Search Results
Csontszénnel és növényi eredetű bioszénnel tenyészedényes modellkísérletet állítottunk be, hogy feltárjuk a kiválasztott magyarországi talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásokat. A tenyészedényes modellkísérletben a kezeléseknek megfelelően (0, 1, 2,5, 5 és 10%) 500 cm3-es műanyag edényekbe 200 g talajkeveréket tettünk. Vizsgáltuk a minták AL-oldható P- és K-tartalmát, vízoldható összes sótartalmát, desztillált vizes pH-ját, kötöttségét és szerves-C-tartalmát (Tyurin módszerével).A kísérlet eredményeképpen megállapítható, hogy a csontszén (ABC) bekeverés hatására jelentősen megnőtt az AL-oldható P2O5-tartalom a talajkeverékekben, köszönhetően a csontszén eredendően nagy P-tartalmának.A pH és az összes sótartalom jelentősen nőtt a csontszén (ABC) kezeléseket követően, elsősorban a csontszén nagy ásványianyag-tartalma miatt. A növényi eredetű bioszén (BC) kezelések esetében azonban pH-növekedés csak a nagyobb koncentrációnál volt tapasztalható, az összes sótartalomban pedig nem tapasztaltunk változást. A sótartalom- és pH-növekedés egyik kezelés során sem okozott túlzott sófelhalmozódást. A sótartalom 0,07% körül alakult a legnagyobb dózis esetében is, azonban hosszú távon érdemes figyelmi a sótartalom változását.A növényi eredetű bioszén (BC) bekeverése növelte a kezelt talaj víztartó képességét, kálium- és szerves-szén-tartalmát, míg a csontszén esetében nem tapasztaltunk hasonló hatást. További kutatások szükségesek, hogy újabb információkat kapjunk a bioszenek mezőgazdasági felhasználásáról. Fokozottan igaz ez a csontszénre, mivel a jövőben a foszforutánpótlás alternatívája lehet.
tube ( Knöller et al., 2005 ). Pyrolysis efficiency for oxygen yield is 100% above 1,400 °C ( Gehre & Strauch, 2003 ; Leuenberger & Filot, 2007 ); hence the pyrolysis temperature was set to 1,450 °C until 2016 and to 1,460 °C afterwards. The pyrolysis
