Search Results
Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.
A nevelés eredménymérésének mérésmetodikai dilemmái
Research Methodological Dilemmas in Measuring Achievments in Education
Absztrakt:
Az intelligencia és egyéb tanulási képességek mérésének, az iskolatípus tanulói teljesítményre gyakorolt oksági hatásvizsgálatának (Pop-Eleches–Urquiola 2013; Abdulkadiroglu–Angrist–Pathak 2014) módszertana és gyakorlata jól kidolgozott, az eredmények általánosíthatók, közérdeklődésre és a döntéshozók figyelmére tarthatnak számot. Emellett a tanulók nevelési módszerekkel kapcsolatba hozható személyiségfejlődésének mérésére, az iskola szocializációs hatékonyságmutatóinak differenciálására, a vizsgálat módszerének fejlesztésére is igény mutatkozik (Hercz 2005; 2011. évi CXC. törvény 19. §(2/a); Hunyady–Nádasi 2014). Jelen tanulmány a magyar és a nemzetközi szakirodalom megoldásait felhasználva a vizsgálat módszereihez keres fejlesztő támpontokat.
A demokrácia szociális reprezentációja fiatalok körében
Social representation of democracy among young people
Absztrakt:
A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
discrimination, as previously discussed. All of these types of socialization have an impact on doctoral students' learning. Morita (2004) notes that academic socialisation involves learning to participate simultaneously in a range of learning communities
Társadalmi mozgalom-e az országos hallgatói képviselet?
The students’ organisations and social movements
Absztrakt:
A cikk a társadalmi mozgalmakkal foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy az ifjúsági társadalom elmúlt negyedszázadában milyen mozgalmi csírákat azonosíthattunk. A fogalmi magyarázatot követően a cikk arra koncentrált, hogy ezek a mozgalmak milyen sikereket, kudarcokat értek el, és miként befolyásolták az ifjúság általános beállítódását. Nyilvánvalóan fontos e téren az országos hallgatói képviselet és az alternatív hallgatói mozgalom, leginkább a HaHa és ennek középiskolai változatának elemzése. Érdekes, és külön vizsgálandó kérdés, hogy az ifjúsági társadalom nyertes és vesztes csoportjaiban azonosított két szubkultúra, a kuruc.info és a Critical Mass tudott-e mozgalommá fejlődni, és ha igen, hogyan változtatta meg a magyar fiatalok politikai közgondolkodását.
Abstract
Drama in Education (DiE) has been a well-known teaching technique for an active learning approach for students. It utilizes different forms of conventions to enhance a student's learning experience in the classroom, offering alternatives instead of the traditional teaching approaches. Drama can encourage students to learn and think critically and improve public speaking, communication, and confidence. The article portrays the use of drama activities in STEAM education by depicting the benefits and challenges. This study uses a qualitative approach to collect data, including relevant literature, descriptions of drama activities, and observation. The findings display that drama in STEAM education can improve and stimulate students' learning and knowledge in a particular subject. This study aimed to view 19 higher education students' perspectives of drama activities in STEAM. Two activities were completed during this pilot study and observations were made throughout the process. Furthermore, drama in STEAM stimulated the students, were more enthusiastic about exploring, examining and learning, socializing with their groupmates, and the confidence to perform.
interactions between education and society. Readers are provided book and article recommendations at the end of each chapter. In the first unit, the book explores the interpretive paradigms of socialization at school. It comes up with a holistic understanding
ethnomethodological approach, the authors reveal how early socialization practices are structured through conversation analysis of teacher-toddler interaction. In his research, Ben Simmons looks for answers to the question of how suitable mainstream education is for
socialization and integration. Lithuanian researchers and practitioners in the field of education, who analyzed these problems ( Bartkevičienė, Burneikaitė, Dabašinskienė, Plūkienė, & Rupšienė, 2014 ; Mazolevskienė, 2006 ; Mazolevskienė & Montvilaitė, 2007
