Search Results
Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) magyar változatának jellemzőit vizsgáltuk 217, stresszkezelő programra jelentkező egyén válaszai alapján. A kérdőív három változata (PSS14, PSS10, PSS4) szorosan korrelál (r = 0,99 és 0,93), mindhárom belső megbízhatósága igen jó (a Cronbach-alfa rendre 0,88; 0,85; 0,79), és a teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r = 0,90). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a „normál” és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. A kérdőív validitását más, ismert pszichológiai skálákkal összehasonlítva is igazoltuk. Közepesen szoros összefüggést találtunk a PSS és a szubjektív testi tünetek (PHQ), a WHO Jól-lét Skála, a rövidített Cook-Medley Ellenségesség pontszámok között; szorosabb volt az összefüggés a depresszió (Rövidített Beck Depresszió Kérdőív - BDI) és a szorongás (Spielberger Vonásszorongás Skála - STAI-T) pontszámokkal: a korrelációs együtthatók 0,52-0,85 között voltak. A fentiek jelzik, hogy bár van összefüggés az észlelt stressz és a különböző testi és lelki tünetek között, a PSS által mért változó egy független konstruktum, mely alkalmas a krónikus stressz mint rizikófaktor becslésére.
The relation between images of self and parents as defined in interpersonal theory and by the Structural Analysis of Social Behaviour (Benjamin), and internalising and externalising problems, as defined by the Youth Self-Report (Achenbach) was studied in a sample of 199 non-clinical adolescents (92 boys and 107 girls) aged between 13 and 17 years. Regression analyses showed that the pattern relating images of self and parents to mental health problems was different for boys and girls. Internalising problems for girls were best predicted from aspects of their self-image while for boys parental behaviour played a larger role. A pattern of self-blame and lower self-affirmation together with parental blame was important for girls’ externalising problems and a pattern of self-neglect and low self-autonomy and an uncertainty of parental love were important for boys externalising problems. Results emphasise that boys and girls have different kinds of vulnerabilities as risk factors for mental health problems.
A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek?
The links between non-suicidal self-injury and suicidal behaviour: dependent or independent phenomena?
. Az alábbiakban olyan modelleket mutatunk be, amelyek mind egy lehetséges keretet nyújtanak a két jelenség összefüggésének hátteréről. A kapuelmélet (The Gateway Theory) Az NSSI és az öngyilkos magatartás együtt járását és az NSSI rizikófaktor szerepét
A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés magyarázó modelljei
Explanatory models of nonsuicidal self-injury
munkatársai (2018) retrospektív önbeszámolók alapján az idői perspektívát is figyelembe vevő statisztikai eljárással (discrete-time survival models) abban az esetben is kimutatták az NSSI rizikófaktor szerepét mind a későbbi szuicid ideációban, mind a
A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai
Psychological aspects of body dysmorphic disorder
kötődés jeleit mutatni, és alacsonyabb szülői gondoskodásról számolnak be az egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva ( Veale és Nezigrolu, 2010 ). A problémás gondozás a korai életszakaszban tehát a BDD kialakulása szempontjából rizikófaktor ( Malcolm és
