Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "gut–brain axis" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Carabotti, M., Scirocco, A., Maselli, M. A., et al.: The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Ann. Gastroenterol., 2015, 28 (2), 203

Restricted access

Absztrakt:

Az emésztőrendszer megfelelő működése nélkülözhetetlen a tápanyagtranszporthoz, a felszívódáshoz, az emésztéshez és a salakanyagok kiürítéséhez, de ezenfelül fontos feladata van a patogénekkel, allergénekkel és toxinokkal szembeni védelemben és a bélrendszer homeosztázisának fenntartásában. Ezeknek a feladatoknak a koordinációját a bél ideg- és immunrendszere szoros együttműködésben végzi a belső és külső környezethez való folyamatos alkalmazkodás révén. A bél élőhelyet és tápanyagokat szolgáltat a benne élő mikroorganizmusok számára, amelyek jelentős hatással vannak a tápcsatorna fejlődésére és annak funkcionális működésére. A bélcsatorna és a benne élő mikroorganizmusok közösen végzik el az emésztést, s látják el az immun-, neuroendokrin és ingerületátviteli funkciókat. Ezt az egymással morfofunkcionálisan együttműködő struktúrát hívjuk mikrobiom–bél–agy-tengelynek, melynek kiindulópontját az enteralis idegrendszer és a bél mononukleáris sejtjei között fennálló neuroimmunológiai interakciók szolgáltatják. Összefoglaló közleményünkben ennek a fellendülő tudományterületnek a legfontosabb és legfrissebb eredményeiről, aktuális kutatási témáiról számolunk be, kiegészítve azzal, hogy milyen klinikai vonatkozásai lehetnek a jövő orvoslásában a bél–agy-tengely patológiás működésének és a bélflóra megváltozásának. Orv Hetil. 2020; 161(19): 771–779.

Open access

Egyre több adat szól amellett, hogy a depresszió patomechanizmusában a gyulladásnak, más faktorokkal összhangban, meghatározó szerepe lehet. Klinikai megfigyelések alapján írták le a depresszió társulását egy sor nyilvánvalóan gyulladásos betegséggel, mint a gyomor-bél rendszer gyulladásai és az autoimmun betegségek. A depresszió ugyancsak társulhat cardiovascularis betegségekkel, diabetesszel, neurodegeneratív betegségekkel és daganatokkal, amelyeknek a kialakulásában szubklinikus gyulladás játszik szerepet. Mindez azt sugallja, hogy a depresszió egy krónikus gyulladásos szindróma neuropszichiátriai megnyilvánulása lehet. Számos megfigyelés utal arra, miszerint ezek a gyulladások a nyálkahártyáról, leggyakrabban a gyomor-bél rendszerből indulnak ki. A gyulladás oka a baktériumflóra és a nyálkahártya szimbiózisának felborulása rendszerint a nyálkahártyát károsító életmódfaktorok miatt. Ez a helyi gyulladás citokinek, neuropeptidek és eicosanoidok termelődése révén általános hatást fejthet ki, és ezáltal befolyásolja az egyes szervek, így az agy működését is. A gyulladás mind helyileg, mind általánosan a mitokondriális anyagcsere fokozódását, majd kimerülését okozhatja. Ez egy további új elem a depresszió patomechanizmusában. Végül, ugyancsak klinikai tapasztalatok szerint, a bélgyulladások helyi kezelése megfelelő probiotikumok és vitaminok, valamint az ómega-3 zsírsavak rendszeres bevitelével kikapcsolja azokat a gyulladásos ingereket is, amelyek az agy kóros aktivitását okozzák. A baktériumflóra és a bélnyálkahártya kölcsönhatásának helyreállítása, ezáltal a gyulladás megszüntetése egy új lehetőséget jelenthet a depresszió és a társuló betegségek kezelésében. Ez a kombináció gyorsíthatja, illetve fokozhatja a jelenleg alkalmazott antidepresszáns gyógyszerek és pszichoterápia hatásosságát. További vizsgálatok szükségesek mind a gyulladás patogenetikai szerepéről, mind a gyulladáscsökkentés terápiás hatásának igazolására. Orv. Hetil., 2011, 152, 1477–1485.

Open access

: 498. 14 Daulatzai MA. Non-celiac gluten sensitivity triggers gut dysbiosis, neuroinflammation, gut-brain axis dysfunction, and vulnerability for dementia. CNS Neurol Disord

Open access

Fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai jelenségek: a szürkezóna jelentősége

Immunologic complications of infections: the relevance of the grey zone

Orvosi Hetilap
Authors: András Zóka, Béla Kádár, and Eszter Vad

of general disease. JAMA 1914; 63: 899–903. 13 Mathias M. Autointoxication and historical precursors of the microbiome–gut–brain axis. Microb Ecol Health Dis. 2018; 29

Restricted access

://doi.org/10.3389/fendo.2018.00442 . 21 Bliss ES, Whiteside E. The gut-brain axis, the human gut microbiota and their integration in the development of obesity. Front Physiol. 2018; 9

Open access

Tsurugizawa T, Uematsu A, Nakamura E, Hasumura M, Hirota M, Kondoh T, Uneyama H, Torii K: Mechanisms of neural response to gastrointestinal nutritive stimuli: the gut-brain axis. Gastroenterology 137, 262–273 (2009

Restricted access

diseases such as amyotrophic lateral sclerosis (ALS), multiple sclerosis (MS), AD, and PD, since the gut microbiome is facile and changed via diet and exercise [ 27 – 30 ]. A microbiota–gut–brain axis is a cross-talk between gut and microbiota, in which

Restricted access
Acta Physiologica Hungarica
Authors: G. Marić, T. Gazibara, I. Zaletel, M. Labudović Borović, N. Tomanović, M. Ćirić, and Nela Puškaš

Brain Res. 2003 991 26 33 Sam AH, Troke RC, Tan TM, Bewick GA: The role of the gut/brain axis in modulating food intake. Neuropharmacology 63, 46–56 (2012) Bewick G

Restricted access

, E. , & Wakefield , S. ( 2017 ). Gut microbiota's effect on mental health: The gut-brain axis . Clinics and Practice , 7 ( 4 ), 987 . doi:10.4081/cp.2017.987 Dave , M

Open access