Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "life goals" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anita Szemán
,
Péter Hegyi
,
Gyula Bakó
, and
Péter Molnár

Az „őszülő társadalmakban”, így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idős korú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka. Ezekre az évekre esik az erikson-i értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó „értelmének” fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelősség és a halandóság elfogadását tükröző, az élettel való megelégedettségben gyökerező én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztéséről tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelően biztonságot nyújtó kötődéseink tükröződnek. Öregedésünk – és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezően együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása – nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, Idősek Házában élő időseket, illetve otthonukban – egyedül vagy családtagjaival – élő, szociálisan aktív, Idősek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idős embert). Vizsgálati módszerek: az Élet-értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő félig strukturált interjú. Eredményeink, várakozásainknak megfelelően azt mutatják, hogy a meglévő és „működő” családi, szociális kapcsolat(ok) a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben. Bár az eltérések nem szignifikánsak, elmondható, hogy a pillanatnyi élethelyzet szubjektív megítélése jelentős, azonos tendenciájú hatást gyakorolt az élet értelmességének megítélésére. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet-értelmébe vetett hit” változó értékeit. Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be drasztikusan lecsökkent élet értelmébe vetett hit. A vizsgálat helyszíne és a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep ugyancsak szignifikáns hatást gyakorolt vizsgált változónkra. Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet-értelmébe vetett hit is, következésképpen a ritkább szövésű szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

Restricted access

A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél

Experiencing flow in social activities and its relationship with satisfaction with life and psychological wellbeing, in the sample of young adults

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Magyaródi Tímea
and
Oláh Attila

, Subjective Well-being and Life Goals . Psihologijske Teme , 22 ( 1 ), 135 – 153 . Bakker , A.B. ( 2005 ). Flow among music teachers and their students: The crossover of peak

Open access

The impact of goal attainment and goal importance on satisfaction with life – a polynomial regression and response surface analysis

A célok fontosságának és megvalósulásának hatása az élettel való elégedettségre – Polynomiális regresszió analízis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ágnes Tóth
,
Barbara Wisse
, and
Klára Faragó

. Kasser , T. & Ryan , R.M. ( 2001 ). Be careful what you wish for: Optimal functioning and the relative attainment of intrinsic and extrinsic goals . In P. Schmuck , & K.M. Sheldon (Eds.), Life goals and well-being: Towards a positive psychology

Restricted access

focused on other activities to replace smartphone use; the seventh session discussed setting life goals and rules; and the eighth session was spent reviewing the program. The participants were asked to do homework, which included reviewing the contents of

Open access

domains and interferes both with wide-ranging life goals and with specific daily chores or tasks (impairment); the extent to which one finds oneself engaging in physical movement associated with daydreaming such as accompanying facial expressions, mouthing

Open access

, and rather fulfilling self- and other-guided integration experiences, as well as many privileged opportunities, such as the ability to peruse my own life goals. As such, I am cognizant that my particular combination of minority stressors and personal

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Thaddeus James Camlin
,
Donald Eulert
,
Arthur Thomas Horvath
,
Steven F. Bucky
,
Joseph P. Barsuglia
, and
Martin Polanco

changed over the years? c. Who are you still close to? Why/Why not? d. Family traditions? Views on substances? 2. What is important to you? a. Morals? b. Beliefs? c. Values? d. Life goals

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Álvaro Sicilia
,
Manuel Alcaraz-Ibáñez
,
María-Jesús Lirola
,
Rafael Burgueño
, and
Anthony Maher

.g., “I exercise because it’s fun”), 4 for integrated regulation (e.g., “I exercise because it is consistent with my life goals”), 3 for identified regulation (e.g., “I value the benefits of exercise”), 4 for introjected regulation (e.g., “I feel guilty when I don

Open access