Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "komplexitás" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A Társadalomkutatás 2009. 4. számában a Kulcsár Kálmán által Varga Károly közreműködésével szerkeszteni tervezett Delphi-vitakötet „főpróbája” a szenior szerkesztő életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozta a vitaindítót. Kulcsár Kálmán ebbe a Delphi-számba a szakmai és világnézeti többoldalúság szempontja és a terjedelmi korlátok miatt több adalékból Varga válaszcikke mellett csak két szerző tanulmányát választotta be, akik e mindkét dimenziójában tág spektrum pólusait markánsan kijelölhették: jogszociológiai és progresszív irányokból Ádám Antalét, értékkonzervatív és „inter-science” látószögekből Náray-Szabó Gáborét. Közben azonban a Kulcsár-bevezetőre elkészült még egy jelentős opponencia, Lovas Rezső atomkutatóé, amely a vitaindító halála miatt már csak a folyóirat jelen Kulcsár-emlékszámában jelenhet meg. Erre próbál e sorok írója Kulcsár Kálmán szellemében viszontválaszt adni. Ebben felidézi egyfelől Kulcsár Kálmán „tézisét”, miszerint „a modernizáció a második világháborút követő évtizedekben a mai társadalmi jelenségek, folyamatok megértésében valóságos magyarázó erejű fogalomként használható”, másfelől Lovas Rezső „antitézisét” e kulcsfogalom inkább negatív minősítéséről, miszerint „a modernizáció nem lehet többé vezéreszme, mert nem világos, hová vezet”, harmadfelől Varga „szintézisnek” ugyan nem vehető, de már a Kulcsár-tézist is árnyaló, illetve kiegészítő és Lovas egyes felvetéseit pontosító írását. Megállapítja, hogy míg Kulcsár Kálmán közelítése a modernizáció fogalmának alapjában pozitív ideáltípusával számol, ami az eredeti eszmét és megvalósulásának követelményeit, illetve egyes tényeit öleli fel, addig Lovas Rezső már a parazitizmus Csíkszentmihályi által megfogalmazott törvényei szerint rajta is megjelenő diszfunkcionális kísérőjelenségekre figyel fel, amelyek a rosszul működő szabályozás miatt pusztítják az erőforrásokat. Az új iránymeghatározáshoz szintén Csíkszentmihályitól kölcsönzi a magasabb komplexitás fogalmát, amiben egyensúlyt kell tartaniuk a differenciáltság és integráltság momentumainak. Kimutatja, hogy a modernizációnak e pontosított iránya közelebb hozhatja egymáshoz a Delphi-vitaindító és erőteljes opponense nemzetstratégiát alapozó koncepcióit.

Restricted access

A közoktatás reformja és az oktatási rendszer iránti bizalom

Educational Reform and Trust in the Education System

Educatio
Authors: Marianna Kopasz and Zsolt Boda

. 15 Halász G. (2006) Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására. http://halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf [Letöltve: 2018. 10. 31.] 16

Open access

Immanuel M. Wallerstein eredetileg az általános vagy a komplex rendszerelméletre való bármiféle közelebbi utalás nélkül dolgozta ki világrendszer-szemléletét. Példamutató tudósi nagyságát jelzi és jellemzi, hogy miután megismerkedett a – társadalomtudományoktól (látszólag) távol álló – természettudományi jelenségek elemzésének általános alkalmazhatóságát hirdető tudósok munkásságával, nem habozott csatlakozni a (viszonylag) újnak mutatkozó irányzathoz, sőt annak egyik zászlóvivői szerepét vállalni. Wallerstein – és az általa választott utat járó néhány más társadalomkutató is – végül visszaretten a komplexitáselmélet teljes módszertani fegyverzetének bevetésétől, s a bifurkáció, a káosz, a turbulencia bevett fogalmait csupán metaforaként alkalmazza a világrendszer komplex jelenségeinek leírására, számos félreértésre okot adva.

Restricted access