Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "piacgazdaság" x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A környezet büntetőjogi védelmének komoly hagyományai vannak a magyar anyagi büntetőjogban. A környezetet nem károsító termelés nincs, vagy a természeti folyamatok sok területén ma még csak lehetőség, ezért nehéz megindokolni a környezeti bűncselekmények miatt a büntetés jogalapját.A büntetőjog akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az egyéb jogágak (polgári jog, közigazgatási jog stb.) védelmi rendszereire és eszközeire komoly anyagi forrásokat biztosítunk. A tettesek megbüntetése nem jelent megoldást a környezeti ártalmakra, s megfontolandó, hogy a reparatív szemlélet (pl. in integrum restitutio) kapjon prioritást a jogkövetkezmények alkalmazásánál.A környezet büntetőjogi védelme akkor fokozható, ha a környezetvédelmi normákat az állam betartatja. A környezeti jogszabályok részben virtuális joganyagként értelmezhetők a végrehajtási deficit jelensége miatt.

Restricted access

A tanulmány a rendszerváltás jelenségét a modernizáció összefüggésében kísérli meg értelmezni azon kutatások eredményeire alapozva, amelyek a XIX. század elejétől kapitalizálódni kényszerülő hazai fejlődést több modernizációs korszakra bontják. Ezen kutatások nem csupán a kiegyezés utáni vagy a két világháború közti időszakot tekintik modernizációs korszaknak, hanem az állam-szocialista berendezkedést is, továbbá az 1989–90-es rendszerváltást követően máig kialakult-kialakított félperifériás globálkapitalizmus-variánst is. A szerző felveti, hogy a rendszerváltó politikai elit különböző csoportjai vajon ebben a történeti perspektívában közelítettek-e a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának kihívásaihoz, avagy ezek halmazából indulataiknak, érdekeiknek, felkészültségüknek, ideológiáiknak stb. megfelelően önkényesen válogattak-válogathattak. Ugyanis, ha a rendszerváltó politikai osztály nem a reálviszonyoknak megfelelően definiálta a korszak kihívásait, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy nem adott rá adekvát választ, és így a társadalom minden területét hosszú ideje átható újratermelődési zavarok, az őket kísérő súlyos feszültségek és konfliktusok nem utalnak másra, mint a legutóbbi rendszerváltásunk válságára, netán kudarcára. A tanulmány ennek kapcsán számos fontos kérdést vet fel – például, hogy az állami-szövetkezeti tulajdon privatizálása önmagában már kapitalizmus-e, hogy a „piac” politikai akarattal „bevezethető-e”, avagy „kiiktató-e” a társadalomból stb. – melyeken talán érdemes elgondolkodni.

Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő

Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztálya tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézete Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének

Restricted access

A legutóbbi válság megvilágította a közgazdaságtan és a politikatudomány fő áramlatainak gyengeségeit, amelyek a szűklátókörűségből és ideológiai elfogultságokból, vagyis a holisztikus, történeti és kritikai szemléletmód hiányából fakadnak. A válság feltételezett okait vizsgáló és a válság leküzdésére vagy egy újabb megelőzésére gazdaságpolitikai módszereket ajánló legtöbb közgazdász csak a részpiacokra összpontosít, de szem elől veszíti a világgazdaságnak azokat a visszatérő globális válságokban megnyilvánuló alapvető egyensúlytalanságait, amelyek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek növekedéséből származnak. És negligálja a válságok kulturális, politikai és morális aspektusait is. Míg a nemzeti társadalmaknak éppúgy, mint a világtársadalomnak nagy szüksége lenne valódi demokratizálódásra és mind a piacok, mind az államok fölötti hatékony ellenőrzésre, a politikatudomány sok művelője hajlamos a demokrácia értelmezését a képviselet jogi és szervezeti kérdéseire leegyszerűsíteni. A válságok megelőzése és a globális katasztrófák elkerülése szükségessé teszi egy demokratikus globális kormányzás és egy globális ökoszociális piacgazdaság kifejlesztését, ami megköveteli a nemzetközi intézmények lényeges reformját, a civil társadalom globális szervezeteinek befolyásos szerepét és egy „Új Felvilágosodás” eljövetelét is.

Restricted access

. Jelentés. A romániai magyarság helyzetéről (2007). Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. Kelemen Anna dr. (1991): Románia is elindult a piacgazdaság felé . Tájékoztató. MNB Nemzetközi pénzügyi elemzések osztálya, 1991

Restricted access

piacgazdaság? Távlatok 80. 65–82. Donelan, K.–Blendon, R. J.–Benson, J.–Leitman, R.–Taylor H. (1996): All payer, single payer, managed care, no payer: patients’ perspectives in three nations. Health Aff. (Millwood) 5, 254

Restricted access

, Budapest. Jelentés. A romániai magyarság helyzetéről (2007). Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. Kelemen Anna dr. (1991): Románia is elindult a piacgazdaság felé . Tájékoztató. MNB Nemzetközi

Restricted access

Publications Ltd, London. Gedeon, P. (1992): Demokrácia és piacgazdaság I. Az iparosodott társadalmak tipológiájához. Közgazdasági Szemle , Vol. 39, No. 5, 401–424. Giddens, A. (1999): A harmadik út

Restricted access