobb a leveles szár makro elem koncentrációja, ami a teljes érésig fokozatosan csökken. A hüvelytermésben a N-, P-, K- és Mg-koncentráció ugyancsak hígulást mutat, míg a Na és Ca esetében koncentráció növekedés tapasztalható. A növényi részek között N-ben és P-ban a mag a leggazdagabb. A magba több K épül be, mint a leveles szárba, míg Mg-ból kevesebb. A leveles szár Cu- és Fe-tartalma a teljes érésben a legnagyobb, míg a Zn- és Mn-koncentráció a tenyészidő alatt fokozatosan csökken. A Cu és a Zn elsősorban a magban koncentrálódik, míg a Mn és a Fe a leveles szárban.
A lóbab összes N- és P-felvételének maximumát a tenyészidő végén, a teljes érésben éri el. A növénybe épült összes K, Na, Ca és Mg mennyisége a hüvelytelítődés-magképződés időszakában tetőzik, majd a teljes érésig csökken. A lóbab által felvett összes makro elemből a magban halmozódik fel a N 83%-a, a P 82%-a, a K 45%-a, a Na 8 %-a, a Ca 10 %-a és a Mg 48%-a. A leveles szárban pedig a N 7%-a, a P 12%-a, a K 21%-a, a Na 66%-a, a Ca 82%-a és a Mg 33%-a.
A teljes érésben végzett tápelem-felvételi vizsgálatok alapján a lóbab fajlagos elemfelvétele 1 tonna magterméshez a hozzátartozó mellékterméssel együtt a következő: N 61,8 kg, P 9,6 kg (P2O5 22,0 kg), K 22,0 kg (K2O 26,4 kg), Na 5,1 kg (Na2O 6,9 kg), Ca 5,8 kg (CaO 8,1 kg); Mg 3,4 kg (MgO 5,7 kg) ; Cu 15 g, Zn 75 g, Mn 50 és Fe 374 g.
direct drilling on soil properties during the growing season in a long-term barley monoculture system, J. Agric. Sci. 88 . 432--442. Effects of tillage and direct drilling on soil properties during the growing season in a long
A vizsgálat célja különböző bioszeneknek a talaj nitrifikációs folyamataira gyakorolt hatásának tanulmányozása volt. Kísérleteink során eltérő mennyiségű és típusú bioszénnel kevert talajt különböző hőmérsékleten vizsgáltunk. Az eredményeink alapján a legnagyobb különbségeket a nitrifikációs potenciálban a hőmérséklet eredményezte. Az alacsony hőmérséklet gátolta vagy nagymértékben lelassította a nitrifikációs folyamatokat. 20 °C valamint 30 °C hőmérsékleten a nitrát képződés hasonlóan alakult, kiemelve a nyári időszakban történő minimális bioszén hatást a nitrifikáló mikroorganizmusokra. így elmondható, hogy tavaszi időszakban a bioszén hatása a nitrifikáló baktériumokra a legkiemelkedőbb, 10 és 20 °C között. Magas hőmérséklet (30 °C) esetében a nettó nitrifikációs potenciál akár háromszorosára is megnőtt a 20 °C-os hőmérséklethez képest. Ugyanakkor elmondható, hogy a magas hőmérséklet negatívan befolyásolta a talajban lévő mikrobiális közösséget, kiemelkedően a CT bioszén esetében. A különbségeket a nitrifikációs értékekben a különböző bioszén típusoknál és mennyiségeknél egyaránt megfigyeltük. 2% bioszén talajhoz adásával szignifikáns különbségeket találtunk a kontroll kezeléshez képest, viszont a nagyobb mennyiségű bioszén hozzáadás hatása már nem volt szignifikáns egymáshoz viszonyítva. A bioszén típusok közül a PY típusú bioszén eltérő mennyiségei mutatták a legkisebb változást a nitrát képződésben.
Munkánkat az OTKA PD-116157 kutatási projekt támogatta a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj mellett. Külön köszönet Mózes Mariann, Bányász Ágnes és Dencső Márton részére az anyag előkészítésében és laboratóriumi vizsgálatokban nyújtott segítségükért.
