Search Results
Elmeolvasás és machiavellizmus: A manipuláció szituatív feltérképezése
Mindreading and Machiavellianism: The situated mapping of manipulation
. ( 2009 ). A manipuláció arcai. Szociálpszichológiai kitekintés . In S imon G. (szerk.), Báránybőrben. A nyílt agressziótól a manipulációig (269–341). Budapest : Háttér . S imon
A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai
The art of manipulation. The cognitive and evolutionary bases of Machiavellianism
. ( 2015 ). Elmeolvasás és machiavellizmus: a manipuláció szituatív feltérképezése . Magyar Pszichológiai Szemle , 70 ( 1 ), 37 – 53 . S zijjÁrtÓ L. és
Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.
A machiavellisták érzelmi intelligenciája társas interakcióban
The Machiavellians’ emotional intelligence in social interaction
Munkánk során a machiavellista stratégia különböző aspektusait vizsgálatuk meg egy kártyajáték segítségével. Ez a kártyajáték a sokak által ismert „Svindli”, amely a másik sikeres megtévesztésén, illetve a másik megtévesztő szándékának a felismerésén és leleplezésén alapszik. Ezzel a játékkal igyekeztünk valós szituációt teremteni a megtévesztő és manipulációs stratégiák vizsgálatára. A résztvevőket a Mach IV teszt segítségével soroltuk alacsony, közepes és magas machiavellista kategóriákba. Egy időben mindhárom kategóriából egy-egy játékos játszott egymás ellen. Eredményeink azt mutatják, hogy a magas Mach-pontokkal jellemezhető játékosok gyakrabban leplezték le társaik valótlan bemondását („blöffjét”), mint az alacsonyabb pontszámú játékosok, miközben ügyesebben rejtették el saját érzelmeiket. A különbség valószínűleg nem a választott játékstratégiára vezethető vissza, inkább arra, hogy a machiavellisták egy életszerű és megtévesztésre lehetőséget adó szituációban jobban felismerik ellenfeleik érzelemkifejezéseit. Ez árnyalja és finomítja azt a képet, amely a korábbi, papír-ceruza teszteket használó vizsgálatokból származik, miszerint a machiavellistákra alacsony érzelmi intelligencia jellemző. A regressziós elemzés szerint a machiavellizmus befolyásolja a valótlan állítások leleplezésének relatív gyakoriságát (az ún. S indexet), ez utóbbi pedig hatást gyakorol a megszerzett nyeremény nagyságára.
„Aki keres, az talál?” – A szándékértelmezés szerepe a 36 hónapos gyerekek modellalapú keresési teljesítményében
‘He Who Seeks, Shall Find?’ – The role of intentionality in 36-months performance in the replica-based retrieval task
a végeredményt a véletlen hozta létre. Ráadásul a 26–33 hónaposok már arra is képesek, hogy egy felnőtt tekintetének irányából szimbólum-létrehozó szándékára következtessenek ( Preissler és Bloom, 2008 ), mely tudást egy manipulációs helyzettől
A tanulmány egy kombinációs feladatmegoldás kapcsán tárgyalja a mentális és motoros manipuláció fejlődésbeli jellemzőit gyermekeknél. A két kísérleti csoportba 8 és 10 év közötti gyermekeket (átlagéletkor 8 év 8 hónap, illetve 9 év), a Piaget-féle konzervációs feladatokban nyújtott teljesítményük alapján szelektáltunk, oly módon, hogy egyik csoportba azok kerültek, akiket standard nonkonzerváció jellemez, a másik csoport tagjai pedig standard konzerváció szinten teljesítettek. A végrehajtandó feladatban a kombinálható részelemek komplexitási fokát is változtattuk, így egyrészt a komplexitási hatást vizsgálhattuk, másrészt viszont a konzerváció jelensége által feltételezett logikai-matematikai műveletek és a feladat megoldásához szükséges sajátos mentális képi műveletek összefüggése is nyomon követhetővé vált. Mindkét csoport esetében megfigyelhető, hogy a kombinált elemek komplexitásának növekedése gyorsabb végrehajtást eredményez azáltal, hogy a komplexitás folytán csökken a jó kombinációs lehetőségek száma. Ez az eredmény nem illeszkedik az izolált, egységes ábrák mentális forgatásában kimutatható komplexitási hatáshoz, hiszen ezen kísérletek többségében az ábrák összetettsége a végrehajtási időt megnyújtja. A másik észrevétel arra vonatkozik, hogy a csoportok teljesítménye között lényegi eltérés csupán a legegyszerűbb statikus ábrák azonosítási műveletében tapasztalható, a transzformáció és összehasonlítás folyamatában nem. Ezért feltételezhető, hogy a logikai és a mentális képi operációk fejlődése külön utakat követ, hiszen a konzerváció logikai képessége kismértékben sem jelzi előre a kombinációs feladatban megnyilvánuló mentális és motoros manipuláció sikerességét.
Korai posztoperatív ízérzészavar középfülsebészeti beavatkozásokat követően
Early postoperative gustatory dysfunction after middle ear surgery
Bevezetés: A modern középfülsebészeti beavatkozások egyik fontos célja a hallás javításán felül a posztoperatív életminőség optimalizálása is. A leggyakoribb posztoperatív szövődmények közé tartozik az átmeneti vagy végleges ízérzészavar, mely a chorda tympani anatómiai elhelyezkedéséből adódó sérülési kockázattal magyarázható. A fenti szövődmény jellemzőinek részeletes ismerete a betegek tájékoztatásához és a legjobb intraoperatív döntéshozatalhoz is megkerülhetetlen. Célkitűzés: A korai posztoperatív időszakban kialakuló ízérzészavarok vizsgálata. A különböző műtéti típusok, valamint a műtét során bekövetkezett chorda tympani manipulációnak az ízérzésváltozásra gyakorolt hatását kívántuk tisztázni. Módszerek: A pácienseket prospektív módon a beavatkozás előtt és annak másnapján kitöltött kérdőívek segítségével vizsgáltuk. 15 betegnél stapesműtét, 28 betegnél tympanoplastica történt. Vizuális analóg skála (VAS, 0–10) és egyszerű eldöntendő kérdések segítségével vizsgáltuk a változást. A manipulációkat 5 kategóriára osztottuk az ideget ért behatás mértéke alapján. Eredmények: A tympanoplasticákat és a stapesműtéteket összehasonlítva nem volt különbség a posztoperatív ízérzési panaszok között (VAS: 9 vs. 9,1; p = 0,861). A ’0’, ’1’ és ’2’ csoportban az átlagos VAS-érték 10, 9,26 és 8,5 volt. A „manipuláció nélküli” (0) és a „jelentős fokú manipuláció látható sérülés nélkül” (2) csoport között szignifikáns különbséget találtunk (VAS: 10 vs. 8,5; p = 0,039). A stapesműtétes csoportban ízérzésre vonatkozó jelentős szövődmény (VAS<5) nem jelentkezett. Megbeszélés: Megfelelő mikroszkópos fülsebészeti technika mellett relatíve alacsony szövődményszámot találtunk, a műtéti típus nem befolyásolta a vizsgált szövődményrátát. Következtetés: A posztoperatív ízérzészavar kialakulása alacsony szinten tartható, a chorda tympani megőrzése a legtöbbször lehetséges. A panaszok kialakulásának mértéke az idegmanipuláció mértékével összefüggést mutatott, a műtéti típussal viszont nem. Orv Hetil. 2022; 163(23): 920–925.
Az anorexia nervosa kialakulására vonatkozóan ma a komplex, multidimenzionális megközelítéseket ajánlják. Emellett több olyan elmélet is ismeretes, mely a kórképet egy szelektív szemszögből vizsgálja, ilyen az evolúciós pszichológiai magyarázat is. Az evolúciós pszichológia az utóbbi két évtizedben bontakozott ki, képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy az evolúció során kialakult túlélési mechanizmusok milyen mértékben befolyásolják a mai ember lelki működését. Az anorexia nervosa evolúciós értelmezése egy lehetséges adaptív stratégiát lát a kórkép hátterében. Az evolúciós megközelítés provokatív elképzelésnek indult, mára azonban egyre elfogadottabbá válnak az egyes evolúciós elméletek (például a reproduktív szuppresszió, szülői manipuláció). Ugyanakkor az ősi adaptív mechanizmusok szerepe kevésbé tanulmányozott és alig ismert. Az ultimatív okok keresése helyett inkább a proximatív megközelítést helyezik előtérbe. A jelen tanulmány célja a figyelemfelkeltés mellett ezen újfajta értelmezés bemutatása, s új kutatási témák felkínálása az evolúciós elméleteken keresztül.
A vállelakadás a szülészet egyik legriasztóbb, legaggasztóbb, legváratlanabb vészhelyzete. Olyan helyzet, amikor a magzat megszületése a fej megszületését követő fájás alatt sem következik be, és további műfogások szükségesek a magzat világrahozatalához. Sok tényezőt lehet a vállelakadással kapcsolatba hozni, de a legtöbb esetben előjel nélkül, kiszámíthatatlanul következik be. Gyakorisága 0,2–0,6%. Tekintettel arra, hogy a fej megszületése után a köldökzsinór beszorul a medence üregébe, a kórkép magzati hypoxiát okoz. Ezért vállelakadás esetén a vészhelyzet azonnali, higgadt és hatékony kezeléséhez a helyzet felismerése és a megfelelő műfogások korrekt alkalmazása szükségesek. A McRoberts-manőver, a szeméremcsont feletti nyomás, belső forgatás és a hátsó kar kifejtése növelik a magzat spontán megszületésének esélyét. Végső esetben, életmentés céljából a Zavanelli-műfogás, a cleidotomia és a symphysiotomia áll rendelkezésre. A vállelakadás megoldására nincs ideális kezelés, nincs precíz, minden helyzetben hatékony manipulációs tevékenységsorozat. A szövődmény szakszerű ellátása során is súlyos anyai és magzati szövődmények jöhetnek létre, amelyek akár a magzat halálához is vezethetnek. Orv. Hetil., 2012, 153, 763–767.
Barkóczi I. (1965a) A kutató manipulációs tevékenység sajátos formái csecsemőknél és fiatal majmoknál. Pszichológiai Tanulmányok, VII . 115–120. Barkóczi I. (1965b
