Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "információbiztonság" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az információbiztonság időszerű kérdései a magyarországi kkv-k körében

Current issues of information security among SMEs in Hungary

Scientia et Securitas
Authors:
Adrienn Kiss
and
Csaba Kollár

Összefoglalás.

A tanulmány célja az információbiztonság vizsgálata a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. Tanulmányunk aktualitását az adja, hogy az Európai Unió Bizottsága által évente kiadott Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe szerint a magyarországi kkv-kat alacsony adat- és információbiztonsági szint jellemzi. Kutatásunk során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket. Az előbbinél dokumentumelemzéssel megvizsgáltuk, hogy a hazai szakirodalom milyen fontosabb információbiztonsági kihívásokat azonosít, illetve interjúk segítségével feltérképeztük a kkv-k információbiztonsági gyakorlatait és kihívásait, az utóbbinál pedig egy online, nagymintás kérdőív révén vizsgáltuk a szektor vezetőinek információbiztonsággal kapcsolatos véleményét, fejlettségét.

Summary.

The aim of the study is to examine information security among small and medium-sized enterprises (SMEs) in Hungary. The relevance of our study is that, according to the Digital Economy and Society Index published annually by the Commission of the European Union, Hungarian SMEs are characterised by a low level of data and information security. In our research, we used both qualitative and quantitative methods. In the former, we conducted a document analysis to identify the main information security challenges identified in the domestic literature and mapped the information security practices and challenges of SMEs through interviews, while in the latter, we used an online, large-scale questionnaire to investigate the views and development of the sector’s managers on information security. The findings of our study are based on the responses of 150 SME managers and 31 IT professionals working in the sector. We divided our questionnaire into six sections: demographics, business profile, device usage, digital habits, information security awareness survey based on the international HAIS-Q, information security awareness in daily practice. In the present research we deviated somewhat from the international model, firstly because we had to adapt the model to the domestic requirements and our research objectives, and secondly because this model was only a part of our questionnaire. During the research we have clearly identified the need to develop and implement practice-oriented training programmes that can help managers and IT professionals in the domestic SME sector to develop their information security awareness and even to make the transition to Industry 4.0. Based on the responses to the interview questions, it can be concluded that, overall, SME managers and their organisations are increasingly starting to build cybersecurity solutions and information security measures around their organisation. There is still a need to develop and share information security good practices that can reach SMEs, as there is a need for training and exchange of experiences, but not all companies are fully committed to the issue, so the actual need for action and organisation is ultimately lagging behind. A small proportion of the organisations surveyed have been victims of a cybersecurity incident and a good proportion of SME managers believe that until an incident has happened to an employee or the organisation, they will not learn from it. Basically, there is a growing demand for increased security and the use of security tools and education in information security, but this is evolving as a slow process and not as fast as the world around us is changing, so it is questionable when an information security explosion will occur that may radically change the tools and attitudes of organisations.

Open access

Az információbiztonság technikai, kriptológiai megközelítésével, a biztonságos információs társadalom problematikájával sok cikkemben, tanulmányomban foglalkoztam. Jelen dolgozatomban az USA példáján mint esettanulmányon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az információbiztonság és így az információs társadalom néhány, egyelore kibékíthetetlennek tuno ellentmondására. További célom, hogy rámutassak azokra az alap törvényszeruségekre, amelyek e visszafordíthatatlan folyamat mélyén rejlenek és ráirányítsam azokra a megkerülhetetlen problémákra a figyelmet, amelyek mentén a tudomány multidiszciplináris eszközeivel felrajzolhatók a jövo információs társadalmának lehetséges alternatívái. Mindezek közül az e-társadalom alapját képezo e-kommunikációra szeretnék összpontosítani, speciálisan a leginkább elterjedt e-levelezés globalizálódására, amely mint cseppben a tenger modellezi, sot mint látni fogjuk, alapvetoen meghatározza az információ alapú társadalom fundamentális feltételét, az információbiztonságot. A bemutatásra kerülo problémák rövid logikai összefoglalása Pólya György örökérvényu útmutatása alapján („A probléma megfogalmazása fél út a megoldáshoz.”) hozzásegít a megoldási lehetoség, vagy lehetoségek felvázolásához.  A záró fejezetben bemutatom azt az általam javasolt új kommunikációs struktúrát, amely egészen új irányt jelöl ki az INFOSANCE társadalom felé.

Restricted access

(Information)security on the 60th Birthday of BIG BROTHER – Part One

XX. századi irodalmi utópia, vagy a XXI. századi e-társadalom virtuális valósága?

Társadalomkutatás
Author:
Tamás T. Dénes

George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a XXI. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen XX. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem l átott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.

Restricted access

George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg a NAGY TESTVÉR fogalma, amely közgondolkodásunk része lett. Szimbolikus jelentése, az életünk minden területére kiterjedő szinte mikroszkópikus megfigyelés, a hatalmi elit gátlástalan visszaélése hatalmával. Orwell mindehhez megteremtette a telekép eszközrendszerét és az újbeszél nyelvet, ami még a gondolkodás szabályozását (megfigyelését) is lehetővé tette. Jelen dolgozat célja, hogy dokumentumokra, tudományos-technikai eredményekre alapozva, felhívja a figyelmet arra a megdöbbentő tényre, hogy Orwell 60 éves utópiája a 21. század információ alapú e-társadalmának napi valósága lett. Sőt, a technika Orwell által elképzelhetetlen 20. századi fejlődése messze túlszárnyalta az eredeti utópiát, és mára az utópia az ECHELON, a Carnivore, az RFID stb. rendszerek, azaz a GLOBÁLIS NAGY TESTVÉR valóságává vált. Fel kell tehát hívnunk a figyelmet arra, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem”, a „soha nem látott elektronizáció biztonsága”, az „e-demokrácia” zászlaját lobogtatva, az emberiség történetében soha nem látott emberi kiszolgáltatottság felé haladunk. Az információk tömege az azt birtokló hatalom kezében csodafegyverré válhat, amelynek birtokában észrevétlenül marionettbábukként mozgathatja a társadalom békés 99,9%-át, miközben a 0,1% megfékezésére hivatkozik. Az információs csodafegyver minden eddigi fizikai, kémiai és biológiai fegyvernél ördögibb, mert pusztítása láthatatlan, mivel az emberi agyakban, az emberi személyiség kiszolgáltatottságában végez pusztítást.

Restricted access

A csökkentett paraméteres biometrikus hitelesítés jelentősége kórházak kritikus informatikai infrastruktúráiban

The significance of biometric authentication with reduced parameters in critical IT infrastructures at hospitals

Scientia et Securitas
Author:
József Tisóczki

]. Orvosi Hetilap, Vol. 161. No. 36. pp. 1498–1505. https://doi.org/10.1556/650.2020.31788 14 Rajnai, Z. (2017) Információbiztonság Tudatosság. A XXII. Fiatal

Open access

Folyamatalapú, szabványos irányítási rendszerek a biztonságos és rugalmas vállalati működésért

Process-based, standardized management systems for secure and resilient corporate operations

Scientia et Securitas
Author:
Pál Michelberger

systems – Requirements (MSZ ISO/IEC 27001:2014 Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek. Követelmények) 52 ISO

Open access

Kiberbiztonság a koronavírus idején – a COVID–19 nemzetbiztonsági aspektusai

Cyber Security in the Time of the Coronavirus – National Security Aspects of COVID-19

Scientia et Securitas
Authors:
Tamás Palicz
,
Balázs Bencsik
, and
Miklós Szócska

megelőzésük . Dunakavics, Vol. VIII, No. V, pp. 5–20. 26 Palicz, T. & Joó, T. (2020) Az infrastruktúra-védelem és az információbiztonság kapcsolata. In

Open access