Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "magányos elkövetők" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket?

Profiling in counter-terrorism – should we profile lone actor terrorists?

Scientia et Securitas
Author:
Klaudia Lohner

Összefoglalás.

Jelen tanulmány célja a magányos elkövetők megismerése mellett annak körüljárása, hogy mely módszerek lehetnek hasznosíthatók az ellenük folyó harcban, illetve milyen problémákkal szembesülhetnek a témát kutató szakemberek. A szakirodalom áttekintésével képet kaphatunk általános profiljukról. Tekintettel azonban arra, hogy a magányos elkövetők kevés olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket másoktól, elmondhatjuk, hogy megbízhatóan nem profilozhatók. Továbbá a profilalkotás módszere csak bizonyos esetekben segítheti az ellenük folyó küzdelmet, hiszen a módszer célja egy már megtörtént bűncselekmény elemzése. A terrorcselekmények esetében pedig a hangsúly azok megelőzésén van, melyben elsősorban a kockázatelemzési és társadalmi jelzőrendszerek nyújthatnak segítséget.

Summary.

The aim of this study is to understand the lone actor terrorist and to discuss which methods can be used to combat this specific type of terrorist. We will review the main research findings on lone actors to understand their general profile. Lone perpetrators are generally male and under 50 years of age. A review of the literature suggests that there are some characteristics which lone actors have in common, which relate to their behaviour prior to the terrorist offence. Furthermore, there is a higher prevalence of mental disorders among lone offenders compared to both the general population and organised terrorist offenders. However, this cannot be considered as a causal factor. Given the fact that lone offenders have few characteristics that distinguish them measurably from other types of terrorist offenders, or even from society, it can be said that they cannot be reliably profiled. The small amount of information and data sets available to researchers (the closed treatment of case details) also makes analysis and scientific investigation difficult. Furthermore, the profiling method can only help in certain cases, since the aim of profiling is to analyse an already existing, unknown offender. In the case of terrorist offences, the focus is on prevention and deterrence, where risk analysis and social alarm systems can be of particular help. We briefly present the TRAP-18 risk analysis tool, which has proven useful in assessing the risk of lone offences.

The emergence of online space provides a new platform for radical organisations, and thus for counter-terrorism services, to detect extremist groups and individuals in virtual platforms. Open source information can also help risk analysis, and if used professionally, can provide very specific information about a targeted individual. Due to the limitations of this paper, the radicalisation processes of lone offenders, as a very important part of the subject, will not be discussed, and this article will focus on the differences between the methods and their practical aspects. Overall, the benefits of profiling lone offenders are not essentially practical work, but rather in supporting the development of risk analysis methods and as part of the cognition process.

Open access

The psychiatric correlation of terrorism – schizophrenia and the lone-actor terrorist

A terrorcselekmények pszichiátriai korrelációi a skizofrénia és a magányos elkövető tükrében.

Pszichiátria és terrorizmus
Scientia et Securitas
Author:
Mária Zsóka Bellavics

Summary.

The correlation between terrorism and mental disorder has been studied for decades. Empirical findings suggest that no major role of psychiatric disorders can be found in relation to terror attacks, except for one type of terrorism: the lonely offender. Schizophrenia has been proved to be one of the most important psychiatric disorders that have correlation with lonely-offender type terrorism. In this paper the symptomatology of schizophrenia is presented with a special regard to its role in the development of deviant tendency that may lead to terror attacks. A domestic case of lonely-offender terror activity is introduced with the aim of highlighting this correlation in practice. Based on international empirical data and cases such as the one presented here a conclusion can be drawn; close attention is required on the mental state in the case of lonely-offender terrorism.

Összefoglalás.

A bűnelkövetés természetének vizsgálata során a mentális állapot kérdése egy rendszeresen előforduló problémakör. A pszichológia tudomány mellett, melynek különböző alkalmazott és elméleti területei régóta eszközül szolgálnak a bűnnel való küzdelem során, a pszichiátria is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 21. században a terrorizmus a bűnelkövetés egy igen speciális jelentőséggel bíró típusa. Mivel a terrorizmus társadalmi jelentőség szempontjából központi szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, a tudományos világ is intenzív figyelmet szentel neki. A modern trendeknek megfelelően a terrorcselekmények természetének tanulmányozása során is egyre jobban előnyt élvez a minél szélesebb körű tudományos megközelítések integrálása, a multidiszciplináris megközelítés. A terrorizmus jelenségének vizsgálata során a pszichiátria diszciplínája is egyre gyakrabban szerephez jut, ennek megfelelően a terrorizmus és a mentális betegségek kapcsolata a kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja. Ugyan az eddig gyűjtött empirikus adatok azt sugallják, hogy a mentális betegségeknek nincs kifejezett jelentősége a terrorcselekmények kapcsán, a terroristák egy speciális típusa, a magányos elkövetők által végrehajtott támadások ebből a szempontból kivételt képeznek. Több pszichiátriai zavar esetében találtak a normálpopulációhoz mérten magas pervalenciákat a magányos terroristák között. Ezek közül a skizofrénia az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró pszichiátriai kórkép. Ez, tekintve, hogy a tudathasadásos elmebaj gyakran asszociálódik erőszakos cselekményekkel, nem meglepő, jóllehet a skizofrének által mutatott deviancia igen eltérő a skizofrén populáción belül. Ez elsősorban azért is van, mert a skizofrénia rendkívül változatos és sokszínű klinikai képe mentén igen nagy a változatosság a tekintetben, hogy a különböző tüneteket produkáló betegek mennyire erőszakosak. A jelen tanulmányban a skizofréniához köthető, a terrorcselekmények szempontjából kulcsjelentőségű deviancia kialakulásában leginkább meghatározó tüneteket járjuk körbe. A skizofrénia általános tünettanának tárgyalásán túl kísérletet teszünk annak életszerűbb bemutatására egy hazai terrorcselekmény skizofréniában szenvedő elkövetőjének az esetén keresztül. A bemutatott incidenshez hasonló elkövetések és a nemzetközi empirikus adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a magányos elkövetők kapcsán a mentális állapot fokozott figyelmet érdemel. Erre tekintettel további empirikus adatgyűjtés szükséges, mely tudás várhatóan nagyban hozzájárul a terrorizmussal folytatott küzdelem sikerességéhez.

Open access

15 years of analyzing the Global Terrorism Database: An overview

A Global Terrorism Database elemzésének elmúlt 15 éve

Scientia et Securitas
Author:
Zsombor Hermann

Summary.

This article provides an overview of research on terrorism using the Global Terrorism Database (GTD). It is an open-source database containing over 200,000 terrorist events, both domestic and transnational. After identifying seven prominent journals of terrorism, data were gathered on 442 articles citing the GTD. All were published between 2008 and the beginning of 2023. An increasing trend was found in the number of articles over the examined period, supporting the growing popularity of the GTD. Popular databases containing control variables were identified in the second part of the analysis. Finally, the most common research topics were introduced through examples. These included spatiotemporal trends, case studies, suicide bombers, and lone-wolf terrorists.

Összefoglalás.

Jelen kutatás áttekintést nyújt a nyílt forrású, Global Terrorism Database (GTD) nevű adatbázis terrorizmus kutatásában történő felhasználásáról. Az adatbázist 2007-ben tették közzé, ingyenesen elérhető bárki számára. Összesen több, mint 200.000 nemzetközi és belföldi terrorcselekményről tartalmaz adatokat. Az elmúlt 15 évben világszinten az egyik legjelentősebb terrorizmussal kapcsolatos nyilvános adatbázissá vált. A kutatás során először azonosítottam a terület 7 vezető folyóiratát, majd ezekből kigyűjtöttem az összes olyan, 2008 és 2023 eleje között megjelent publikációt, melyek hivatkoznak a GTD-re (n = 442). A megjelenési dátumukat elemezve megállapítottam, hogy az évente megjelent, erre az adatbázisra hivatkozó publikációk száma növekvő tendenciát követ. Ez azonban nem volt egyenletes. 2016 előtt lassú növekedés volt megfigyelhető, 2017-re viszont egy hirtelen ugrással elkezdett meredeken emelkedni a cikkek száma.

A 442 publikáció közül 50 nem volt elérhető, az absztrakt alapján pedig nem volt egyértelműen megállapítható a felhasznált adatbázis, vizsgált változók, így ezek nem kerültek bele az elemzésbe. Szintén kivontam az elemzésből a recenziókat, bibliográfiákat, szerkesztői ajánlásokat, konferenciaelőadások összefoglalóit, illetve azokat a cikkeket, ahol a GTD csak a szerző által idézett tanulmányban szerepel. Hatvanhat esetben a szerző (1) illusztrációként használt fel adatot, (2) a GTD terrorcselekmény definícióját idézte, vagy (3) a nyilvánosan elérhető adatbázisok bemutatása során említette meg ezt.

Végezetül 207 olyan publikáció maradt, ahol a szerző a GTD-ből nyert adatokat elemzett. Ezek vizsgálata során először megállapításra került, hogy a megjelenésük a teljes mintával azonos módon mutat növekvő tendenciát. A legtöbb kutatásban több adatbázist használtak a szerzők a GTD mellett, ezek jellemzően szintén nyilvánosan elérhetők. Innen származnak általában a kontrollváltozók, melyek politikai, kulturális, demográfiai, földrajzi, biztonsági és szociökonómiai területeket fednek le. Néhányan azonban saját adatbázist építettek különböző forrásokból. Következő lépésként példákon keresztül bemutatásra kerültek gyakori vizsgált témakörök. Ezek közé tartoznak tér- és időbeli tendenciák, terrorista csoportok és azok környezetükkel és egymással való kapcsolatainak elemzései. Szintén megjelentek öngyilkos merénylők, magányos elkövetők, illetve az állam és terrorista csoportok kapcsolatának vizsgálatai. Összességében az elemzés során bizonyosságot nyert, hogy a GTD jelentős hatással van a terrorizmus kutatására.

Open access