Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "nemzeti identitás" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep

National identity and collective victimhood-contents of Hungarian national identity: Examination of collective victimhood with exploration of emotions related to victim and perpetrator position

Pszichológia
Authors:
János László
and
Éva Fülöp

történelmi pálya és a nemzeti identitás érzelmi szerveződése, PhD értekezés . Pécsi Tudományegyetem , Pszichológiai Doktori Iskola . 15. Giner-Sorolla , R. , Castano , E. , Espinosa , P

Restricted access

, Routledge . 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás

Restricted access

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

A történelmi regények a szocializáció egy sajátos területét reprezentálják (Burke, 1945; Bettelheim, 1975). A legtöbb történelmi regény nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, hanem a történelem, a kollektív emlékezet játéktere is egyben. Ezek a regények azon felül, hogy bevezetik a befogadót az olvasás muvészetébe, a nemzeti identitás kulturális mintáit is közvetítik. Kutatócsoportunkkal arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk a legnépszerubb magyar történelmi regények azonosulásra csábító mintázatait, amelyek - feltételezésünk szerint - sikerességük kulcsai is egyben. A sorban szereplo harmadik legnépszerubb regény Jókai Mór Erdély aranykora címu regénye. A vizsgálat célja a regényben felmerülo politikai (és magánéleti) problémákkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák rendszerének feltérképezése és elemzése volt. Azonosítottuk a leggyakrabban eloforduló szereploket ért fenyegetéseket, valamint a fenyegetésekkel szemben alkalmazott megküzdési módokat. Ezenfelül minden egyes megküzdési mód kimenetelét, hatékonyságát is értékeltük. Így az interperszonális és csoportszintu kapcsolatok konfliktusmátrixa, valamint a szereplok copingmátrixa alapján a regényben egy jól kirajzolódó megküzdési modellt kaptunk. Számos megküzdési mód jelenik meg a regényben. Figyelemreméltó, hogy ellentétben a „heroikus történelmi” elbeszélésekkel, a regény sem a konfrontációt, sem az instrumentalizációt nem ábrázolja hatékony megküzdési stratégiának. A pragmatista csoport számára egzisztenciális szempontból az elfogadás, valamint az ellenállást követo elfogadás bizonyul a leghatékonyabb megküzdési módnak, noha ez számos esetben az identitás gyengítésével jár.

Restricted access

Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Instable identity the psychological effects of collective victim consciousness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Noémi Zsuzsanna Mészáros
,
Eszter Vámos
, and
Zsolt Péter Szabó

Csepeli Gy. , Örkény A. , Székelyi M. , & Poór J. ( 2004 ). Nemzeti identitás Magyarországon az ezredfordulón . Társadalmi Riport , 8 ( 1 ), 471 – 483

Open access

A nemzeti azonosulás nehezen kezelhető, mérhető változó. A kezdeti, egydimenziós azonosuláskutatások ellentmondásos eredményekhez vezettek. Úgy tűnik, hogy a nemzeti azonosulás egydimenziós megközelítése sem konceptuálisan, sem empirikusan nem állja meg a helyét (összefoglalóan Ashmore, Deaux és McLaughlin-Volpe, 2004). Kutatásunk első szakaszában egy, a magyar nemzeti azonosulást vizsgáló kérdőívet alakítottunk ki. Az adatainkra végzett faktoranalízis eredményeként olyan kétfaktoros azonosulási modellt kaptunk, amely leginkább Roccas, Klar és Liviatan (2006) kétdimenziós azonosulási modelljének feleltethető meg. Ez a modell a társas identitás és a szelfkategorizációs elméletek (Tajfel, 1978; Turner, Hogg, Oakes, Reicher és Wetherell, 1987) mellett a nacionalizmus és a patriotizmus hagyományos felosztására épül (Adorno, Frenkelbrunswik, Levinson és Sanford, 1950; Kosterman és Feshbach, 1989; Staub, 1997). A kérdőív kialakítását és bemérését követően érvényességi vizsgálatokat végeztünk, amelyek megmutatták, hogy az azonosulás két különböző módja — a kötődés és a glorifikáció — eltérő módon kapcsolódik az olyan csoportalapú jelenségekhez, mint például a csoportalapú érzelmek, a csoportot felmentő stratégiák használata, vagy a külső csoport kompenzálására való hajlandóság a saját csoport agresszív fellépését követően.

Restricted access

A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.

Restricted access

. 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás . Pszichológia , 22 ( 2 ), 147 – 161

Restricted access

A művészetet és irodalmat a pszichológia általában az esztétikai élmény szemszögéből tanulmányozza. Igen kevés vizsgálat vesz fel olyan szociálpszichológiai nézőpontot, amelyben a művészet és irodalom szociális funkciója válik hangsúlyossá. Korábbi vizsgálatainkban (László, Vincze és Kőváriné Somogyvári, 2003; Vincze és László, 2004) népszerű történelmi regényeknek a nemzeti identitás mintáinak konstrukciójában és közvetítésében betöltött szerepével foglalkoztunk. Jelen tanulmány ezt a kutatási vonalat folytatja, de ellenkező szemszögből. Azt vizsgálja, hogy a csoportközi viszonyok hogyan hatnak egy történelmi novella befogadására. Az olvasó csoporttagsága miként befolyásolja a szereplők iránti empátiát, és az empátia hogyan közvetíti a befogadást a szereplők és a közöttük lévő kapcsolatok percepciójában? Kísérletet végeztünk, amelyben a személyek egy olyan történelmi novellát olvastak, amit átalakítottunk saját csoport és történelmi konfliktussal terhelt külső csoport elrendezéseket létrehozva. Feltételeztük, hogy egy történelmi novella elhatároló stratégiát alkalmaz a saját csoporton belül, és kategoriális empátiát vált ki a csoporttagokból, míg ugyanaz a történet külső csoport szereplőivel, külső csoport elrendezésben univerzálisabb, közvetítő empátiát használ (Keen, 2006), és szituációs empátiás stratégiát (Hogan, 2003) hív elő az olvasókban. Az eredmények alátámasztották ezeket a feltevéseket, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy a történeti irodalmi narratívumok az empátiás folyamatokon keresztül hozzájárulnak a nemzeti identitás konstrukciójához és közvetítéséhez.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Orsolya Keresztes-Takács
,
Lilla Lendvai
, and
Anna Kende

Háttér

A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.

Célok

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.

Eredmények

A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.

Konklúzió

Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.

Restricted access