Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "reziliencia" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

szolgáltatások tárházában ( Rácz A. , szerk.). Budapest : Rubeus Egyesület . Homoki , A. , Czinderi , K. , Segal , H. , Sándor , Z. , & Fodorné Vidó , R. ( 2016 ). A CYRM 28 gyermek és ifjúsági reziliencia skála magyar adaptált változatának

Open access

interventions for youth in diverse populations (pp. 13 – 23 ). New York : Springer . Ribiczey , N. ( 2008 ). A rizikótényezoktol a protektív mechanizmusokig: A reziliencia

Restricted access

–Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői . Alkalmazott Pszichológia , 15 ( 1 ), 129 – 136 . Klohnen , E. C. ( 1996 ). Conceptual analysis and measurement of the construct of ego-resiliency . Journal of Personality and Social Psychology , 70

Open access

. , & Nagy L. ( 2015 ). A 25-itemes Connor –Davidson Reziliencia Skala (CD-RISC) magyar adaptacioja . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 1 , 93 – 113 . DOI: 10.1556/Mental.16.2015.1.4 . Lebeaut , A. , Tran , J. K. , Vujanovic , A. A. ( 2020

Open access

Elméleti háttér

A reziliencia azon tényezőket foglalja magában, amelyek a potenciálisan traumatizáló, veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást elősegítik, a stressz negatív hatásait enyhítik, és a változásokkal szembeni adaptív megküzdést lehetővé teszik. A Szülői Reziliencia Skála (Parenting Resilience Elements Questionnaire – PREQ) a szülők lelki ellenálló képességének mérésére kidolgozott eszköz.

Célkitűzések

A kutatás célja a 16 itemes PREQ magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt.

Módszerek

Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban összesen 249 szülő vett részt – 65 fős vulnerábilis csoport (átlagéletkor:42,3 év; szórás: 5,66 év) és 184 fős kontrollcsoport (átlagéletkor: 40,7 év; szórás: 6,01 év) – , akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: 16 itemes Szülői Reziliencia Kérdőív (PREQ16), a Connor–Davidson Reziliencia Skála 10 itemes változata (CD-RISC 10), General Health Questionnaire 12itemes változata (GHQ12), Beck Depresszió Kérdőív 21 itemes változata (BDI21), Szülői Stressz Kérdőív (PASS), Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ).

Eredmények

A konfirmatív faktorelemzés igazolta magyar mintán az eredeti Szülői Reziliencia Kérdőív 3 faktoros struktúráját, a kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,842) volt. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú együtt járást mutatott a validáláshoz alkalmazott konstruktumokkal, a konvergens, divergens, diszkrimináló és inkrementális validitás egyaránt megegyezett a nemzetközi irodalomban tapasztaltakkal.

Következtetések

Összességében elmondhatjuk, hogy a 16 itemes PREQ magyar változatának (PREQ-H) pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a szülői reziliencia mérésére.

Open access

Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Enikő Csilla Kiss, Dóra Vajda, Mátyás Káplár, Krisztina Csókási, Rita Hargitai, and László Nagy

-Davidson Rezíliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia Lamond, A.J., Depp, C.A., Allison, M., Langer, R., Reichstadt, J., Moore, D.J., et al. (2008). Measurement and predictors of resilience among community

Open access

Most studies deal with the way of how the hardships and stress aroused by the deficiency affect the family, the family relations and roles. However, some families having children with disabilities can face their situation due to their personality resources, their environment or with the help of social services. The article presents the results of a research on the coping strategies of parents with disabled children. The sample consists of 400 Rumanian families who brought up a disabled person aged 0 to 23. The primary intention of the research was to provide as much information as possible about the families having disabled children, based on which it can be explored how they fight against the situation of life changed by the deficiency. The other aim of the research was to explore the situation of the families living with deficiency through examining the risk and resiliency factors, and to investigate how those families can find those supportive possibilities in their immediate circumstances, in the supplies provided by the supply-system and in their own personalities which make it possible for them to stay balanced in spite of the problems. This paper is looking for protective factors and solutions, which are helpful for parents in finding successful coping strategies. It also examines risk factors, which usually lead to a lack of balance in the family life and makes coping difficult.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: András Vargha, Regina Török, Karola Diósi, and Attila Oláh

Felnőttek esetén a szubjektív jóllét és a mentális egészség mérésére számos kérdőív áll rendelkezésre, de gyermekek esetén ilyen teszteknek szűkében vagyunk. A szubjektív jóllét mérése iskolai környezetben is fontos, magyar nyelvű teszt azonban az általános iskolai korosztály számára nem áll rendelkezésre. A jelen tanulmány célja Ivens (2007) e célra kialakított tesztjének magyarra adaptálása (IGYBH), illetve egy öt pilléren (jóllét, savoring, alkotó-végrehajtó hatékonyság, önreguláció, reziliencia) nyugvó felnőtt magyar mentális egészség teszt, a MET 10–14 éves korosztályra adaptálása. Az elvégzett pszichometriai elemzések igazolták mindkét teszt szerkezeti megfelelőségét 10 éves kor fölött, és pozitív eredményeket kaptunk a két teszt validitásával kapcsolatban is. Érdekes eredményként adódott, hogy magasabb osztályokban a tanulók szubjektívjóllét-szintje alacsonyabb.

Open access