Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

  • "suicide risk" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a testi-lelki betegségek, tünetek és a vallásosság összefüggéseit vizsgáló kutatások, melyek közül az öngyilkosság és a vallásosság kapcsolatára irányuló elemzések megerősítették a szuicid események és a vallásosság közötti negatív összefüggést. Cél: A tanulmány finom területi aggregáltságú adatokon, a kulturálisan viszonylag homogén kistérségekben vizsgálja a vallásosság, illetve a felekezeti struktúra szerepét az öngyilkossági ráták mintázódásának magyarázatában. Módszer: Az összefüggések vizsgálata lépesenkénti lineáris regressziós modellalkotással történt. Az alkalmazott módszer újdonsága a kistérségi aggregáltságú adatokon való modellalkotás. A függő változót 172 kistérség 100 000 lakosra jutó öngyilkossági rátáinak 1989–2010 közötti átlaga képezte. A függetlenváltozó-szett pedig a kistérség lakosainak vallásosságára, illetve felekezeti hovatartozására vonatkozó adatok mellett az öngyilkosságok demográfiai mintázódását megjelenítő indikátorok 1989–2010 közötti átlagértékeit tartalmazta. Eredmények: A kistérségek demográfiai és vallási mutatóit (valláson kívüliek és a különböző felekezetekhez tartozók arányait) megjelenítő változószetten 28,2%-os magyarázó erejű modellt sikerült létrehozni: az egyházon kívüliek nagyobb aránya – a várakozásoknak megfelelően – szignifikánsan magasabb (β = 465; p < 0,001) kistérségi öngyilkossági rátával járt együtt. Amennyiben az egyházon kívüliek aránya nem, csak a különböző felekezetek aránya szerepelt a modellben, akkor megjelent a katolikus vallásúak nagyobb arányának fokozott megóvó hatása (β-értékek: katolikusok aránya esetében –0,743; p < 0,001; protestánsok aránya esetében –0,378; p = 0,002). A fővárosi kerületek adatai esetében nem mutatkozott meg ez a kapcsolat. Következtetések: A kistérségi adatokon végzett elemzések megerősítették a vallásosság – s különösen a katolikus vallás – és/vagy vallási légkör megóvó szerepét az öngyilkossági veszélyeztetettségben. A fővárosi adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy a valláshoz tartozók alacsonyabb aránya és/vagy relatív területi homogenitása mellett ezek a hatások nem mutatkoznak meg.

Restricted access

. Bostwick , J.M. , & Pankratz , V. ( 2000 ). Affective disorders and suicide risk: A reexamination . American Journal of Psychiatry , 157 ( 12 ), 1925 – 1932 . Bramness , J

Restricted access

Panic disorder and suicide behavior

Egy utánkövetéses vizsgálat eredményei

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Tamás Zonda and Gabriella Nagy

A szerzők egy túlnyomórészt pánik- és szorongásos zavarokat ellátó ambulancia 281 fős mintájának (átlagosan 5 éves) utánkövetéses vizsgálatát végezték el. Vizsgálatuk a felvételkor (2002–2006) és a vizsgálat idején (2008) észlelt öngyilkossági viselkedésre terjedt ki. Az első vizsgálat idején 5 főnél (1,7%) volt élete során öngyilkossági kísérlet, 53 beteg (18,2%) számolt be öngyilkossági gondolatokról, fantáziákról — ezek az adatok harmonizálnak a népességben mért gyakoriságokkal. A követési időszak alatt befejezett öngyilkosság nem történt, 2 személy (0,7%) követett el öngyilkossági kísérletet, 4 fő (1,4%) számolt be szuicid ideációkról — ezek az adatok alatta maradnak a népességben mérteknek. Öt betegnél alakult ki major depresszió (közülük egy főnél bipolaris zavar) az utánvizsgálati időszak alatt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a komorbiditás nélküli pánikzavar önmagában nem jelent öngyilkossági kockázatot, a gyakori fóbiás tünetek fennállása esetén sem. A terápia után észlelt szignifikánsan alacsonyabb szuicid ideációkat illetően a szerzők hangsúlyozzák a kognitív viselkedésterápia következetes végigvitelének szükségességét.

Restricted access

Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiatry 2007; 20: 17–22. 36 Fujisawa D. Depression in cancer care. Keio J Med. 2018; 67: 37

Open access

disorder, binge drinking, and increased suicide risk ( Allem et al., 2015 ; Hughes et al., 2019 ; Maercker et al., 2004 ; Stein et al., 1996 ). In addition, trauma exposure has been associated with the development of insomnia, sleep disorders, and

Open access

disorder, binge drinking, and increased suicide risk ( Allem et al., 2015 ; Hughes et al., 2019 ; Maercker et al., 2004 ; Stein et al., 1996 ). In addition, trauma exposure has been associated with the development of insomnia, sleep disorders, and

Open access

A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

Psychological outcome of COVID-19 pandemic. How can we prepare for a psychodemic crisis?

Orvosi Hetilap
Author: Péter Osváth

Gunnell D, Appleby L, Arensman E, et al. COVID-19 suicide prevention research collaboration. Suicide risk and prevention during the COVID-19 pandemic. Lancet Psychatry 2020; 7: 468

Open access

including personality traits and suicide risk. Journal of Headache and Pain, 10 , 283–290. Rothrock, J., Lopez, I., Zweilfer, R., Andress-Rothrock, D., Drinkard, R., & Walters, N. (2007). Borderline personality disorder and

Restricted access

A magyarországi öngyilkossági halálozás változásai a COVID–19-járvány első évében

Changes in suicide mortality of Hungary during the first year of the COVID-19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors: Péter Osváth, Lajos Bálint, Attila Németh, Balázs Kapitány, Zoltán Rihmer, and Péter Döme

Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiatry 2007; 20: 17–22. 18 Rihmer Z, Angst J. Mood Disorders: Epidemiology. In: Sadock BJ

Open access

survivors. Journal of Research in Personality, 43 , 613—617. Davidson, C.L., Wingate, L.R., Rasmussen, K.A., & Slish, M.L. (2009). Hope as a predictor of interpersonal suicide risk. Suicide and Life-Threatening Behavior, 39, 499

Restricted access