Search Results

You are looking at 1 - 10 of 464 items for :

  • "organization" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

institutions related to the functioning of international organizations) (Wolters Kluwer 2010 ). Parish , Matthew , ‘ An Essay on the Accountability of International Organisations

Full access

, organizational culture, and performance at two-year US colleges based on the competing values framework ( Bergquist, 1992 ). Since the 2000s, organisational culture has become a less central concept and seems to have lost its appeal. Few typologies were updated

Open access

intelligent learning organisations. The dynamic capacities of organisations have been measured in our 2016 data collection round with a test adopted from the simplified version of the ‘Dimensions of Learning Organization Questionnaire’ (DLOQ) originally

Open access

programmes ( Polónyi & Kozma, 2022 ). Organizational dimensions System-wide alterations (e.g. internationalisation, a deficit of funds, new public management) in HE led to novice organisational solutions in function and delivery of doctorate education that

Open access

1 INTRODUCTION In 2018 , Paul van der Heijden, was somewhat skeptic about the International Labour Organisation (ILO), which was about to turn 100 years old. 1 He argued that in recent years, the ILO had somehow lost its power and drive, by its

Free access

and identified similar patterns in their journeys. Secondly, these teacher trainers, besides pursuing their own professional development, often end up in volunteer positions for the professional organisations they belong to. It is a genuine question

Open access

A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.

Restricted access

occupational conditions and organizational features play an important role in developing burnout syndrome. The symptoms of teacher burnout affect not only the individual and close colleagues, but also influence the behavior of students. Studies show

Open access

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Restricted access

Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a „felelőtlen szervezetek” korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fiktív teret konstruálnak, fiktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik.

Restricted access