Search Results
], which formulates that ‘[t]he Union shall respect the equality of Member States before the Treaties as well as their national identities inherent in their fundamental structures, political and constitutional, inclusive of regional and local self
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
and National Identity – in the Context of Hungarian History. Draft) , < http://atelier.org.hu/upload/category/mta_elte_atelier/kotoerok1.3_cieger_andras.pdf > accessed 1 November 2018 . 6
Budapesti tanárok nézetei a migrációról és a multikulturalizmusról. Szükség van-e a diverzitásra és a multikulturalizmusra?
Teachers’ Views on Migration and Multiculturalism
Giroux, H. A. (1995) National Identity and the Politics of Multiculturalism. College Literature , Vol. 22. No. 2. (Jun.) pp. 42–57. 16 Gordon-Walker, C. (2016) Exhibiting
resulting from the Lisbon Treaty and taken from the aborted Treaty establishing a Constitution for Europe – enshrines ‘national identity’, even though it is linked to the fundamental political and constitutional structures of the member states. 8 The Court
Common fate of the Visegrád peoples.
Resemblances of tradition and mentality
Visegrádi sorsközösség.
Hasonló hagyományok és mentalitás
Summary. The study is a comparative overview of the mental traditions of the Visegrad nations. Based on the circumstances of modern nationhood, there is a wide zone on our continent, roughly between the Baltic Sea, the Adriatic and the Black Sea, where this modernisation process has taken place in a similar way. Here, the goals of the nation-state could be formulated in terms of dynastic empires. Cultural nation-building played a particular role in our region. In an area made up of a colourful mosaic of languages and religions, the sense of threat was predominant, as can be seen from the national self-images expressed in the national anthems. The prejudice with which competing nationalisms viewed each other is instructive. In the 20th century, our region had to live through two periods of totalitarianism, which is a significant difference compared to the western countries of the continent.
Összefoglalás. 2021. február 15-én emlékezhettünk meg a visegrádi együttműködés 30. évfordulójáról. Azon a napon írták alá az egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői az akkori három ország szorosabb kapcsolatáról. Azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király egyeztette külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit. A szovjet befolyási övezetből kikerülve a demokratikus átmenet során magától értetődő volt, hogy az új geopolitikai helyzetnek megfelelően országaink kísérletet tesznek politikájuk összehangolására. A tanulmány a visegrádi nemzetek mentális hagyományainak összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Sok évszázados tapasztalataink szerint ez az a térség, melyet a történelem a Nyugat keleti határvidékére helyezett. A modern nemzetté válás körülményeit figyelembe véve pedig létezik kontinensünkön egy széles zóna, nagyjából a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között, ahol hasonló módon ment végbe ez a modernizációs folyamat. A nemzetállami célokat itt azonban állami függetlenség hiányában, dinasztikus birodalmak keretében lehetett megfogalmazni. Különös szerepe volt térségünkben a kulturális nemzetépítésnek. A nyelvek, felekezetek színes mozaikjaiból álló területen meghatározó volt a veszélyeztetettség tudata, jól láthatjuk ezt a himnuszokban megfogalmazott nemzeti önképekből. Tanulságos, hogy milyen előítéletekkel szemlélték egymást a vetélkedő nacionalizmusok. Ami a közösségi emlékezetet illeti, lényeges mozzanat, hogy a XX. században két totalitarizmust kellett térségünkben átélni, ez pedig jelentős különbség a kontinens nyugati országaihoz képest. Öt fejezetben kívánjuk bemutatni sorsközösségünk hagyományait, mentalitásunk hasonló vonásait. Először a himnuszok tükrében: érzékeltetve a nemzeti önképnek drámaira festett vonásait. Akkor érthető ez, ha ismerjük a nemzetté válás sajátos útjának közép-európai sajátosságait, hiszen a körülményeknek, a gyakran kedvezőtlen adottságoknak meghatározó szerepük volt a nemzeti identitás jellegének kialakításában. Miután egymással versengő nemzeti mozgalmakról volt szó, gyakran előítéletek is kialakultak közöttünk, ezek hátterét, fölépítésük logikáját föltétlenül érdemes megismerni, csak így lehet ugyanis fölszámolni az együttműködést akadályozó tényezőket. A négy visegrádi országban mindmáig jelentős a közösségi emlékezet szerepe, erősebb a történeti tudat, mint kontinensünk nyugati felén. Önazonosságunk fontos alapját jelenti a klasszikus (XIX. századi) nemzeti irodalom. Benne születtek meg a történeti események és személyek mítoszai, az irodalom alkotóinak nemegyszer meghatározó szerepük volt a történelemben, beleértve a kommunista korszakot, valamint az 1989–1990-es demokratikus átmenetet.
, regional and national identity (p. 55). The approach to the idea of language being a sort of cultural key, related to social realities is not a new invention but it is certainly well adopted and represented in a broad context, what makes this book a useful
. Anyidoho , A. , & Kropp Dakubu , M. E. ( 2008 ). Indigenous languages, English and an emerging national identity . In A
curricula 34/2013 Arja Virta Perspectives on ‘other cultures’ in Finnish history curricula, 1970–2004 35/2014 David Lefrançois, Marc-André Éthier, Stéphanie Demers A theoretical framework for analysing discourse regarding postcolonial national identity in
.4.2011 . https://ec.europa.eu/health//sites/health/files/social_determinants/docs/com2011_173_en.pdf (Downloaded: 31.10.2020) . Forray , R. K. , & Kozma , T. ( 2012 ). Equal opportunity and national identity: Roma educational policies in Eastern Europe
