Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "labour market" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The new (old) government’s manifesto and the convergence programme have given a new impulse to the transformation of the health care system in Hungary. The provision of health care to the population crucially rests upon the pillars of ambulatory and inpatient care. Thus the question of how much in funds is being made available by the government in order to keep the system up and running is of significant relevance. The principles and policies governing the allocation of those funds merit further investigation as well. This paper argues that the health care system should be regarded as a new factor in economic competitiveness. It is easy to see that the future functioning of the health care sector is contingent upon the path followed by public finances, which in turn are closely mirroring the key aspects of the new convergence programme. The study demonstrates with empirical methods that the health care and the social security systems, already crisis-ridden, are very likely to face even more serious problems if the budget deficits persist. The planned rationalisation measures in the health care sector may hamper efforts to reintegrate socially marginalised individuals and the long-term unemployed into the labour market. Due to the funding problems of the health care system the objective of maintaining and improving the optimal health status of the economically active population, allowing people to stay in good health while working, is also at risk. It is a straightforward conclusion then that the health care system, as a new competitive factor, is in need of investment and an overhaul in order to become more efficient and to be able to tackle the challenges lying ahead. It is reasonable to assume that the tasks facing the health care system will multiply in the years to come. This prospect calls not for a curtailment of but an increase in funding, as the health care system, being a new competitive factor, is creating value by maintaining and enhancing the health status of the population.

Restricted access

Quality of life of young career starters in Hungary

Foglalkoztatott és a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő fiatalok életminőségének összehasonlító vizsgálata

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Susánszky Éva
,
Szántó Zsuzsa
,
Stauder Adrienne
, and
Kopp Mária

A pályakezdő fiatalok (18–30 évesek) egészségi állapotát, pszichés kondícióját, egészség-magatartását, valamint életérzését és jövőképét a foglalkoztatottság dimenziójában vizsgáltuk egy 2002-ben készült országos lakossági egészségfelmérés adatai alapján. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a hátrányos munkaerő-piaci pozícióban lévő fiatalok jellemzésére. A hátrányos munkaerő-piaci helyzet három kategóriáját különítettük el: alkalmi munkások, tényleges és latens munkanélküliek. Ez utóbbi csoportba az eltartot-takat és háztartásbelieket soroltuk be. A gazdaságilag aktív pályakezdő fiatalok körében a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők aránya a vizsgált korosztálynak kb. az egyötöde (19%). A hátrányos helyzetű fiatalok különböző csoportjai — bár demográfiai és társadalmi összetételük különböző (pl. az alkalmi munkások inkább férfiak, a latens munkanélküliek inkább nők) — az egészséggel kapcsolatos életminőségük szempontjából homogénnek tekinthetőek. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű és a foglalkoztatott fiatalok speciális egészségi állapot mutatói (tünetek, panaszok, betegségek előfordulása) alig térnek el egymástól, különbségek az allergia, illetve nők esetében a spontán vetélések előfordulási gyakoriságában mutatkoztak. Markáns különbség a közérzetet tükröző általános egészségi állapot megítélésében és a pszichés kondícióban mutatkozott. A hátrányos helyzetű fiatalok hajlamosabbak a depresszióra, nehéz élethelyzetben többen foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával, és közülük többen is kísérelnek meg öngyilkosságot. pszichés labilitásuk jóval nagyobb, mint korosztályuk foglalkoztatott tagjaié. Jövőképüket a foglalkoztatottakéhoz képest inkább a reménytelenség jellemzi. A hátrányos munkapiaci helyzet rontja az egyén lelki és fizikai egészségi állapotát, a rossz egészségi állapot pedig negatívan befolyásolja az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezáltal létrejön az okok és okozatok kölcsönhatása, az úgynevezett cirkuláris okság hatásmechanizmusa.

Restricted access

Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon

The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Joó
,
Petra Fadgyas-Freyler
,
József Vitrai
, and
Zsófia Kollányi

References 1 Bíró A, Branyiczki R, Kollányi Zs. Health status and labour market status in Hungary and Europe. In: Fazekas K, Elek P, Hajdú T. (eds.) Labour

Open access

Az orvoslás körülményei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezzel együtt az orvosok munkaerő-piaci lehetőségei is átalakultak, egyre gyakoribbá vált körükben a pályaelhagyás. Célkitűzés: A teljes vizsgálattal célunk az orvosi pályaszocializáció feltárása volt. E tanulmányban az orvostanhallgatók pályaelhagyásra, pályán maradásra vonatkozó előzetes elképzeléseit tárjuk fel, a pályaszocializáció elemeivel összefüggésben. Módszer: A vizsgálatot önkitöltős kérdőívvel, 503 véletlenszerűen kiválasztott általános orvostanhallgató részvételével végeztük Magyarország két orvostudományi egyetemén. A válaszadó hallgatókat pályán maradásra, illetve pályaelhagyásra vonatkozó előzetes elképzeléseik alapján két csoportra osztottuk. Az egyik csoportba került a hallgatók 57,5%-a, azok, akik biztosak voltak abban, hogy orvosként fognak dolgozni (pályán maradók), a másik csoportba került a hallgatók 42,5%-a, akik fontolgatják a pályaelhagyást is (esetleges pályaelhagyók). A továbbiakban meghatároztuk pályaszocializációs útjukon a köztük lévő hasonlóságokat, illetve különbségeket. Eredmények: Jelentős eltérést a két csoport között a pálya iránti elkötelezettségük terén találtunk. Az egyetem elvégzése után az orvosi pályán maradást, illetve a pályaelhagyást nem objektív (pl. származási háttér, anyagi javak megléte/hiánya), hanem szubjektív tényezők – elsősorban a hivatástudat – határozták meg. Következtetések: Vizsgálati eredményeink adalékul szolgálhatnak a képzés során a megfelelő orvosi identitás kialakításához, valamint közelebb visznek az orvosi pályaelhagyás jelenségének megértéséhez.

Restricted access

Az oktatás, a képzés a modern társadalmak mozgatórugója; a tudás átadását szolgálják, újratermelik az emberi tőkét, és a gazdaság hajtóerejét jelentik. Célkitűzés: Pályaválasztási motiváció összehasonlító vizsgálata diplomásápoló-hallgatók és pedagógushallgatók körében. Módszer: A vizsgálat Magyarországon diplomásápoló-hallgatók és pedagógusképzésben részt vevő hallgatók körében történt. A mintában 783 hallgató vett részt. Eredmények: Az ápolóhivatás és pedagógushivatás kiválasztásában elsődlegesek az altruisztikus motivációk és a választott hivatás humán irányultsága. A nemek szerinti válaszokban a női válaszadók esetében magasabb értéket kaptunk az „Embereken való segítés” esetében, mint a férfiak válaszaiban. A diplomásápoló-hallgatókra nagyobb arányban jellemző a gyermekkorban történő pályaválasztás. A későbbi életszakaszban a pályaválasztás a pedagógushallgatók jellemzője. Következtetések: A felgyorsult gazdasági változások következtében vagy a hivatással való elégedetlenség miatt számolnunk kell azzal, hogy a fiatal korban megszerzett képesítés nem örök életre szól, az emberek nagy része élete során többször kényszerülhet arra, hogy foglalkozást váltson. A munkaerő-piaci kereslet és képzés összehangolásában az oktatásban és szakképzésben részt vevő szakembereknek kitüntetett szerepe van.

Restricted access

A betegség és a szociodemográfiai háttér hatása a cerebralis bénulásban szenvedő gyermekek életminőségére

The impact of disease and sociodemographic background on children suffering from cerebral palsy

Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Fejes
,
Beatrix Varga
, and
Katalin Hollódy

Összefoglaló. Bevezetés: A kutatócsoport 99 fő, cerebralis paresisben (CP) szenvedő gyermek (8–18 éves) önállóan közölt életminőségét értékelte, és az eredményeket összehasonlította egy 237 fős kontrollcsoport adataival, amelyek hasonló életkorú, egészséges általános populációhoz tartozó gyermekektől származtak. Célkitűzés: A kutatás célja annak megismerése volt, hogy a CP-ben szenvedő gyermekek hogyan vélekednek egészségi állapotukról és társadalmi helyzetükről. Módszer: Életminőség-kérdőív alkalmazása. Betegségspecifikus és társadalmi-demográfiai mutatók mérése, kiértékelése. Eredmények: Az CP-ben szenvedő gyermekek és szüleik az egészséggel kapcsolatos életminőséget rosszabbnak ítélték meg, mint társaik. Eredményeink azt mutatják, hogy a női nem, a rosszabb motoros funkció és a komorbiditások (epilepszia, incontinentia és intellektuális károsodás) negatív hatású. A szülői vélemény alkalmas volt proxyjelentésként a korreláció mért erőssége miatt. Figyelemre méltó, hogy az agyi bénulás típusai közül az egyoldali spasticus CP-ben szenvedő gyermekek életminőség-értéke a legalacsonyabb. A válaszadók valószínűleg a test két oldala között lévő funkcionális különbséget érezték. A szellemi fogyatékosság a betegpopuláció több mint felénél fordult elő. Testvéreik között a mentális betegség 5,7-szer gyakoribb. A CP-s gyerekek családi környezete sokkal hátrányosabb volt, mint az egészséges gyermekeké. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a szülő alacsonyabb iskolai végzettsége és munkaerőpiaci inaktivitása, valamint az egyszülős család a CP-s gyerekeknél szignifikánsan magasabb arányban fordult elő, és ezek a tényezők negatív hatást gyakoroltak az életminőségre. Következtetés: A fogyatékkal élő gyermekek életminőségét a betegség és a szociodemográfiai környezet egyaránt befolyásolja. Orv Hetil. 2021; 162(7): 269–279.

Summary. Introduction: Self-reported health-related quality of life (HRQoL) of 99 children (8–18 years) with cerebral palsy (CP) was assessed and compared with 237, age-matched healthy control children from the general population. Objective: The aim was to find out the opinions of children with CP about their health status and social condition. Method: Assessment of quality of life questionnaire was carried out. Measurements of disease-specific and sociodemographic variables were done. Results: Children with CP and their parents rated HRQoL poorer than their counterparts. Our results show that female sex, worse gross motor function and comorbidities (epilepsy, incontinence and intellectual impairment) had negative impact. The parental opinion was suitable as proxy report because of the measured strength of the correlation. Among the types of CP, interestingly, children with unilateral spastic CP had the poorest HRQoL. They were likely to feel a functional difference between the two sides of the body. Intellectual disability occurred in more than half of our patient population. Among their siblings, mental illness is 5.7 times more common. The family environment was much more disadvantageous than in the case of healthy children. As our study shows, lower education, inactive status in the labour market and single-parent family occurred at a much higher rate and worsened the quality of life. Conclusion: Quality of life of children with disability was influenced by both the sociodemographic background and the disease. Orv Hetil. 2021; 162(7): 269–279.

Open access

Az egészségügyi szakdolgozók létszámváltozása az európai egészségügyi rendszerekben 2000 és 2018 között

Changes in the number of healthcare professionals in European healthcare systems between 2000 and 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Elmer
,
Dóra Endrei
,
Noémi Németh
,
Tímea Csákvári
,
Luca Fanni Kajos
,
Bálint Molics
, and
Imre Boncz

nursing labour market review 2013. The Royal College of Nursing, London, 2013. Available from: https://eresearch.qmu.ac.uk/bitstream/handle/20.500.12289/3274/3274.pdf?sequence=1&isAllowed

Open access

( 2020 ) National Survey on Drug Use and health 2002-2019 [Data set] . https://datafiles.samhsa.gov/ . U.S. Department of Labor . ( 2021, August 31 ). Number of jobs, labor market experience, marital status, and health: Results from a national

Open access

material instability, which obscures the structural roots of a precarious labor market. For Ronan Levy and other corporate actors in the psychedelics industry, the comprehensible stresses and anxieties of life under neoliberal capitalism present lucrative

Open access

March 2009 on the social situation of the Roma and their improved access to the labor market in the EU (2008/2137(INI)). Strasbourg, 2009. 8 Ciaian P, Cupák A, Pokrivčák J, et al

Open access