Search Results
Társadalmi mozgalom-e az országos hallgatói képviselet?
The students’ organisations and social movements
. – Matiscsák A. (2004) A hallgatói mozgalmak és az önkormányzatiság a’80-as, ’90-es években – két esettanulmány. In Gábor K. (ed.) Ifjúsági korszakváltás – Ifjúság az új évezredben . Szeged
A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizsgálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyolítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövetkezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munkaerőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.
Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.
Sok vita folyik az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségekről, különösen az ifjú és serdülő korban. Az irodalom arról számol be, hogy szemben a felnőttkori egyenlőtlenségekkel, fiatal korban bizonyos mérvű kiegyenlítődés tapasztalható. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az egyenlőtlenségek alacsony_t
A fiatalokról szóló kutatások az utóbbi időben jelentős figyelmet kaptak hazánkban. Bár tekintélyes számban foglalkoznak vizsgálatok a fiatalok kockázati magatartásával, kevés kvalitatív elemzés próbálta feltárni az összefüggést a társadalmi stressz, a drogfogyasztás, valamint a fiatalok életmódja között. Fókuszcsoportos technikát alkalmazva (150, 16-18 év közötti középiskolás tanuló részvételével) a jelen vizsgálat célja, hogy képet kapjunk a fiatalok drogfogyasztásról alkotott véleményéről. A fiatalok válaszai alapján megállapíthatjuk, hogy tudatában vannak a jelen társadalmi-gazdasági átmenet ellentmondásainak. A bizonytalanság meghatározó forrása a társadalmi stressznek az ő számukra is. A stresszel való megbirkózás stratégiái között gyakran szerepel a cigaretta, az alkohol és a tiltott drogok. A kvantitatív vizsgálatokhoz hasonlóan a legerősebb befolyásoló tényezőnek a barátok csoportkonformitást erősítő hatása bizonyult a drogfogyasztásban.
Az „Ifjúság 2000” kutatás során nyolcezer fiatalt megkértünk arra, hogy minősítsék annak a családnak-háztartásnak az anyagi helyzetét, amelyben élnek. Az eljáráshoz kijelentéseket használtunk, melyek bizonyos anyagi-jövedelmi-fogyasztási-megélhetési állapotokat viszonylag szemléletesen és jól beazonosíthatóan leírnak és megkülönböztetnek, mintegy modellezve a mai magyar társadalom ebbéli realitásait. Ilyen kijelentés volt, hogy vannak, akik „gond nélkül élnek”, mások „beosztással jól”, megint mások „éppen hogy kijönnek” a jövedelmeikből, aztán vannak „hónapról hónapra anyagi gondokkal” küszködők, mint ahogy „nélkülözések közt élők” is találhatók társadalmunkban. A kérdezetteknek tehát az volt a feladatuk, hogy ezen kijelentések közül azt válasszák ki, amelyik megítélésük szerint leginkább ráillik családjuk tényleges anyagi helyzetére, amelyik a legjobban megfelel valóságos helyzetüknek. Bár a minősítések önmagukban is sokat elárulnak a fiatalok családjainak anyagi helyzetéről - és persze társadalmi közérzetéről - az írás azt is megvizsgálja, hogy konkrétan mit takarnak ezek a kijelentések. Például a fiatalok milyen anyagi helyzetére gondoltak, amikor az adott kijelentés mellett döntöttek, vagyis milyen „tartalmakkal” ruházták fel azt. És az sem érdektelen kérdés, hogy vajon az adott minősítések és az általuk hordozott jelentések milyen „valóságokat” jelenítenek meg: mondjuk a jövedelmeikből „gond nélkül élő” (5%) vagy azokból „éppen hogy kijövő” (38%) családok milyen felhalmozási, megélhetési, újratermelődési stb. jellemzőkkel bírnak. Az írás fő megállapítása, hogy a fiatalok többsége nagyon is a realitások talaján állva minősítette családja anyagi-megélhetési helyzetét. Továbbá hangsúlyozza, hogy a „gond nélkül élők” vékony rétegén túl már a jövedelmeikből „beosztással jól kijövő” családok (39%) nagy része sem engedheti meg magának a tartalékolás és felhalmozás polgári „luxusát”, jóllehet a világ, melyben élnek, ezt nagyon is igényelné. A magukat ezeknél rosszabb helyzetűnek minősítő fiatalok családjaiban mind az egyensúlyi helyzet, mind a tartalékolás képessége messze elmarad az előbbi csoportokétól, és természetesen az Európai Unió fejlettebb országai által diktált versenyképességi kihívásoktól. Ez utóbbi azért érdekes, mert a családi és a társadalmi erőforrásokkal meglehetősen rosszul ellátott magyar fiataloknak napjainkban már az Unió hasonló korú ifjúságával kell versenyeznie.
Abstract
According to our initial assumption, there would be two characteristic strategies for Romani catching up. One strategy is to lift the Romanies out of poverty and bring their living conditions closer to the average living conditions of the majority society. According to the other strategy, Romanies create a national minority in the majority society. It should be supported so that the members of the community could preserve their national characteristics and exercise their minority rights. By reviewing the literature (e.g., Armillei 2014; Boscoboinik & Giordano 2008; Ladányi & Szelényi 2016) we searched in which country which strategies are being followed by current governments. The result is that these strategies coexist within a country and are increasingly intermingled according to existing governments. The reason for this phenomenon is the recent changes in Romani societies and the emergence of new middle classes. There are both economic and cultural conditions for emerging these middle classes. A successful Romani strategy has to contain therefore, both economic and cultural actions. The governments of the region must contribute not only to the catching-up of the Romanies but also to the formation of their Romani middle classes.
Abstract
The aim of our study is to present different kinds of obstacles that hindered the successful educational progress of our Roma university student interviewees from disadvantaged backgrounds. The theme is equality and equity, which is examined in the context of inclusion, empowerment, resilience and intersectionality (Varga, 2017), and to investigate their effect on positive power of performance, the positive psychological capital. Our research sample consists of the community members of the diverse Roma Student College of Pécs. The studied university students are considered resilient (Masten, Herbers, Cutuli, & Lafavor, 2008), as they have overcome the hardships of their family background and learn in higher education. Our study gives an analysis of 27 life-path interviews conducted in 2017. In these life-path interviews, we have found the external sources of resilience: supportive families, models of friends and siblings, and teachers' support as well. The intrinsic changes of personality have been prominent in the narratives, which could often balance out the negative effects with the positive psychological capital. The “building blocks” of this capital (Luthans et al., 2007) can be detected at common points in walk of life interviews, such as positive self-image, motivation, goal-orientation, and conscious planning. The positive role of the Roma Student College community appeared in their narratives as a strikingly relevant factor, from which we can assume that the shared development of different “capital types” results in investments in the interiorization process of individual members.
Abstract
This research was carried out in the framework of a larger qualitative study within the Hungarian community in Israel. The original aim was to identify and describe the appearance of the Hungarian language in the Israeli linguistic landscape. However, in the meantime, it became very clear that the existence and characteristics of the Hungarian community and the language they use is strongly connected to food and its position in the ancestral heritage. From that point, we aimed to show what it means to be Hungarian in Israel when it comes to cuisine and food as well as how culinary traditions relate to education and heritage transfer. Semi-structured interviews, biographical narrative interviews and participant observation as research methods shaped the complete picture we received. As the results show, few new initiations are slowly entering the canon of Hungarian-Israeli culinary traditions, but mostly it stands on its traditional feet. Wider communication, increased civic and youth awareness and reinforced gastronomic culture could promote new concepts and interest of younger people being interest in learning their culture and language of origin, and the related traditions.
Ellenállás és kreativitás – két franciaországi mozgalom összehasonlítása
Resistance and creativity – the comparison of two French movements
Absztrakt:
Frédéric Lordon a munkatörvénykönyv reformja elleni tiltakozás idején, 2016. februárban született Nuit debout urbánus ifjúsági mozgalmat elemezte áprilisban a politikai alany és tárgy, a horizontalitás és vertikalitás, továbbá a mozgalomnak a képviseleti demokráciához való viszonya szempontjából. Nyomában összehasonlítjuk ezt a mozgalmat egy körülbelül tízéves múlttal rendelkező, elsősorban vidéken kialakult és tevékenykedő másik ifjúsági mozgalommal, a ZAD-dal. Mi ennek a két mozgalomnak a múlthoz, az azt megszünteni akaró neoliberális erőkhöz (ellenállás) és a jövőhöz (kreativitás) való viszonya?
