Search Results
Annak ellenére, hogy az élet értelmessége kiemelt fejlődés-lélektani cél, a szakirodalom elenyészően keveset foglalkozik az élet értelmességét meghatározó tényezőkkel serdülőkorban. Jelen tanulmányunkban egyéni szintű, szociokognitív és család szintű, kapcsolati tényezők szerepét vizsgáltuk az élet értelmességének a megélésében 15–19 éves (47,8%-a fiúk) erdélyi középiskolásoknál (N=1944). Míg az énhatékonyság, az önszabályozott viselkedés, a szülői társas támogatottsággal való elégedettség és az anyai elfogadó bánásmód pozitív, az apai ellenőrző bánásmód negatív összefüggést mutatott az élet megélt értelmességével, a vizsgált mintában. Ugyanakkor a társas összehasonlítás csak a fiúk, az apai elfogadó bánásmód pedig csak a lányok esetében függött össze az élet értelmességével. A talált eredmények felhívják a figyelmet azokra a szociokulturális hatásokra, amelyek a nemiszerep-szocializáció által érvényesülnek az élet értelmességének a megélésében serdülőkorban, egyben támpontokat adva a preventív és fejlesztő célú beavatkozások számára.
A születési jegyek és az újszülöttkori bőrgyógyászati elváltozások kialakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata
Analysis of various factors influencing the development of birthmarks and cutaneous lesions in newborn infants
Összefoglaló. Bevezetés: A szakirodalomban számos felmérés született az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakoriságának vizsgálatára. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei azonban nem mindig adaptálhatók, hiszen jelentős különbségeket találunk az egyes népcsoportok bőrmanifesztációi között, emellett kevés és ellentmondásos adat áll rendelkezésre arról, hogy milyen tényezők befolyásolják ezen bőrtünetek kialakulását. Célkitűzés: Prospektív kohorszvizsgálatunk fő célkitűzése az volt, hogy felmérjük az alapvetően egészséges, érett újszülöttek bőrgyógyászati elváltozásainak előfordulási gyakoriságát, illetve megvizsgáljuk az ezen elváltozások kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Módszer: Vizsgálatunkat a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végeztük 2014 áprilisa és 2015 áprilisa között. Az újszülöttek bőrgyógyászati vizsgálatát követően az édesanyák 50 kérdést tartalmazó, standardizált kérdőívet töltöttek ki. Az újszülöttekre, illetve a szülés körülményeire vonatkozó adatokat a hivatalos betegdokumentáció adatainak felhasználásával elemeztük. Eredmények: A vizsgálatban összesen 1629, kaukázusi típusú újszülött vett részt. 88,15%-uknál diagnosztizáltunk legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. Vizsgálatunkban számos esetben szignifikáns korrelációt találtunk az újszülöttek neme, gestatiós kora és súlya, valamint az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakorisága között. Emellett a szociodemográfiai tényezők, a szülők fenotípusos jellegzetességei, az édesanya betegségei, gyógyszerszedési szokásai, káros szenvedélyei is hatást gyakorolhatnak a laesiók kialakulására. Következtetés: Az irodalmi adatok áttekintését követően elmondhatjuk, hogy vizsgálatunk rendkívül átfogó, új adatokat szolgáltat a neonatalis bőrtünetek előfordulási gyakoriságáról és a kialakulásukban potenciálisan szerepet játszó tényezők kapcsolatáról hazánkban és világviszonylatban is. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.
Summary. Introduction: Cutaneous lesions are very frequent in neonates. Despite the fact that the incidence of neonatal skin disorders has been reported in several studies, very few reports address the factors that influence the appearance of birthmarks. Objective: In this cross-sectional study, we aimed to record cutaneous findings in essentially healthy, term and late preterm neonates, and to use this data to assess the associations between various factors and the appearance of birthmarks. Method: The study was conducted on consecutive neonates born between April 2014 and April 2015 at the Department of Obstetrics and Gynecology at the University of Szeged. After the whole-body skin examination, a standardized questionnaire consisting of 50 questions was completed by the mothers. Data relating to the neonatal history of the participating neonates were obtained from the official neonatal medical charts. Results: A total of 1629 Caucasian neonates were included in the study. Of these, 88.15% exhibited at least one skin manifestation. Significant correlations were found between the newborn gender, gestational age and weight and the presence of many skin manifestations. Furthermore, sociodemographic factors, parental phenotypic characteristics, maternal diseases and medicine-taking habits also have impact on the development of certain cutaneous lesions. Conclusion: By examining a large number of newborns and by providing detailed analysis of several neonatal, perinatal and parental factors, our study contributes to a deeper understanding of the development of the examined cutaneous lesions. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.
Systems Theory, this study divided predictive factors into individual factors, parental factors, and school factors. Individual factors include gender, self-esteem, social withdrawal, and exercise. Regarding gender, various studies have confirmed the
Ogilvie, G., Anderson, M., Marra, F., et al.: A population-based evaluation of a publicly funded, school-based HPV vaccine program in British Columbia, Canada: parental factors associated with HPV vaccine receipt. PLoS Med., 2010, 7 , e1000270
Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés
Coparenting after divorce: A literature review
). Psychological complaints among children in joint physical custody and other family types: Considering parental factors . Scandinavian Journal of Public Health , 44 ( 2 ), 177 – 183
( Brunborg, Mentzoni, & Froyland, 2014; Gentile et al., 2011 ). Important risk factors for IGD among adolescents may involve familial and parental factors ( Lam, 2015; Psychogiou et al., 2017 ). There are several empirical evidences on the problematic
– 178 ). Budapest, Hungary : Uj Mandatum . Butler , Y. G. ( 2014 ). Parental factors and early English education as a foreign language: A case study in Mainland China
A zenei teljesítményszorongás: prevalencia, kialakulás, társuló zavarok és személyiségvonások, kezelési lehetőségek
Music performance anxiety: prevalence, origins, related disorders and personality traits, and ways of treatment
childhood and parental factors . Journal of Depression and Anxiety , 6 ( 2 ). Miller , J.J. , Fletcher , K. , & Kabat-Zinn , J. ( 1995 ). Three-year follow-up and clinical
. Parental factors The present study examined the marital status of each participant’s parents (married and living together vs. divorced or separated). Participants’ parental occupational SES assessed using the Close-Ended Questionnaire of the
from an interaction between individual and environmental factors (including parental factors). These theories contend that adolescents may modulate the parental influence on their development. Parents' psychological distress presumably creates an
