Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for :

  • "nemzeti identitás" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Common fate of the Visegrád peoples.

Resemblances of tradition and mentality

Visegrádi sorsközösség.

Hasonló hagyományok és mentalitás
Scientia et Securitas
Author:
Gy. Csaba Kiss

Summary. The study is a comparative overview of the mental traditions of the Visegrad nations. Based on the circumstances of modern nationhood, there is a wide zone on our continent, roughly between the Baltic Sea, the Adriatic and the Black Sea, where this modernisation process has taken place in a similar way. Here, the goals of the nation-state could be formulated in terms of dynastic empires. Cultural nation-building played a particular role in our region. In an area made up of a colourful mosaic of languages and religions, the sense of threat was predominant, as can be seen from the national self-images expressed in the national anthems. The prejudice with which competing nationalisms viewed each other is instructive. In the 20th century, our region had to live through two periods of totalitarianism, which is a significant difference compared to the western countries of the continent.

Összefoglalás. 2021. február 15-én emlékezhettünk meg a visegrádi együttműködés 30. évfordulójáról. Azon a napon írták alá az egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői az akkori három ország szorosabb kapcsolatáról. Azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király egyeztette külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit. A szovjet befolyási övezetből kikerülve a demokratikus átmenet során magától értetődő volt, hogy az új geopolitikai helyzetnek megfelelően országaink kísérletet tesznek politikájuk összehangolására. A tanulmány a visegrádi nemzetek mentális hagyományainak összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Sok évszázados tapasztalataink szerint ez az a térség, melyet a történelem a Nyugat keleti határvidékére helyezett. A modern nemzetté válás körülményeit figyelembe véve pedig létezik kontinensünkön egy széles zóna, nagyjából a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között, ahol hasonló módon ment végbe ez a modernizációs folyamat. A nemzetállami célokat itt azonban állami függetlenség hiányában, dinasztikus birodalmak keretében lehetett megfogalmazni. Különös szerepe volt térségünkben a kulturális nemzetépítésnek. A nyelvek, felekezetek színes mozaikjaiból álló területen meghatározó volt a veszélyeztetettség tudata, jól láthatjuk ezt a himnuszokban megfogalmazott nemzeti önképekből. Tanulságos, hogy milyen előítéletekkel szemlélték egymást a vetélkedő nacionalizmusok. Ami a közösségi emlékezetet illeti, lényeges mozzanat, hogy a XX. században két totalitarizmust kellett térségünkben átélni, ez pedig jelentős különbség a kontinens nyugati országaihoz képest. Öt fejezetben kívánjuk bemutatni sorsközösségünk hagyományait, mentalitásunk hasonló vonásait. Először a himnuszok tükrében: érzékeltetve a nemzeti önképnek drámaira festett vonásait. Akkor érthető ez, ha ismerjük a nemzetté válás sajátos útjának közép-európai sajátosságait, hiszen a körülményeknek, a gyakran kedvezőtlen adottságoknak meghatározó szerepük volt a nemzeti identitás jellegének kialakításában. Miután egymással versengő nemzeti mozgalmakról volt szó, gyakran előítéletek is kialakultak közöttünk, ezek hátterét, fölépítésük logikáját föltétlenül érdemes megismerni, csak így lehet ugyanis fölszámolni az együttműködést akadályozó tényezőket. A négy visegrádi országban mindmáig jelentős a közösségi emlékezet szerepe, erősebb a történeti tudat, mint kontinensünk nyugati felén. Önazonosságunk fontos alapját jelenti a klasszikus (XIX. századi) nemzeti irodalom. Benne születtek meg a történeti események és személyek mítoszai, az irodalom alkotóinak nemegyszer meghatározó szerepük volt a történelemben, beleértve a kommunista korszakot, valamint az 1989–1990-es demokratikus átmenetet.

Open access