Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "psychosomatic symptoms" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

orvostudományi egyetemi hallgatók körében.] Lege Artis Med., 2012, 22 (8–9), 529–534. [Hungarian] Pikó, B., Barabás, K., Boda, K.: Epidemiology of psychosomatic symptoms and its effect on the self-evaluation of general

Restricted access

482 Pikó, B.: Examination of the work of nurses from the view of behavioural science – psychosomatic symptoms, workplace stress and social support. [A nővéri munka magatartás

Restricted access

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.

Restricted access

.] Demográfia, 2003, 46 (4), 383–395. [Hungarian] 27 Pikó, B., Barabás, K., Boda, K.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its infuence on self-perceived health in a Hungarian

Restricted access

Elméleti háttér

A pedagógushivatás a leginkább stresszel telített foglalkozások között található, még a segítő hivatásúakat tekintve is. A kiégés tünetegyüttes előfordulása gyakori a pedagógusok között, amely nagy kihívást jelent, mivel számos negatív következménye lehet, mint az egészségügyi problémák, pl. a depresszió, és a munkával való elégedetlenség.

Cél

Jelen tanulmány célja az volt, hogy a kiégés és egyéb az egészséggel összefüggő jelenség (pl. pszichoszomatikus tünetek, egészségmagatartás, egészség önértékelése) szerepét vizsgáljuk a magyar pedagógusok élettel való elégedettségében, amely a szubjektív jóllét egyik mutatója.

Módszer

Az adatgyűjtés magyar pedagógusok (n = 2068, 23–74 év közöttiek, átlagéletkor = 48,1 év, SD = 8,9 év; 83,5%-uk nő) körében történt 2016–2017 között. A kiégés mérése a Maslach Kiégés Kérdőív pedagógus változatának segítségével történt. A kérdőív tartalmazott kérdéseket az élettel való elégedettségről, a pszichoszomatikus tünetekről és egyéb, egészséggel kapcsolatos témakörökről.

Eredmények

Az adatok megerősítették, hogy a kiégés létező probléma a magyar pedagógusok körében. Különösen a fiatal és férfi pedagógusok vannak veszélyben, ami azzal magyarázható, hogy nem rendelkeznek megfelelő rutinnal e problémák megoldásához. A kiégés alskálái közül a teljesítménycsökkenés (β = –0,21; p < 0,001), és az érzelmi kimerültség (β = –0,18; p < 0,001) játszanak szerepet az élettel való elégedettségben. Az élettel való elégedettség szintén összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (β = –0,14; p < 0,001) és a saját egészség értékelésével (β = 0,12; p < 0,001). Az egészséggel kapcsolatos változók tehát hozzájárultak az élettel való elégedettséghez is.

Következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy a kiégés megelőzéséhez nagy szükség lenne intervenciós programokra mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten.

Restricted access

nyomában (39—53). Budapest: L’ Harmattan Pikó, B., Barabás, K., & Boda, K. (1997). Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. European Journal of

Restricted access

psychosomatic symptoms from adolescence to adulthood. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology . 40, 580–587. Kahneman, D.–Krueger, A. B.–Schkade, D.–Schwarz, N.–Stone, A. A. (2006): Would you be happier if you were richer

Restricted access

Abstract

Abstract

The burdens of caring and curing professions are increased in the female workforce by duties of child-rearing and serving a family as well.

Aim

the objective of our research was to study and compare future and present family and career plans of students, respectively active professionals (nurses and female doctors), related to their physical and mental health and conflicts.

Methods

our cross-section research was carried out among female nursing college students (N = 226), female medical students (N = 117), and among professional nurses and female doctors in hospitals (N = 409).

Results

students consider parallel their future family and workplace roles. The number of children planned is the same as in the general population, but female medical students would like to have more children than nursing students. Professional nurses and female doctors estimate high both the family and workplace roles. Role conflicts are interrelating with their career and life satisfaction, health condition, and the prevalence of psychosomatic symptoms. Their roles as a social model in health promotion are rather questionable, for their insufficient health and risk behaviours.

Conclusions

we can state that there is a considerable tension and contradiction in planned and actual roles of future and present female workforce of Hungary's health care system. In many cases they are unable to fulfil requirements based on their social engagement. Relevant handicaps of nursing college students and female professional nurses are more prevalent, therefore we propose further analytic and comparative research in the future.

Restricted access

Absztrakt:

Gyászfeldolgozó csoportból származó két eset ismertetésével arra világítok rá, hogy milyen fontos szerepe van a betegei nonverbális jelzéseire is szenzitív kezelőorvosnak a komplikált gyász, a megrekedt gyászmunka időbeni felismerésében. A tajszámok mögött rejtekező egyéni traumákat és sorsokat ismerő orvosok, sőt a betegek életkörülményeinek részleteit ismerő családorvosok katalizátorai lehetnek a megrekedt gyászmunka folytatásának, s számos pszichoszomatikus tünet mögött fedezik fel a valós traumatogén okot. Mivel a gyászfeldolgozó csoportokkal dolgozó szakemberek a komplikált gyásszal – korábbi, stigmatizáló terminológiával: patológiás vagy torzult gyásszal – küzdők legkülönfélébb hiány- és veszteségtapasztalatainak manifesztumaival találkoznak, ezért komoly szakmai kihívás a sokszor rendkívül heterogén összetételű, igen eltérő veszteséggel és egyéni gyászhabitussal rendelkező egyének csoportmunkáját összehangolni, ami finomra hangolt együttműködést követel a gyógyítóteam tagjaitól. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1426–1431.

Restricted access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access