Search Results
Karrierút-mintázatok a szakképzés után
Career Patterns after Vocational Education
Absztrakt:
Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok a végzés után milyen karrierutat járnak be, milyen munkaerőpiaci státuszmintázatok azonosíthatók körükben. Vizsgálatunk alapját az MKIK GVI szakképzési pályakövetéses vizsgálatának összekapcsolt adatbázisa adta, mely lehetővé tette a szakképzésben végzettek 2017 júniusa és 2018 decembere közötti pályaútjának havi szintű elemzését. A vizsgált időszakban öt munkaerőpiaci státuszt azonosítottunk: dolgozó, munka mellett tanuló, tanuló, munkanélküli, gyermekvállalás miatt inaktív. A szakképzéskutatásokban eddig még nem alkalmazott szekvenciaanalízis segítségével a havi státuszok alapján kísérletet tettünk tipikus pályaútmintázatok megragadására. Az elemzés eredményeként öt csoportot (klasztert) tudtunk megkülönböztetni: a tanulók, a munkaerőpiacra lépők, a munkavégzéssel párhuzamosan tanulmányokat folytatók, a dolgozók, valamint a munkanélküliek/inaktívak csoportjait. A csoportok háttérváltozók szerinti elemzése a hátrányok koncentrálódására és újratermelődésére mutat rá: a munkanélküliek, inaktívak helyzetét alapvetően meghatározzák családjuk kedvezőtlen szocioökonómiai körülményei.
Bevezetés: Az életminőség vizsgálata a krónikus betegségek kezelésében egyre nagyobb jelentőséggel bír. Cél: A szerzők célul tűzték ki, hogy az országosan reprezentatív Hungarostudy Egészség Panel vizsgálat rendelkezésre álló adatbázisának statisztikai feldolgozásával következtetéseket vonjanak le a hazai helyzetre vonatkozóan. Módszerek: A tesztbattériában szereplő három validált kérdőív szolgált mérőeszköznek: a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változata, a Rövidített Beck Depresszió Skála és a Betegségteher Index. Eredmények: A szerzők megállapították, hogy a nemzetközi adatokkal összhangban a hazai cukorbetegek életminőség-mutatói szignifikánsan rosszabbak a nem diabeteses populációhoz viszonyítva. Következtetések: Ugyancsak nemzetközi adatok bizonyítják, hogy az életminőség romlása a cukorbetegek együttműködésének, életkilátásainak romlását vonja maga után. Ezért is van nagy jelentősége a diabetesgondozás terén az életminőséget javító magatartás-orvoslási módszereknek, amelyek ma még nem tekinthetők általánosan elfogadottnak a pszichoedukáció során. Nemzetközi példákra hivatkozással a szerzők javaslatot tesznek validált betegségspecifikus kérdőívekkel végzett átfogó felmérésre hazai cukorbetegek körében és a Transzteoretikus Modell alkalmazására az edukáció hatékonyabbá tétele érdekében. Orv. Hetil., 2013, 154, 531–537.
Tanulmányunkban a magyar lakosság életminőségét és a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések lefolyását, kialakulásuk bio-pszicho-szociális okait vizsgáló követéses egészségfelmérés (Hungarostudy Egészség Panel) általános módszertanát mutatjuk be. Ismertetjük az egészségpanel népegészségügyi fontosságát, áttekintést adunk az egészségi állapottal kapcsolatos nemzetközi és hazai panelvizsgálatokról, bemutatjuk a kutatás vizsgálati elrendezését, a felmérés előkészítését és lebonyolítását, a súlyozási eljárás menetét, a kérdőívfejlesztés folyamatát és az újonnan alkalmazott tesztbattériát. Összesítve a követéses vizsgálat eredményét: a panelminta 91,5 százalékát (7321 fő) a felmérés és a pótfelmérés során megtaláltuk, közülük 4524-en vettek részt az újabb vizsgálatban. A panel két hulláma közt a becsült halálozási arány 4,3 százalék, a visszautasítási arány 23,7 százalék volt, valamivel magasabb, mint a Hungarostudy 2002-es felmérés idején. A súlyozási eljárással biztosítottuk a minta korra, nemre, régiókra vonatkozó reprezentativitását. A felmérés adataira épülő kutatási eredmények kiterjeszthetők a felnőtt magyar népességre, lehetőséget nyújtanak a betegségek prognózisának vizsgálatára, valamint az egészségi állapot és a társadalmi, gazdasági és pszicho-szociális háttértényezők közötti ok-okozati összefüggések feltárására.
Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba.
The kindergarten attendance allowance in Hungary
Evaluation of a conditional cash transfer program
of First Grade Students. Results from the First Wave of a Panel Survey). Iskolakultúra , 14(11): 3–16. Józsa K Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége. Egy
.S. community population, 2001. Center for Financing, Access, and Cost Trends, AHRQ, Medical Expenditure Panel Survey-Household Component, 2001. https://healthdata.gov/data/dataset/medical-expenditure-panel-survey
Értelmi sérültek fogászati állapotának felmérése
Dental survey of the mentally disabled patients
: 28–30. 9 Mac Giolla Phadraig C, Nunn J, Dougall A, et al. What should dental services for people with disabilities be like? Results of an Irish Delphi panel
: 1508–1520. 15 Sal I, Susánszky É, Papp I. Quality of life in diabetes mellitus assessed on the basis of Hungarostudy Health Panel survey. [Cukorbetegek életminősége a
Mac Giolla Phadraig C, Nunn J, Dougall A, et al. What should dental services for people with disabilities be like? Results of an Irish Delphi panel survey. PLoS ONE 2014; 9: e113393. 29
Phimister, E. — Shucksmith, M. — Vera-Toscano, E. (2000a). The Dynamics of Low Pay in Rural Households: Exploratory Analysis Using the British Household Panel Survey. Journal of Agricultural Economics 51(1): 61
