Search Results
A perinatalis stroke egy heterogén neurológiai szindróma, mely agyi érsérülés következtében alakul ki, és hosszú távon általában krónikus neurológiai kimenetellel jár. Az akut stroke-ok közé a perinatalis artériás ischaemiás stroke, a sinusthrombosis és a perinatalis vérzéses stroke tartozik. A később, általában 4–8 hónapos kor között motoros aszimmetriát okozó kórképeket feltételezetten perinatalis eredetű stroke-nak nevezzük. A mágneses rezonanciás (MR) képalkotás széles körű használatával az elmúlt években egyre gyakrabban diagnosztizálnak bizonyítottan perinatalis stroke-ot. Az újabb adatok szerint a perinatalis stroke incidenciája 1 körül van 1100 élveszületésből (1/1100). Bár a stroke-os újszülöttek 40%-a később tünetmentesen fejlődik, a többiek hosszú távú neurológiai kimenetele kóros, és a károsodás spektrumához cerebralparesis, epilepszia, kognitív károsodás, magatartászavar, beszédzavar és/vagy valamilyen érzékszervi károsodás tartozik. Az utóbbi időben több tanulmány vizsgálta a rizikótényezők, az MR-képek és a kimenetel összefüggését. A jelen összefoglaló közleményben a perinatalis stroke epidemiológiáját, tüneteit, kivizsgálását, kezelését és kimenetelét, valamint a képalkotás formáit részletezzük. Az akut perinatalis stroke vizsgálatának menetéről és terápiájáról irányelvet készítettünk. Orv Hetil. 2022; 163(24): 952–960.
A krónikus derékfájdalom korszerű diagnosztikája és kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében
Diagnostic and treatment recommendations from international guidelines for chronic low back pain
healthcare guideline: Pharmacist advice for self-treatment of acute non-specific low back pain. [Egészségügyi szakmai irányelv: Az akut nem specifikus derékfájás öngyógyításának gyógyszerészi
Absztrakt
A krónikus szívelégtelenség gyógyszeres kezelését illetően számos új vizsgálat eredményét publikálták az elmúlt években, és 2016-ban megjelent az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) akut és krónikus szívelégtelenség diagnózisára és terápiájára vonatkozó legújabb irányelve, illetve az amerikai kardiológus társaságoknak (ACC/AHA/HFSA) a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére vonatkozó irányelv megújítása is. A közlemény az új irányelvek tükrében kíván áttekintést adni a krónikus szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének aktuális helyzetéről, magába foglalva az új klinikai vizsgálatok eredményeit. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1517–1521.
Absztrakt
Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Légzéstudományi Társaság új, 2015. évi ajánlása finomította a pulmonalis hypertonia diagnosztikus kritériumait. Új diagnosztikus algoritmust javasoltak a kivizsgálás menetére. Az új gyógyszerek bevonásával megújították a terápiás algoritmust is. A hagyományos, szekvenciális kombináció mellett megfogalmazták az azonnali (iniciális) kombináció lehetőségét is. Ráirányítják a figyelmet a centrumban történő kezelés kiemelkedő szerepére. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1522–1525.
Az endoszkópia minőségi követelményei
Magyar szakmai irányelv
Quality expectations in endoscopy – Hungarian guideline
Összefoglaló. A tápcsatorna endoszkópiája a gasztrointesztinális rendszer betegségeinek legfontosabb vizsgáló eljárása, a diagnosztikán túl egyre szélesedő körben terápiás beavatkozási lehetőséget is magában foglal. A jó minőségben végzett endoszkópia javítja az esetlegesen fennálló betegség kimenetelét és növeli a betegelégedettséget. A nemzetközi emésztőszervi endoszkópos társaságok elsőrendű fontosságúnak határozták meg az endoszkópia minőségének javítását célzó törekvéseket. Az endoszkópos tevékenységek minőségének ellenőrzésében és javításában a meghatározott indikátorok folyamatos követése fontos feladat, ezek révén biztosítható betegeink számára a legmagasabb szintű ellátás. A bizonyítékon alapuló minőségi indikátorok lehetővé teszik az egyes endoszkóposok és az endoszkópos vizsgálóhelyek összehasonlítását és az általuk nyújtott szolgáltatás értékelését. A fenntartónak betegbiztonsági és költséghatékonysági szempontból is fontos ismerni, hogy melyik szolgáltató tudja teljesíteni a minimálisan elvárt és fejlődési célként kitűzött teljesítménymutatókat, melyik ellátónál milyen tényezőket szükséges megváltoztatni, javítani. A szerzők az európai útmutatókat alapul véve a felső tápcsatorna endoszkópiája, az alsó tápcsatorna endoszkópia, a pancreatobiliaris endoszkópia, a vékonybél endoszkópia, a kapszula endoszkópia és az endoszkópos szolgáltatás területén határozták meg a klinikailag releváns teljesítménymutatók auditálható magyar rendszerét. Az egységesség, a jobb digitalizálhatóság és könnyebb auditálhatóság céljából a felső, az alsó, a pancreatobiliaris, a vékonybél és a kapszula endoszkópia vonatkozásában a magyar ajánlásban a minőségi alterületeket egységesen (1–8) számozták, minden szám ugyanazon szempontrendszert jelenti. Az endoszkópos szolgáltatás komplex minőségi mutatóinál szigorúan ragaszkodtak az európai irányelvhez, itt 9 különböző alterületbe foglalták össze a 30 minőségi mutatót. A szűrő kolonoszkópia kiemelt jelentősége miatt a jelen minőségi endoszkópos útmutatóba foglalták bele eltérő szerkezettel a szűrő kolonoszkópos program során alkalmazott minőségi mutatókat, illetve a bélelőkészítést érintő néhány alapvetést is.
Summary. Nowadays, endoscopy is the cornerstone in the diagnosis and therapy of gastrointestinal diseases. Good quality endoscopy can improve outcome of the disease and patients experience. International endoscopy societies prioritized efforts improving quality of endoscopy. The highest level of patient care can be provided through continuous assessment and improvement of relevant quality indicators. The comparison of these evidence based performance measures between endoscopists and endoscopy providers allow the objective evaluation of the service. Furthermore, from the point of view of patient safety and cost effectiveness the health care provider should know the minimum standards and target goals, as well, to make grounded decisions about fields of necessary changes and improvements. The authors based on European guidelines worked out this comprehensive auditable Hungarian system of performance measures in the fields of upper endoscopy, lower endoscopy, pancreatobiliary endoscopy, capsule endoscopy, enteroscopy and general endoscopy service. Due to commonality all domains were counted similarly (1–8) in different endoscopic procedures. The general endoscopy service is an exception with 9 domains and 30 quality parameters. The outstanding importance of colorectal cancer screening required involving this topic into this guideline with separate structure, as well as the basics of bowel preparation.
Absztrakt:
A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel bír. Az antikoagulált és/vagy rendszeres thrombocytaaggregáció-gátló készítményeket, nemszteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző, gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek resuscitatióját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1231–1242.
Újszülöttek újraélesztésének alapjai és újdonságai
Basics and novelties of neonatal resuscitation
A jelen ajánlás az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) által kiadott legújabb, újszülött-újraélesztési irányelvek összefoglalása, mely azonban figyelembe veszi az Amerikai Szív Társaság (AHA) által kiadott irányelveknek, valamint az ezek alapjául szolgáló Nemzetközi Resuscitatiós Kapcsolattartó Bizottság (ILCOR) tudományos konszenzuson alapuló ellátási javaslatainak (CoSTR) a megállapításait is. Az újszülöttellátás célja a cardiorespiratoricus adaptáció elősegítése. Az újszülöttek élesztéséhez minden szülés előtt biztosítani kell a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. A megszületés után gondoskodni kell a lehűlés megakadályozásáról, és ha lehetséges, biztosítani kell a késői köldökellátást. Mérjük fel az újszülött állapotát, és ha lehet, tegyük az újszülöttet bőr-bőr kontaktusban az édesanyára. Ha azonban szükség van a légzés, esetleg a szívműködés támogatására, helyezzük az újszülöttet sugárzó hőforrás alá, és nyissuk meg a légutakat. Az élesztés lépéseiről a légzés, a szívfrekvencia és az oxigenizáció vizsgálata alapján döntünk. Ha az újszülött nem lélegzik, vagy szívfrekvenciája alacsony, el kell kezdeni a pozitív nyomású lélegeztetést. Ellenőrizni kell a lélegeztetés hatékonyságát, és szükség esetén korrigálni kell a hibákat. Ha a hatásos lélegeztetés ellenére a szívfrekvencia <60/perc, el kell kezdeni a mellkaskompressziót, ritkán gyógyszerek adására is szükség lehet. Sikeres resuscitatiót követően kezdjünk postresuscitatiós ellátást, sikertelen resuscitatio esetén pedig mérlegelhető az ellátás befejezése. Orv Hetil. 2023; 164(12): 474–480.
Absztrakt
A myeloma multiplex kezelése az elmúlt évtizedben óriásit változott. Mind a kemoterápiás protokollok, mind a szupportív kezelés nagy fejlődésen ment át, amióta a legutóbbi magyar ajánlás megjelent. A betegek egyre nagyobb része ér el tartós választ, és mind többük számára van talán esély a gyógyulásra is. Az összefoglaló célja, hogy az utóbbi évek eredményeit is beépítve, az érvényes nemzetközi ajánlásokat a magyar viszonyok sajátosságaihoz adaptálva segítse a betegek leghatékonyabb kezelését. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 123–137.
A környezet büntetőjogi védelmének komoly hagyományai vannak a magyar anyagi büntetőjogban. A környezetet nem károsító termelés nincs, vagy a természeti folyamatok sok területén ma még csak lehetőség, ezért nehéz megindokolni a környezeti bűncselekmények miatt a büntetés jogalapját.A büntetőjog akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az egyéb jogágak (polgári jog, közigazgatási jog stb.) védelmi rendszereire és eszközeire komoly anyagi forrásokat biztosítunk. A tettesek megbüntetése nem jelent megoldást a környezeti ártalmakra, s megfontolandó, hogy a reparatív szemlélet (pl. in integrum restitutio) kapjon prioritást a jogkövetkezmények alkalmazásánál.A környezet büntetőjogi védelme akkor fokozható, ha a környezetvédelmi normákat az állam betartatja. A környezeti jogszabályok részben virtuális joganyagként értelmezhetők a végrehajtási deficit jelensége miatt.
