Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "limestone" x
  • Biology and Life Sciences x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The present article discusses the applicability of thermoanalytical methods in the analysis of Hungarian soils formed on carbonate rocks. Up to now only limited mineralogical and soil chemical research has been done on these soils. Soils from the Bükk Mountains, the most varied limestone region in Hungary, were used for the investigations. The aim was to extend our incomplete knowledge on the mineral composition and formation processes of these soils and to demonstrate the possibilities and evaluation potential of thermoanalytical techniques. All the soils investigated were formed on limestone and had different surface soil thickness, influenced by the accumulation of silicate debris and the microterrain. The results of soil mineralogical analysis revealed an extraordinarily high proportion of quartz compared to that of other minerals (especially calcite), indicating that these soils could not have originated solely from the weathering of the limestone bedrock. The results also showed that thermoanalytical methods could complement classical chemical and instrumental (XRPD) methods in research on the genesis of soils formed on limestone.

Restricted access

A Dunántúl vörösagyagos képződményeit nagyszámú mintagyűjteményből válogatott reprezentatív szelvények vizsgálati eredményeivel jellemeztük. A vörösagyagok jellemzéséhez a mechanikai összetétel adatait, a kicserélhető kationok, az adszorpciós kapacitás értékeit, valamint a röntgendiffrakciós és termoanalitikai vizsgálatokból megállapított ásványos összetételt használtuk fel. Vizsgálati eredményeink alapján a Dunántúl vörösagyagos képződményeit a következő csoportokra osztjuk.

  1. 1. Nyugat-magyarországi-peremvidék vörös talajai.

    1. a) A Kőszegi-hegység vörös talajai. Néhány helyen fordulnak elő különböző palarétegek felett vagy között az igen kötött vörösagyagrétegek. Nagyobb része helyben maradt idős képződmény. A finom frakcióban kevés a kvarc, találunk benne földpátot, kaolinitet, illitet, kevés gibbsitet, hematitot és goethitet.

    2. b) Őrségi vörös talajok. Több helyen előfordulnak, rendszerint különböző iszap-, homok- és kavicsrétegekkel váltakozva, ill. keveredve. Folyók vizei, felszíni vizek szállították kisebb-nagyobb távolságokra keletkezési helyükről, helyenként lösz is keveredett anyagukba. A teljes kémiai feltárás adatai és ásványos összetételük alapján van közöttük siallitos és igen idős ferrallitos mállástermék. Viszonylag nagy a kaolinit-tartalmuk.

  2. 2. Permi homokkövön képződött vörös talajok. Az ország legidősebb talajfélesége a permi vörös homokkőben sejthető. Színe élénk vörös, helyenként lilás árnyalatú. A permi homokkő trópusi vörösföldes üledékekből képződött kőzet. Természetesen a ma rajta található permi kőzetből kialakult talaj nem paleozoikus talajemlékek, hanem harmadidőszak végi talajmaradványok. Megtalálhatók a Balaton-felvidék egyes részein, így Balatonalmádiban, Balatonszepezden és Kővágóőrsön. Jellemzőjük a kaolinit-, illit-, montmorillonit- és hematittartalom. Hasonló talajféleség fordul elő a Mecsek-hegység permi homokköves területein is, pl. Kővágószőlősön. Ennek jellemzője, hogy nem találunk benne kaolinit agyagásványt és hematitot, de tartalmaz goethitet.

  3. 3. A Dunántúli-középhegység bauxitos képződményei. A magyarországi bauxit a középkori mészkő- és dolomittáblák felszínre került szárazulatán képződött. A bauxitösszlet erős lepusztulást szenvedett felső szintjeiben fellelhető vörösagyagok azonban óharmadkori trópusi és szubtrópusi talajok maradványai. Két csoportjukat lehet megkülönböztetni.

    1. a) Uralkodóan allitos összetételű vörösagyagok. A teljes kémiai feltárás molekuláris viszonyszámai alapján a legidősebb trópusi talajokhoz hasonlítanak, a mállás jellege ferrallitos. Kvarctartalmuk néhány %, kaolinit-tartalmuk 30–40 %, illitet, montmorillonitot általában nem tartalmaznak. Boehmit- és gibbsittartalmuk jelentős, a vas-oxidok mennyisége kevés.

    2. b) Allitos jelleget mutató bauxitos vörösagyagok: Vörösberény (64–66), Márkó (47), Szentgál (55) és Hárskút (53–54) jelű talajok. Ásványi összetételükben jelentkezik az allitos jelleg, a ferrallitos mállás kezdeti szakaszát mutatják. Kvarctartalmuk nagy, a kaolinit és klorit mennyisége jelentős. Illitet, csillámot vagy montmorillonitot is tartalmaznak. Kis mennyiségben előfordul bennük boehmit, gibbsit és hematit.

  4. 4. A Dunántúli-dombság vörösagyagai.

    1. a) A pannóniai felszín mállása révén képződött vörösagyagok. Agyagtartalmuk közepes, az agyagásványok közül megtaláljuk az illitet, kloritot, montmorillonitot és a kaolinitet nagyobb mennyiségben. Ásványai között kimutatható gibbsit és hematit is, de vörös színük többnyire az amorf vasvegyületekből származik. A miocén végétől az alsó pleisztocénig tartó időszakban keletkeztek.

    2. b) A Mecsek- és Villányi-hegység vörösagyagai. Mészkövek felszínén, mélyedéseiben, hasadékaiban találhatók. Agyagásványai a kaolinit, montmorillonit és illit. Előfordul bennük gibbsit, vasat csak amorf formában tartalmaznak. Mediterrán hatásokra keletkezett terra rossa képződmények.

Restricted access

, B. E. , Paveley , C. F. & Wixson , B. G. , 1993 . Use of limestone wastes from metal mining as agricultural lime: potential heavy metal limitations . Soil Use and Management. 9 . 47 – 52

Restricted access

Bedrock has an essential role in the formation of soils, it fundamentally determines mineral composition. The present research focuses on the minerals in forest soils formed in the Bükk Mountains (NE Hungary). The composition of soil minerals was in accordance with the geological features as well as with the changes in climate and vegetation, which provide a basis for tracking the past of the soil formation mechanisms (Nemecz, 2006). Thus, by studying the mineral composition the formation processes and development of the soils can be unveiled.According to the findings it can be assumed that the investigated soils, although formed primarily on solid limestone, cannot be the products of the weathering of limestone solely, as they also contain significant amounts of silicates. The major part of the soil forming materials presumably originates from earlier dust fallings or from alluvial deposits by erosion. The former assumption is confirmed by the fact that the investigated area is located at a high altitude, thus significant amounts of eroded material could only originate from a short distance, where the bedrock also consists of limestone. Further research is needed for more detailed knowledge on the mineral composition of the soils, thus on the development of the soils and the bedrock of the investigated area.

Restricted access

The clay mineral composition of four brown forest soil profiles (Luvisols) developed on different parent rocks was studied in detail to determine the major clay mineral alteration processes. In the studied profiles a siltstone bedrock weathered to chlorite/vermiculite and vermiculite in a less developed, shallow soil profile, while the major product of soil formation in a clayey, well-developed deep soil is a typical soil montmorillonite with heterogeneous charge distribution. The most possible pathway of clay alteration is illite smectitization via charge reduction, and considerable degradation of smectite in the soil formed on limestone. On the contrary, weathering of andesite parent rock involves the formation of low charged smectite altering to high charged vermiculite during pedogenesis.

Restricted access

Some pedological and micromorphological investigations were carried out on representative red clay samples selected from a large number of profiles. On the basis of conclusions drawn from the analytical results, the red clays can be divided into the following groups: - The red clays of the foothills of the Tokaj Mountains were formed on rhyolite or rhyolite tuff, and are covered by loess in some areas. They are relic soils, older than loess, formed under the warm climate of the Tertiary Period. In addition to quartz they contain feldspars, illite, montmorillonite and a small amount of kaolinite. - The red clays of Aggtelek Karst are Tertiary relic soils formed on Mesozoic limestone. The dominant clay mineral is kaolinite, but they contain a siginificant amount of smectite as well. - The red clays of the Northern periphery of the Hungarian Plain are situated on clay, silt and sand layers of different origin or between loess depositions. They were formed in the Pliocene and at the turn of the Pliocene and Pleistocene. These soils have a medium clay content, with a large quantity of montmorillonite and a small amount of kaolinite. - Red clays formed on Permian sandstones . These rocks were formed in the Permian period, and were issued from a mixture of sediments under tropical climate, tropical weathering. They are the signs of the oldest soil formation in Hungary. They can be characterized by their kaolinite, illite, montmorillonite and hematite contents. - The red clays of the Transdanubian hilly region wereformed by the weathering of thePannonian surface between the end of the Miocene Period and the lower Pleistocene. Medium clay content is characteristic of these red clays. They contain kaolinite, montmorillonite, chlorite and a small amount of hematite. Concerning micromorphological features, speckled and granostriated b-fabrics of the groundmass, mainly due to swelling and shrinking, were observed in some samples. Clay coatings are mainly interpreted as micromorphological features of illuviation. The investigated red clays are similar to tropical and sub-tropical ferrallitic soils in respect of their formation and mineral characteristics.

Restricted access

. 29 2445 2455 Davies, B. E., Paveley, C. F. & Wixson, B. G., 1993. Use of limestone wastes from metal mining as agricultural lime: potential heavy

Restricted access

. 7 139 154 Li, Y. M. et al., 2000. Response of four turfgrass cultivars to limestone and biosolids-compost amendment of a zinc and cadmium

Restricted access

–86. Trûbin, A. I. & Kulesov, L. N., 1980. Mineralogiĉeskij sostav nekotoryh poĉv lugovogo râda Nižnego Dona. Poĉvovedenie. (1) 125–132. Verstraten, J. M. & Sevink, J., 1979. Clay soils on limestone in South Limburg, the Netherlands

Restricted access

) forests on a basalt--limestone gradient. Pedobiologia. 40 . 21--31. Seasonal changes in microbial biomass and activity in leaf litter layers of beech ( Fagus sylvatica

Restricted access