Search Results

You are looking at 1 - 10 of 188 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Szisztémás gyógyszerek szemészeti mellékhatásai

Adverse ocular effects to systemic drug therapy

Orvosi Hetilap
Authors: Cecília Czakó, Gábor Sándor, Hajnalka Horváth, Zsuzsanna Szepessy, Zoltán Zsolt Nagy, and Illés Kovács

Absztrakt:

A különböző szerveket érintő betegségek gyógyításában szisztémásan alkalmazott gyógyszerek szemészeti mellékhatásai lehetnek tünetmentes elváltozások, azonban látást veszélyeztető kórképek is, mint a toxikus retinopathia vagy az opticus neuropathia. A szemészeti szűrővizsgálatok során a mellékhatások korai felismerésével a további progresszió és a maradandó látáskárosodás az esetek többségében megelőzhető. Összefoglaló közleményünkben a klinikai gyakorlatban széles körben használt gyógyszerek leggyakoribb és legjelentősebb szemészeti mellékhatásait ismertetjük. Célunk a gyógyszereket felíró orvosok tájékoztatása a terápia lehetséges szemészeti szövődményeiről, a szemészeti vizsgálatok fontosságáról és rendszerességéről. Orv Hetil. 2020; 161(23): 951–961.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Frigy, Márta Germán-Salló, Lehel Máthé, and Mónika Szabó

Absztrakt:

A diabetes és szívelégtelenség társulása igen gyakori, ugyanakkor a két kórkép patofiziológiája és kórlefolyása is számos ponton találkozik. Napjainkban a rendelkezésre álló antidiabetikus gyógyszerek spektruma rendkívül széles, a klasszikus szerektől (inzulin, biguanidok, szulfanilureák) a legmodernebbekig (gliptinek, gliflozinok) terjed. Ezeknek a gyógyszereknek a cardiovascularis hatásai sokrétűek, ismeretük fontos a mindennapi gyakorlatban, ugyanis előnyben részesül a szívelégtelenség szempontjából biztonságos szerek alkalmazása. Munkánk áttekintést nyújt az egyes gyógyszercsoportokról – a hatásmechanizmus, valamint a főbb képviselők bemutatása után ismertetjük a cardiovascularis rendszerre és ezen belül a szívelégtelenségre gyakorolt hatásokat, megemlítve a fontosabb klinikai vizsgálatok eredményeit is. Az adatok egyértelműen alátámasztják a metformin és a gliflozinok kedvező és a thiazolidindionok káros hatását szívelégtelenségben. A többi gyógyszercsoport alkalmazása megengedett szívelégtelenség esetén, de fontos a dekompenzáció jeleinek folyamatos monitorozása. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 163–171.

Restricted access

Absztrakt:

A retrometabolikus gyógyszertervezés összekapcsolja a szerkezet–hatás és szerkezet–metabolizmus összefüggéseket, így sikeresen választja el a kívánt hatást és a mellékhatásokat. Ez a terápiás index lényeges javulását eredményezi. A fő szempont, hogy ne csak tanulmányozzuk a metabolizmust, hanem a gyógyító hatás mellett egy kívánt metabolizmust tervezzünk be a gyógyszermolekulába. Két általános, különálló tervezési módszer alkalmazható, melyek a gyógyszer irányítását ellentétes módon végzik. Viszont, mind a 1) kémiai gyógyszerirányító rendszerek (CDS), mind a 2) lágy gyógyszerek a megtervezett metabolizmust használják a gyógyszer hatásának és irányításának szabályozására. A lágy gyógyszerek tervezésekor a hidrolitikus enzimekre kell támaszkodni, az oxidatív folyamatok szigorúan kerülendők. A jelen munkában elsősorban az általunk megtervezett lágy gyógyszerek sikeres klinikai használatára irányítjuk a figyelmet. Csak hogy érzékeltessük a különbséget, először az agyba irányított kémiai rendszert mutattuk be, ahol a kiinduló inaktív molekula szekvenciális metabolizmusa az agyba koncentrálja a hatóanyagot. A lágy gyógyszerek közül a nagyon sikeres lágy kortikoszteroidokat mutatjuk be először, világszerte használják a loteprednol-etabonátot már több mint 20 éve, s alkalmazása egyre nő. A kortikoszteroid-terápiás index drámai javulása mellett a tipikus, általános és súlyos szemészeti mellékhatásokat, a belső szemnyomás emelése révén a glaukóma és a katarakta kialakulását sikerült kiküszöbölni. Hasonlóképpen tervezett második generációs lágy kortikoszteroidokat is bemutatunk, ahol a farmakofor kialakítása szerkezetileg meglepő módon történt. Az egyik legújabb sikeres lágy gyógyszer a sofpironium bromide, egy lágy antikolinerg, többrétű klinikai felhasználhatósága közül a hyperhidrosis, egy kielégítetlen szükséglet kezelésére lett először kifejlesztve. A sikeresen befejezett III. klinikai fázis után rövidesen piacra kerül. A jól meghatározott tervezési szabályok lehetővé tették a lágygyógyszer-tervezés számítógépes szakértői rendszerének kifejlesztését is. Orv Hetil. 2020; 161(10): 363–373.

Restricted access

Absztrakt:

Az egy betegség – egy célpont – egy gyógyszer paradigma az 1960-as évektől egészen a 2000-es évekig a gyógyszerkutatás meghatározó koncepciója volt. A gyógyszer-innováció eredményességének megtorpanása, sőt visszaesése, az egy támadáspontú megközelítés különösen multifaktoriális betegségek terápiájára való alkalmazhatóságának elvi korlátai azonban ráirányították a figyelmet az egy betegség – több célpont – egy gyógyszer több támadáspontú gyógyszer koncepciójára. Áttekintő közleményünkben a több támadáspontú gyógyszerek régi és új molekulatervezési stratégiáit és azok gyakorlati megvalósítását ismertetjük saját és mások példáin keresztül, melyek a több támadáspontú megközelítés különleges terápiás és diagnosztikai értékeit és előnyeit is illusztrálják. Végül rámutatunk arra, hogy a több támadáspontú koncepció új lehetőségeket is nyújtó teljes potenciálja rendszerszemléletű megközelítéssel, célszerűen kvantitatív rendszerfarmakológiával és adatelemzési, adatasszociációs (például mesterséges intelligenciát alkalmazó) módszerekkel bontakozhat ki. A rendszerfarmakológiai gyógyszer koncepciója új áttörést jelentő hatóanyagokhoz, kombinációs készítményekhez és gyógyszer-repozíciós készítményekhez is vezethet. Orv Hetil. 2020; 161(14): 523–531.

Open access

Bókay Á.: A Behring-féle gyógysavóval elért eredményeim a budapesti „Steafánia”-gyermekkórház diphtéria-osztályán. Ujabb gyógyszerek és gyógymódok. Orv. Hetil. melléklete, 1894, 38 , 9

Restricted access

Absztrakt:

A nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek a leggyakrabban javasolt fájdalomcsillapítók. A reumatológiai gyakorlatban a fájdalom és a gyulladás csökkentésére egyaránt használjuk, ugyanakkor a terápiás ajánlások is fokozott óvatosságra intenek e gyógyszercsoport használata során, azok jól ismert lehetséges – gastrointestinalis, cardiovascularis és renalis – mellékhatásai miatt. Különösen igaz ez az idősebb életkorú vagy fiatalabb, de polimorbid betegek esetében. Miután hazánkban is öregedő populációval kell számolnunk, alapvető fontosságú, hogy a gyakorló orvos tisztában legyen a nemszteroid gyulladáscsökkentők alapvető farmakokinetikai sajátosságaival, gyógyszer-interakcióival, mellékhatásprofiljával, és a saját szakterületén belül mindig a legújabb irányelvek mentén használja ezeket a gyógyszereket. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1783–1788.

Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Az atorvasztatin (koleszterincsökkentő), nifedipin (Ca2+-antagonista), kaptopril (angiotenzinkonvertáz-gátló) vegyületek a magas vérnyomás komplex kezelésének „alap”gyógyszerei. Mindhárom antioxidáns is. Célkitűzés: A tanulmány célja annak megválaszolása volt, hogy e molekulák gátolhatják-e a vérsejtek fagocitaműködését. Betegek és módszer: Magas vérnyomásos betegek: 15 fő, 39–80 éves, nő: 6, férfi: 9. Egészséges kontroll: 7 fő, 30–75 éves, nő: 3, férfi: 4. A vizsgálat a téli hónapokban zajlott. A zimozán- (Saccharomyces cerevisiae) részecskék fagocitózisa során képződő kemilumineszcencia mérése perifériás vérben a gyógyszerek jelenlétében történt luminométerrel. A gátlást a stimulációs index értékének csökkenésével jellemeztük. Eredmények: Mindhárom vegyület gátolta a kemilumineszcenciát (oxigénszabadgyök-képzést) a 65 év feletti, magas vérnyomásos betegek többségében: 11/13 főnél. Főleg magasabb életkorban és cukorbetegségben, de más társbetegségekben nőtt a gátlás. Következtetés: Az idős, magas vérnyomásos betegek fokozott orvosi figyelmet igényelnek a téli időszakokban, mivel antioxidáns hatással is rendelkező „alap”gyógyszereiknek, egyéntől függően, lehetnek gátló hatásaik a fagociták mikrobaölő, oxigénszabadgyök-termelő képességére. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Summary. Introduction: Atorvastatin (cholesterol synthesis blocker), nifedipine (Ca2+ antagonist), captopril (angiotensin-convertase inhibitor) are basic drugs in the therapy of hypertension. They are also antioxidants. Objective: To investigate whether these molecules can inhibit the phagocytic activity of peripheral blood cells. Patients and method: Hypertension group: 15 patients with ages between 39–80 years (6 women and 9 men). Healthy control group: 7 individuals with ages between 30–75 years (3 women and 4 men). The study was carried out in wintertime. The measurement of phagocytic activity was carried out by luminometry in peripheral blood samples. Chemiluminescence intensities were determined by the engulfment of zymosan (Saccharomyces cerevisiae) particles in the presence of drugs. The inhibitory effects were characterized by the decreased values of the stimulation index. Results: All three substances decreased the chemiluminescence (reactive oxygen species production) in the majority of samples from hypertensive patients over 65 years: in 11 of 13 patients. Stronger inhibition was detected in older, diabetic patients with other co-morbidities, too. Conclusion: Older patients with hypertension require a special attention in wintertime. Antihypertensive drugs with antioxidant capabilities may have individually different inhibitory effects on the production of reactive oxygen species by phagocytes, which decreases their antimicrobial potency. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1908–1913.

Open access

Absztrakt:

A felületes thrombophlebitist hosszú időn át meglehetősen jóindulatú betegségnek tartották. Újabban, amióta a diagnózishoz egyre gyakrabban használnak duplex ultrahangtechnikát, kiderült, hogy a betegség veszélyesebb, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A thrombosis az esetek 6–44%-ában a mélyvénákra terjed, tüdőembóliát pedig a betegek 1,5–33%-ánál észleltek. Minden negyedik betegnél alakul ki vénás thromboemboliás szövődmény. A diagnózis klinikai, de a duplex ultrahangvizsgálatot mindig el kell végezni a thrombus kiterjedésének meghatározására, a mélyvénás thrombosis kizárására. Ezzel a vizsgálattal ellenőrizzük később is a betegeket. Ultrahanggal mindkét lábat meg kell vizsgálni, mert egyidejű mélyvénás thrombosis az ellenoldali végtagon is kialakulhat. A betegség két formáját lehet megkülönböztetni: felületes vénás thrombosis varicosus vénákon vagy varicositas nélkül. A spontán, nem varicosus formában, különösen, ha a folyamat migráló vagy kiújuló, a betegek gondos kivizsgálásra szorulnak, azért, hogy a malignus betegségeket és a thrombophiliát kizárjuk. A kezelési lehetőségeket a legújabb nemzetközi konszenzus alapján foglaljuk össze. Az amerikai és a német útmutatók hasonlóak. A kompresszió és a mobilizáció a terápia sarkköve. Rövid szegmentű thrombosisnál a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatásosak. Hosszabb szegmentnél előnyösebbek a kis molekulasúlyú heparinok. Az új, orális antikoagulánsokkal végzett kezelésre vonatkozó információval nem rendelkezünk. A jövőben ezek a gyógyszerek ebben az indikációban is hatásosak lehetnek. Ha a thrombus a saphenofemoralis vagy saphenopoplitealis junctióhoz közel van, crossectomiát (magas lekötést) kell végezni vagy terápiás dózisban kis molekulasúlyú heparint kell adni. Ne használjuk a felületes thrombophlebitis kifejezést, mert nem a gyulladás és fertőzés a patológia primer tényezője. Felületes vénás thrombosis az új, helyes elnevezés, azért, hogy ne adjunk feleslegesen antibiotikumokat, és elkerüljük azt a téves feltételezést, hogy a felületes vénás thrombosis benignus betegség. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 129–138.

Open access

A járványként terjedő túlsúly és kövérség, valamint a fizikai inaktivitás, illetve az ezekből eredő krónikus betegségek (szív-ér betegségek, cukorbaj, egyes daganatfajták, mozgatórendszeri ártalmak) egyre emelkedő terhe ellen közösségi szinten csak az egészséges összetételű és mennyiségű táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás segít. A dolgozat a testmozgással elért klinikai előnyöket, a hatásmechanizmusokat, a javasolt mozgásformákat összegezi és gyakorlati tanácsokat ad a mozgásprogram kivitelezésében.

Open access

.hamisitasellen.hu (megjelenítve: 2010. 04. 06.) Télessy I.: Hamis gyógyszerek szaporodása – figyelmeztetés odafigyelésre és intézkedésre. Gyógyszerészet, 2010, 54 , 336

Restricted access