Search Results
Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep
National identity and collective victimhood-contents of Hungarian national identity: Examination of collective victimhood with exploration of emotions related to victim and perpetrator position
Absztrakt
Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.
Absztrakt
Az ágencia – mint a hatékony cselekvésre való képesség (Hamilton, 2007) – a szociális észlelés és az identitáskutatások egyik fontos dimenziója. A narratív pszichológiai elemzésben fontos kérdés, hogy a szereplő – akár egy személy, akár egy csoport – úgy jelenik meg, mint aki aktívan alakítja az életét, képes célokért cselekedni és hatással van a környezetére, vagy úgy, mint passzív, kényszer hatására cselekvő elszenvedője az eseményeknek. Az ágencia szövegbeli megjelenésének azonosítását két dimenzió mentén végeztük: az aktivitás-passzivitás, illetve az intenció-kényszer mentén, melyeket az ágencia két fő komponensének tekintünk. Jelen kutatásban a történelmi események elbeszéléseit mint szociális reprezentációkat vizsgáltuk a magyaroknak és más nemzeteknek tulajdonított ágencia összehasonlításában. Az eredményeket a nemzeti identitás tekintetében értelmeztük.
Fleisher Feldman, C. (2001) Narratives of national identity as group narratives: Patterns of interpretive cognition. In Brockmeier, J., Carbaugh, D. (eds) Narrative and Identity, Studies in Autobiography, Self and Culture . 129-145. John Benjamins
Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai
Instable identity the psychological effects of collective victim consciousness
). Collective shame and the positioning of German national identity . Psicologica Politicia , 32 , 131 – 153 . Dumont , M. , Yzerbyt , V. , Wigboldus , D. L. , & Gordijn , E. H
A nemzeti azonosulás nehezen kezelhető, mérhető változó. A kezdeti, egydimenziós azonosuláskutatások ellentmondásos eredményekhez vezettek. Úgy tűnik, hogy a nemzeti azonosulás egydimenziós megközelítése sem konceptuálisan, sem empirikusan nem állja meg a helyét (összefoglalóan Ashmore, Deaux és McLaughlin-Volpe, 2004). Kutatásunk első szakaszában egy, a magyar nemzeti azonosulást vizsgáló kérdőívet alakítottunk ki. Az adatainkra végzett faktoranalízis eredményeként olyan kétfaktoros azonosulási modellt kaptunk, amely leginkább Roccas, Klar és Liviatan (2006) kétdimenziós azonosulási modelljének feleltethető meg. Ez a modell a társas identitás és a szelfkategorizációs elméletek (Tajfel, 1978; Turner, Hogg, Oakes, Reicher és Wetherell, 1987) mellett a nacionalizmus és a patriotizmus hagyományos felosztására épül (Adorno, Frenkelbrunswik, Levinson és Sanford, 1950; Kosterman és Feshbach, 1989; Staub, 1997). A kérdőív kialakítását és bemérését követően érvényességi vizsgálatokat végeztünk, amelyek megmutatták, hogy az azonosulás két különböző módja — a kötődés és a glorifikáció — eltérő módon kapcsolódik az olyan csoportalapú jelenségekhez, mint például a csoportalapú érzelmek, a csoportot felmentő stratégiák használata, vagy a külső csoport kompenzálására való hajlandóság a saját csoport agresszív fellépését követően.
A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.
Romaellenes előítéletek Magyarországon: Politikai orientációtól, nemzeti identitástól és demográfiai változóktól független nyílt elutasítás
Anti-Roma prejudice in Hungary: Predictors of blatant and uninhibited rejection
.1108/00012530210443339. Habermas , J. ( 1995 ). Citizenship and national identity: Some Reflections on the Future of Europe . In Beiner , R. (szerk.), Theorising Citizenship (pp. 255 – 282 ). Albany : Sunny Press
, Vincze , Orsolya , Kőváriné Somogyvári , Ildikó ( 2003 ): Representation of national identity in successful historical novels . Empirical Studies of the Arts , 21 ( 1 ), 69 – 80 . 15
A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására
The influence of parental value preferences on the transgenerational transmission of collective victim beliefs
Háttér és célkitűzések: Korábbi kutatások alapján a kollektív áldozati vélekedések továbbadásra kerülnek szülők és gyermekeik között. Az értékek számos vizsgálat szerint összefüggenek a politikai preferenciákkal, illetve a nemzeti identitással. Jelen tanulmány összefüggéseket célzott meg feltárni a szülői értékpreferenciák és a fiatal felnőtt gyermekek kollektív áldozati vélekedései között. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunk során 114 szülő-gyermek diád szerepelt a mintában. Vizsgálati eszközeink között felhasználtuk a Nemzeti azonosulás magyar kérdőívét, a Kollektív áldozati tudat kérdőívet, illetve a Schwartz motivációs értéktípusai kérdőívet (Portrait Values Questionnaire). Eredmények: Eredményeink szerint kapcsolat van a szülők által vallott értékek, illetve a szülők és gyerekeik nemzeti identitáshoz kapcsolódó kötődés és glorifikáció dimenziói, illetve kollektív áldozati vélekedései között, továbbá vizsgálatunk megerősítette, hogy a szülők, illetve gyermekeik értékei között pozitív együtt járás figyelhető meg, alátámasztva korábbi kutatások eredményeit. Jelen kutatásban a konzervációhoz köthető értékek esetében láthattuk a legerősebb összefüggést, ezek külön-külön is összefüggést mutatnak az exkluzív áldozati vélekedésekkel és az áldozati tudat észlelt fontosságával, illetve a nemzeti azonosulás kötődés és glorifikáció dimenzióival. Következtetések: Eredményeink szerint a szülők értékrendje nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekeik nemzeti identitáshoz tartozó nézeteihez, hanem a szülői nemzeti identitással kapcsolatos nézetein, valamint a kollektív áldozati vélekedésen keresztül. A saját csoport felsőbbrendűségét, illetve a saját csoport áldozatiságát illető vélekedések tehát kapcsolatban állnak a szülők által vallott értékekkel.
Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.
