Search Results
Methods for Creating an Architectural and Artistic Image of Penitentiary Complexes
Módszerek büntetés-végrehajtási intézetek építészeti és művészi arculatának kialakítására
/proyectos/centro-penitenciario-mas-denric/ (Accessed 19 December 2020). Cherkes , Bogdan : National Identity in the Architecture of Public Centers of Capital Cities in Terms of Ideological Determination . Doctor of Architecture dissertation abstract, Kyiv National University University of
The Legacy of Soviet Monumental and Decorative Art (on the Example of Tselinograd, Republic of Kazakhstan)
A szovjet monumentális és dekoratív művészet hagyatéka (Celinográd, Kazah Köztársaság példáján)
she is about to break away and run to help her team. The second plot is no less fascinating, it is a tea party. While being in the Kazakhstan, the artists subtly notice the features that define the national identity. These are a traditional Kazakh
A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.
