Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for :

  • "premature death" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ujhelyiné Nagy Anikó
and
Kuritárné Szabó Ildikó

A gyermekkorban (családon belül) elszenvedett traumatizáció fontos, de sokszor fel nem ismert patogén tényező, amely az egész személyiségfejlődést (de)formálhatja, és szerepet játszik nem csupán a későbbi pszichológiai károsodások, hanem az egészségkárosító viselkedésformák, valamint a krónikus egészségi problémák kialakulásában is. Míg a gyermekkori ártalmas élmények szerepe a mentális betegségek etiológiájában régóta ismert, addig a kapcsolata az akár élethosszig jelenlevő, krónikus szomatikus problémákkal és megbetegedésekkel csupán az utóbbi évtizedekben került a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába. A gyermekkorban elszenvedett krónikus traumatikus élmények sokrétű neurobiológiai, hormonális és immunműködésbeli eltéréseket eredményeznek, amelyek mediáló tényezőkként közvetítik az ártalom patogén hatását számos szervrendszer irányába. A nemzetközi kutatások eredményei bizonyították ezen élményeknek a felnőttkori egészségkárosodásban játszott oki szerepét, valamint azt is, hogy egy kellően fel nem ismert „járványról“ beszélhetünk, amennyiben a gyermekkori traumatizáció elterjedtségét és az abból következő kedvezőtlen következményeket tekintjük. Célunk az öszszefoglaló során áttekintést nyújtani a nemzetközi szakirodalomban fellelhető főbb kutatási eredményekről, amelyek összegzik eddigi tudásunkat az ártalmas gyermekkori élmények szomatikus egészségi állapotra gyakorolt hatásáról. Említést teszünk többek között a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, egészségkárosító magatartásformákkal, emésztő- és légzőrendszerrel, krónikus fájdalomszindrómával, alvászavarokkal és korai halállal kapcsolatban feltárt összefüggésekről. Mindez hozzájárul a korai pszichoszociális rizikófaktorok elterjedtségének és felnőttkorra is átívelő súlyos következményeinek felismeréséhez, és felhívja a figyelmet a gyermekkori ártalmas élmények megelőzésének és kezelésének népegészségügyi jelentőségére.

Open access

.: The heart of 25 by 25: Achieving the goal of reducing global and regional premature deaths from cardiovascular diseases and stroke: A modeling study from the American Heart Association and

Restricted access

A pszichiátriai betegségekre jelentős korai halálozási arányszámok jellemzők: szomatikus komorbiditás és mortalitás autizmusspektrum-zavarban és szkizofréniában

Psychiatric disorders are associated with high mortality rates: somatic comorbidity and mortality in autism spectrum disorder and schizophrenia

Orvosi Hetilap
Authors:
István Bitter
,
Pál Czobor
,
Brigitta Kakuszi
, and
János Réthelyi

A pszichiátriai betegségekkel összefüggő jelentős halálozásért nagy részben a szomatikus betegségekkel való komorbiditás esetén bekövetkező korai halálozás, továbbá részben az öngyilkosság és a balesetek a felelősek. Irodalmi összefoglalónkban bemutatjuk, hogy az autizmusspektrum-zavarral és a szkizofréniával diagnosztizált személyek halálozási kockázata több mint 2-szeres a kontrollcsoportokhoz képest. A szkizofrénia diagnózisát illetően hazai adatok is rendelkezésre állnak, amelyek az emelkedett halálozási kockázat tekintetében megegyeznek a nemzetközi adatokkal. Magyarországon kb. 2,4-szeres a szkizofrénia diagnózisával élő személyek halálozási rizikója a korban, nemben és irányítószám szerint illesztett kontrollcsoporthoz képest. Különösen emelkedett a halálozás kockázata szkizofréniában a fiatalok között (7–10-szeres), és kiemeljük, hogy bár a férfiak halálozási rizikója nagyobb, mint a nőké, a szkizofréniával diagnosztizált nők halálozási kockázata a női kontrollcsoporthoz képest (relatív kockázat) nagyobb, mint a férfiaké. Figyelembe véve a pszichiátriai betegségek magas prevalenciáját, a szomatikus betegségek esetében regisztrált hazai halálozási mutatók javításának fontos feltétele a szomatikus betegségek ellátása során a komorbid pszichiátriai betegségek korai diagnózisa és kezelése. Az itt ismertetett adatok segíthetik a halálozás csökkentéséhez szükséges reformokat az orvosképzésben és a szakképzésben, valamint az egészségügyi ellátás szervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(33): 1287–1293.

Open access

Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon

The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Joó
,
Petra Fadgyas-Freyler
,
József Vitrai
, and
Zsófia Kollányi

Bevezetés: Hazánkban a várható egészséges életévek száma alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár, vagyis a 30 és 64 éves kor közötti magyar lakosság megromlott egészségi állapota jelentős termeléskiesést okoz. A gazdasági szempontokon túl a munkaképes korú korosztály romlott egészségi állapotát más társadalmi szereplő nézőpontjából is lehet vizsgálni, a közvetett költségeket az emberitőke-megközelítésnek megfelelően kalkulálva. Célkitűzés: Becslésünk célja az volt, hogy megvilágítsuk, mekkora veszteségeket okoz Magyarország számára évről évre az, hogy lakosai jelentősen rövidebb és betegebb életre számíthatnak, mint más országok hasonló helyzetű lakosai. Módszer: Az elemzés első részében a 30–64 éves korosztályra vonatkozóan 2019-re összesítettük a megromlott egészség és a betegségek okozta korlátozottság miatt elvesztett, egészségben eltöltött időt. A vizsgált korosztályra vonatkozó magyar értékeket a visegrádi országok, Ausztria és az Európai Unió megfelelő értékeivel vetettük össze. Az elemzés második részében a betegségben töltött időhöz kapcsolódó társadalmi költségeket mutattuk be, melyek között megkülönböztettünk közvetlen, pénzmozgással járó költségeket, valamint közvetett, az elmaradt bevételekben vagy termelésben megtestesülő költségeket. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy 2019-ben Magyarországon a munkanapok egyhetedében az egészségproblémák miatt csökkent a termelékenység és a teljesített munkaidő. Átlagosan 51 naptári nap, ennek megfelelően 35 munkanap elveszett egészséges idő jutott minden 30–64 éves munkaképes magyarra. A közvetlen költségek, vagyis az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak, valamint a betegek és az önkéntes (magán)biztosítás által finanszírozott kiadásainak összege 1446 milliárd Ft-ot tett ki. A közvetett költségek, amelyek a korai halálozásnak és a betegségeknek betudható munkaévveszteség következtében fellépő kiadásokat jelentik, további 2279 milliárd Ft terhet jelentettek. Következtetés: A 30–64 évesek közvetlen és közvetett kiadásainak összege 2019-ben 3425 milliárd Ft-ot tett ki, a GDP 7,21%-át. Jól ismert, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is azok a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségveszteséget, amelyek egészséges életmóddal megelőzhetők. Az ország versenyképességének javításához emiatt elengedhetetlen az egészséges életmód előmozdítása és az azt elősegítő fizikai és szociális környezet kialakítása. Orv Hetil. 2024; 165(3): 110–120.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Éva Rákóczi
,
Andrea Ponyi
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Csikós
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaosylceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban fiúk és férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-betegek kezelésében aktívan részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Annamária Székely
,
Andrea Ponyi
,
Vera Gulácsy
,
Csaba Ambrus
,
Krisztina Kádár
,
Ildikó Vastagh
,
Angéla Dajnoki
,
Beáta Tóth
,
Gergely Bokrétás
,
Veronika Müller
,
Mária Katona
,
Márta Medvecz
,
Orsolya Fiedler
,
Rita Széchey
,
Edit Varga
,
Gábor Rudas
,
Attila Kertész
,
Sándor Molnár
,
Sarolta Kárpáti
,
Viktor Nagy
,
Pál Magyar
,
Mohamed Mahdi
,
Éva Rákóczi
,
Krisztina Németh
,
Dániel Bereczki
,
Miklós Garami
,
Melinda Erdős
,
László Maródi
, and
György Fekete

A Fabry-kór a lizoszomális tárolási betegségek csoportjába tartozó, X-kromoszómához kötötten, recesszív módon öröklődő betegség, amely a globotriaozilceramid felhalmozódásához vezet a szervezet legkülönbözőbb szöveteiben. A betegség első tünetei többnyire gyermekkorban jelentkeznek, a progresszió során a betegek súlyos szervi károsodásokkal és korai halálozással számolhatnak. Elsősorban férfiak érintettek, azonban a betegség tüneteit heterozigóta nők esetében is megfigyelhetjük, de náluk a kórkép súlyossága változó, általában enyhébb lefolyású. Az enzimpótló kezelések megjelenése szükségessé tette, hogy részletes diagnosztikus és terápiás protokollt dolgozzunk ki. A jelen dolgozatban megjelenő ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-kóros betegek kezelésében részt vevő orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológosukból és egyéb szakemberekből álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat.

Open access

1 48 Sørensen, T. I. A., Nielsen, G. G., Andersen, P. K.: Genetic and environmental influences on premature death in adult adoptees. N. Engl. J. Med., 1988

Restricted access

Alkoholos májbetegség – 2023

Alcoholic liver disease – 2023

Orvosi Hetilap
Authors:
Alajos Pár
and
Gabriella Pár

thousands of premature deaths. J Hepatol. 2016; 64: 957–967. 22 Rehm J, Shield KD. Global burden of alcohol use disorders and alcohol liver disease

Open access

A gyermek- és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa súlyos, potenciálisan életveszélyes betegség, mely korai halálozáshoz, valamint élethosszig tartó szomatikus és pszichoszociális megbetegedésekhez vezethet. Az állapot jelentős testi szövődményeket okoz a növekvő és fejlődő szervezet csaknem minden szervrendszerében. Bár ezek az eltérések a betegség gyógyulásával, a táplálkozási/táplálási rehabilitációval túlnyomó részben javulnak, némely elváltozás irreverzíbilis marad.A közlemény az elmúlt két évtized idevágó közleményeinek áttekintése alapján összefoglalja a gyermek- és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa szomatikus szövődményeinek evidenciákon alapuló szakirodalmát. Tárgyalja az akut tüneteket, kiemelten foglalkozik a só–víz háztartás zavaraival és az újratáplálási szindrómával, valamint részletezi a kardiovaszkuláris komplikációkat. Összefoglalja a gyermek- és serdülőkori anorexiára speciálisan jellemző elváltozásokat: a csont ásványianyag-tartalom csökkenését és az osteopenia lehetséges terápiás lehetőségeit, valamint a hossznövekedésbeni elmaradást.A szakirodalom áttekintése alapján megállapítható, hogy a gyermek- és serdülőkori anorexia nervosa szomatikus szövődményei különböznek a felnőttek megbetegedéseitől. A sajátságos klinikai megjelenés, a korai kezdet és a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt szükséges külön tárgyalni a gyermek- és serdülőkori anorexia nervosát a felnőttekétől és felhívni a figyelmet a betegség minél korábbi felismerésének és hatékony terápiájának szükségességére. Egyre nő azon evidenciák száma, melyek az anorexia nervosa felismerésében és kezelésében hangsúlyozzák és elengedhetetlenné teszik a multidiszciplináris szakembercsoportok szerepét.

Restricted access

Ma már köztudott, hogy a megelőzhető halálozás legfontosabb oka a dohányzás, ennek ellenére a fiatal populáció dohányzásának megelőzése ma sem megoldott népegészségügyi probléma. Az orvostanhallgatók dohányzása azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert az egészségügyi szakemberek dohányzáshoz való viszonyulása szerepmodellként érvényesül a betegek körében. Célkitűzés: A jelen kutatás célja a szegedi preklinikai (első- és másodéves) orvostanhallgatók dohányzói státusának, dohányzási gyakoriságának és a dohányzással kapcsolatos attitűdjeinek megismerése volt. Módszer: Összesen 212 hallgatót vontak be az elemzésbe, az évfolyamok mintegy 50%-a adott információt a dohányzásról, illetve a dohányzással kapcsolatos vélekedéseikről. Az attitűdök megismeréséhez a The Students’ Health and Lifestyle Study, The University of Western Ontario (Kanada) skálájának 20 állítását alkalmazták, amelyek adaptálása már korábban megtörtént. Eredmények: Kimutatták, hogy az 1990-es évek kutatási eredményeihez viszonyítva a dohányosok száma nem csökkent, sőt némi emelkedést figyelhettek meg. Sem az első, sem a második évfolyamon nem volt különbség a férfi és női hallgatók között a dohányzói státus szerint. Több nem dohányzó hallgató fogadja el saját modellszerepét. Következtetések: Az addikciókat érintő interdiszciplináris kurzusok mellett szükség van olyan gyakorlatorientált, betegcentrikus kurzusokra is, ahol a dohányzásról való leszoktatás módszereinek alapjait is elsajátíthatják a hallgatók. Emellett szükség van a dohányzó orvostanhallgatók számára olyan programra, amely segíti a leszokást.

Restricted access