Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "komplexitás" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dezső Németh, Rozália Eszter Ivády, Márton Miháltz, Attila Krajcsi, and Csaba Pléh

Kutatásunk célja a verbális munkamemória és a szóterjedelem kapcsolatának feltérképezése. Három kísérletet mutatunk be, melyekben a kísérleti személyeknek klasszikus emlékezetiterjedelem-mérő kísérleti elrendezésben kellett szólistákat tanulniuk és visszamondaniuk. A szavak morfológiai összetettségét változtattuk, miközben a listákon belül kiegyenlítettük a szóhosszúságot, a gyakoriságot, a fonológiai struktúrát és a konkrétságot. A verbális munkamemória-kapacitást a számterjedelem és álszóismétlési feladattal mértük. A morfológiai komplexitás a ragok és jelek esetében szignifikáns csökkentő hatást mutatott a szóterjedelemre. A képzők esetében ilyen hatás nem volt kimutatható. Parciális korrelációs elemzés alapján va­ló­színűsíthető, hogy a verbális munkamemória hatása a töveken keresztül érvényesül.

Restricted access

Jelen dolgozat az éntudattal rendelkező élőlények tudatának fejlődését vizsgálja. Az első rész főemlősök és csecsemők tükörképükre adott viselkedéses reakcióit elemzi, a hangsúlyt az éntudat jelenlétére utaló viselkedésformák fokozatosan fejlődő jellegére helyezve. Áttekintést nyújt a különböző modalitásokhoz tartozó testsémák eltérő reprezentációiról és magyarázatot kíván nyújtani az éntudat önszervező kialakulására. A második rész a testsémák és az éntudat önszervező folyamatait a matematikai csoportelmélet és az eltérő logikai szintek elméletével írja le, valamint a környezet és az éntudat közti információáramlás többszintű, komplex modelljét mutatja be.Present paper investigates the development of mind in living creatures showing the signs of having self-awareness. Behavioral phenomena of primates and human infants appearing to their mirror image are analised in the first part of the paper, laying the emphasis on the gradual quality of development of self-awareness. A survey of different representations belonging to variant sense modalities is provided in order to explain the self-organizing emergence of self-awareness. The second part describes the self-modifying process of body-schemes and self-awareness using mathematical group-theory and the theory of sets as metaphorical devices. A multi-level complex model of information-flow between the mind and environment is outlined. The main purpose of the paper is to provide a better understanding of the phenomenon of downward causation and to fill the gap of the ancient question of the body-mind (brain-mind) problem. This rather ambitious contribution to mind research also implies vague hints for the ones that are concerned about the research of artificial intelligence.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Márk Molnár, Zsófia Anna Gaál, Roland Boha, Brigitta Tóth, Máté Benyovszky, and Balázs Czigler

elemzésében. Ideggyógyászati Szemle/Clinical Neuroscience, 9–10, 326–335. Molnár M., Boha R., Benyovszky M., Gaál Zs. A., Tóth B. (megjelenés alatt) Öregedés és számolási teljesítmény: az EEG spektrális, komplexitás

Restricted access

A szerzo Rawlings munkáiból kiindulva tanulmányában a vizuális ízlés jellemzésére alkalmas paraméterek hatását vizsgálja az esztétikai ítéletre, és feltárja az ezen paraméterekre adott preferencia jellegu válaszok összefüggését bizonyos személyiség­jellemzokkel. A szóban forgó paraméterek a komplexitás, ismertség, kongruencia, ábrázolóság, pozitív jelentésirány, narrativitás, dinamizmus, ál­ta­lá­nos tetszés és funkcionalitás. A szerzo vizsgálataihoz festményeket és iparmuvészeti tárgyakat használ. A személyiségjellemzok feltárására a Costa és McRae által kidolgozott NEO-PI-R-teszt egy változatát alkalmazza. A kísérleti személyek fele laikus, fele szakérto a képzo- és iparmuvészetek területén. A fenti paramétereket 12-12 kép preferencia jellegu értékelésével közelíti meg, amelyekbol itemtotál-analízist követoen tételenként 8-8 képet vesz figyelembe. A szakértok és a laikusok által adott válaszok átlagértékeit össze­hasonlítva kimutatja a populációk közötti jellegzetes különbségeket. Ezt követoen az ötfaktoros személyiségteszt tételei és a fenti paraméterekkel összefüggo tetszésértékek közötti korrelációkat kiszámítva bebizonyítja, hogy a személyiségfaktorok közül a vizuális ízlés tekintetében a legfontosabb a nyitottság.

Restricted access

Az itt bemutatott vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy 1. milyen dimenziók mentén észlelnek az emberek épített, lakóhelyi tereket, és 2. ebben az észlelési-kategorizálási folyamatban milyen hatása van az építészeti-építoi területen szerzett jártasságnak, tapasztalatnak. Ehhez röviden összefoglaljuk az ide vonatkozó környezetpszichológiai, kognitív és személyiség-lélektani ismereteket. Bemutatunk egy REP-technikán alapuló kérdoívet, amellyel helyek tekintetében lehet a kognitív komplexitást és a személyes konstruktumokat vizsgálni. Az eredmények szerint a kognitív komplexitás mértékében nincs eltérés a szak­emberek és a nem szakemberek között, de a szakemberek több dimenzió mentén észlelik/jellemzik a tereket. Továbbá különbség van a két csoport között az alkalmazott konstruktumok tartalom szerinti megoszlását illetoen is. Végül a vizsgálat számszeru eredményein kívül közöljük azt a 94 dimenziót, amelyeket a vizsgálati személyek alkalmaztak különbözo épített terek jellemzésére.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk célja a matematika komplexitás, illetve az algebra területén mutatkozó egyéni különbségek, a matematikai kompetencia elektrofiziológiai vizsgálata. Mindkét tényező esetében kevés az EEG-vel folytatott kutatás annak ellenére, hogy ezen eljárás a részfolyamatok pontos időbeli követését teszi lehetővé. Két, matematikai kompetenciában eltérő csoportot (megegyező eredményesség mellett gyorsabban, illetve lassabban választ adó csoport) vizsgáltunk, miközben az ide sorolt kísérleti személyek kétféle komplexitású (három, illetve négy összeadandóból álló) összeadási feladatot végeztek. A feladatok komplexitására a válaszadást megelőző, alfa tartomány spektrumértékeinek csökkenése mutatkozott érzékenynek. A csoportok eltérő amplitúdójú kiváltott potenciál és eltérő alfa és béta teljesítmény sűrűség spektrum változás mellett oldották meg a feladatokat. A komplexitás növelése csak a megnövekedett memóriaterhelésben jelentkezett mindkét csoport esetében. A csoportok között a matematikai feladatok megoldása mögött eltérő agyi folyamatokat és eltérő feladatmegoldási stratégiákat feltételezünk. Azt valószínűsítjük, hogy a lassabb csoport tagjai hamarabb kezdik meg a hosszú távú memóriában tárolt tények előhívását, mint gyorsabb társaik, akik a tényelőhívást megelőzően egy hatékonyabban működő gátló folyamatnak köszönhetően jelentős időt töltenek el az ingerek manipulálásával, vagyis az adott körülményeknek legjobban megfelelő stratégia kiválasztásával.

Restricted access

A tanulmány egy kombinációs feladatmegoldás kapcsán tárgyalja a mentális és motoros manipuláció fejlődésbeli jellemzőit gyermekeknél. A két kísérleti csoportba 8 és 10 év közötti gyermekeket (átlagéletkor 8 év 8 hónap, illetve 9 év), a Piaget-féle konzervációs feladatokban nyújtott teljesítményük alapján szelektáltunk, oly módon, hogy egyik csoportba azok kerültek, akiket standard nonkonzerváció jellemez, a másik csoport tagjai pedig standard konzerváció szinten teljesítettek. A végrehajtandó feladatban a kombinálható részelemek komplexitási fokát is változtattuk, így egyrészt a komplexitási hatást vizsgálhattuk, másrészt viszont a konzerváció jelensége által feltételezett logikai-matematikai műveletek és a feladat megoldásához szükséges sajátos mentális képi műveletek összefüggése is nyomon követhetővé vált. Mindkét csoport esetében megfigyelhető, hogy a kombinált elemek komplexitásának növekedése gyorsabb végrehajtást eredményez azáltal, hogy a komplexitás folytán csökken a jó kombinációs lehetőségek száma. Ez az eredmény nem illeszkedik az izolált, egységes ábrák mentális forgatásában kimutatható komplexitási hatáshoz, hiszen ezen kísérletek többségében az ábrák összetettsége a végrehajtási időt megnyújtja. A másik észrevétel arra vonatkozik, hogy a csoportok teljesítménye között lényegi eltérés csupán a legegyszerűbb statikus ábrák azonosítási műveletében tapasztalható, a transzformáció és összehasonlítás folyamatában nem. Ezért feltételezhető, hogy a logikai és a mentális képi operációk fejlődése külön utakat követ, hiszen a konzerváció logikai képessége kismértékben sem jelzi előre a kombinációs feladatban megnyilvánuló mentális és motoros manipuláció sikerességét.

Restricted access

, F. ( 1973 ): A komplexitás, illetve egyszerűség mint személyiség-dimenzió . In: L. Halász (ed.), Művészetpszichológia . Budapest , Gondolat , 84 – 107 . 2. Craig , R. J

Restricted access

kreativitás és a komplexitás-preferencia hatása különböző komplexitásfokú labirintusfeladatok megoldására. In Salamon J. (szerk.) Az alkotó gondolkodás kutatási problémái szimpózium vitaanyaga . 5–29. Magyar Pszichológiai Társaság, Visegrád

Restricted access

. 21. Molnár M. , Boha R. , Benyovszky M. , Gaál Zs. A. , Tóth B. ( 2011 ): Öregedés és számolási teljesítmény: az EEG spektrális-, komplexitás-és hálózat-jellemzői . Ideggyógyászati Szemle

Restricted access