Search Results
Elmeolvasás és machiavellizmus: A manipuláció szituatív feltérképezése
Mindreading and Machiavellianism: The situated mapping of manipulation
. ( 2009 ). A manipuláció arcai. Szociálpszichológiai kitekintés . In S imon G. (szerk.), Báránybőrben. A nyílt agressziótól a manipulációig (269–341). Budapest : Háttér . S imon
A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai
The art of manipulation. The cognitive and evolutionary bases of Machiavellianism
. ( 2015 ). Elmeolvasás és machiavellizmus: a manipuláció szituatív feltérképezése . Magyar Pszichológiai Szemle , 70 ( 1 ), 37 – 53 . S zijjÁrtÓ L. és
Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.
A machiavellisták érzelmi intelligenciája társas interakcióban
The Machiavellians’ emotional intelligence in social interaction
Munkánk során a machiavellista stratégia különböző aspektusait vizsgálatuk meg egy kártyajáték segítségével. Ez a kártyajáték a sokak által ismert „Svindli”, amely a másik sikeres megtévesztésén, illetve a másik megtévesztő szándékának a felismerésén és leleplezésén alapszik. Ezzel a játékkal igyekeztünk valós szituációt teremteni a megtévesztő és manipulációs stratégiák vizsgálatára. A résztvevőket a Mach IV teszt segítségével soroltuk alacsony, közepes és magas machiavellista kategóriákba. Egy időben mindhárom kategóriából egy-egy játékos játszott egymás ellen. Eredményeink azt mutatják, hogy a magas Mach-pontokkal jellemezhető játékosok gyakrabban leplezték le társaik valótlan bemondását („blöffjét”), mint az alacsonyabb pontszámú játékosok, miközben ügyesebben rejtették el saját érzelmeiket. A különbség valószínűleg nem a választott játékstratégiára vezethető vissza, inkább arra, hogy a machiavellisták egy életszerű és megtévesztésre lehetőséget adó szituációban jobban felismerik ellenfeleik érzelemkifejezéseit. Ez árnyalja és finomítja azt a képet, amely a korábbi, papír-ceruza teszteket használó vizsgálatokból származik, miszerint a machiavellistákra alacsony érzelmi intelligencia jellemző. A regressziós elemzés szerint a machiavellizmus befolyásolja a valótlan állítások leleplezésének relatív gyakoriságát (az ún. S indexet), ez utóbbi pedig hatást gyakorol a megszerzett nyeremény nagyságára.
„Aki keres, az talál?” – A szándékértelmezés szerepe a 36 hónapos gyerekek modellalapú keresési teljesítményében
‘He Who Seeks, Shall Find?’ – The role of intentionality in 36-months performance in the replica-based retrieval task
a végeredményt a véletlen hozta létre. Ráadásul a 26–33 hónaposok már arra is képesek, hogy egy felnőtt tekintetének irányából szimbólum-létrehozó szándékára következtessenek ( Preissler és Bloom, 2008 ), mely tudást egy manipulációs helyzettől
A tanulmány egy kombinációs feladatmegoldás kapcsán tárgyalja a mentális és motoros manipuláció fejlődésbeli jellemzőit gyermekeknél. A két kísérleti csoportba 8 és 10 év közötti gyermekeket (átlagéletkor 8 év 8 hónap, illetve 9 év), a Piaget-féle konzervációs feladatokban nyújtott teljesítményük alapján szelektáltunk, oly módon, hogy egyik csoportba azok kerültek, akiket standard nonkonzerváció jellemez, a másik csoport tagjai pedig standard konzerváció szinten teljesítettek. A végrehajtandó feladatban a kombinálható részelemek komplexitási fokát is változtattuk, így egyrészt a komplexitási hatást vizsgálhattuk, másrészt viszont a konzerváció jelensége által feltételezett logikai-matematikai műveletek és a feladat megoldásához szükséges sajátos mentális képi műveletek összefüggése is nyomon követhetővé vált. Mindkét csoport esetében megfigyelhető, hogy a kombinált elemek komplexitásának növekedése gyorsabb végrehajtást eredményez azáltal, hogy a komplexitás folytán csökken a jó kombinációs lehetőségek száma. Ez az eredmény nem illeszkedik az izolált, egységes ábrák mentális forgatásában kimutatható komplexitási hatáshoz, hiszen ezen kísérletek többségében az ábrák összetettsége a végrehajtási időt megnyújtja. A másik észrevétel arra vonatkozik, hogy a csoportok teljesítménye között lényegi eltérés csupán a legegyszerűbb statikus ábrák azonosítási műveletében tapasztalható, a transzformáció és összehasonlítás folyamatában nem. Ezért feltételezhető, hogy a logikai és a mentális képi operációk fejlődése külön utakat követ, hiszen a konzerváció logikai képessége kismértékben sem jelzi előre a kombinációs feladatban megnyilvánuló mentális és motoros manipuláció sikerességét.
Az anorexia nervosa kialakulására vonatkozóan ma a komplex, multidimenzionális megközelítéseket ajánlják. Emellett több olyan elmélet is ismeretes, mely a kórképet egy szelektív szemszögből vizsgálja, ilyen az evolúciós pszichológiai magyarázat is. Az evolúciós pszichológia az utóbbi két évtizedben bontakozott ki, képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy az evolúció során kialakult túlélési mechanizmusok milyen mértékben befolyásolják a mai ember lelki működését. Az anorexia nervosa evolúciós értelmezése egy lehetséges adaptív stratégiát lát a kórkép hátterében. Az evolúciós megközelítés provokatív elképzelésnek indult, mára azonban egyre elfogadottabbá válnak az egyes evolúciós elméletek (például a reproduktív szuppresszió, szülői manipuláció). Ugyanakkor az ősi adaptív mechanizmusok szerepe kevésbé tanulmányozott és alig ismert. Az ultimatív okok keresése helyett inkább a proximatív megközelítést helyezik előtérbe. A jelen tanulmány célja a figyelemfelkeltés mellett ezen újfajta értelmezés bemutatása, s új kutatási témák felkínálása az evolúciós elméleteken keresztül.
Barkóczi I. (1965a) A kutató manipulációs tevékenység sajátos formái csecsemőknél és fiatal majmoknál. Pszichológiai Tanulmányok, VII . 115–120. Barkóczi I. (1965b
Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben
Together we can: The Effect of Dark Triad Personality Traits on the Economic Decisions in a New Social Dilemma Game
meg szeretnénk vizsgálni a kísérleti manipuláció ST résztvevőkre gyakorolt hatását. Más szóval, hogy az azonos csoporthoz tartozás növelheti-e az ST tagjainak csoportközi együttműködésre való hajlandóságát az ellentétes színű csoportokat bemutató
A termék-influenszer összeillés és a szponzorált tartalom jelölésének együttes hatása a környezettudatos szponzorált posztok értékelésére
The simultaneous effect of the product-influencer fit and sponsorship disclosure on the evaluation of sponsored environmentally conscious posts
észlelése és reklámfelismerés . A szponzorált tartalomra való figyelmeztetés észlelését, mely az alkalmazott manipuláció sikerességét hivatott ellenőrizni, egy kérdéssel mértük („Ön szerint szerepelt a poszt leírásában a #hirdetés?”). A válaszadók három
