Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "szérum-összepesavszint" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A terhességi intrahepaticus cholestasis gyakorisága és szövődése gestatiós cukorbetegséggel egy hazai városi lakosságban

Prevalence of intrahepatic cholestasis of pregnancy and its association with gestational diabetes in an urban population in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Magdolna Ozsvári-Vidákovich
,
János Tibor Fekete
,
Szilvia Szakony
,
János Theisz
,
Roland Gasparics
,
Miklós Körmendy
,
Zsolt Ádám
, and
István Sziller

Bevezetés: A terhességi intrahepaticus cholestasis a várandósság alatt előforduló leggyakoribb májbetegség, amelyre viszketés, a májenzimek és a szérum-összepesavszint emelkedése jellemző. A betegség jelentősen emeli az újszülöttkori morbiditást és mortalitást. Célkitűzés: Célunk a terhességi cholestasis élveszülésekhez viszonyított hazai gyakoriságának és a terhesség alatt kialakuló kórképekkel mutatott összefügésének elemzése volt. Módszerek: Szakambulanciánkon 2019. január 1. és 2021. június 30. között olyan várandósoknál vizsgáltuk az intrahepaticus terhességi cholestasis előfordulását, akik viszketés miatt jelentkeztek vizsgálatra, és a szülésük osztályunkon történt. A betegségek diagnózisát a nemzetközi definíciók alapján állítottuk fel. Az epepangás és a terhességi kórképek kapcsolatát becsült részvételi valószínűség szerinti párosítással (propensity score matching) elemeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban osztályunkon összesen 5827 várandós szült; közülük 105 (1,8%) esetben állapítottunk meg a terhesség alatt kialakult viszketést, amelyet 88 (1,5%) esetben a májenzimek emelkedése, 17 (0,3%) esetben pedig ezeken kívül a szérum összepesavszintjének emelkedése is kísért. A terhességi viszketés és a terhességi epepangás nem jelzett kapcsolatot az anyai életkorral, a korábbi terhességek és szülések számával, és nem mutatott szezonalitást. A betegséggel kezelt várandósokban szignifikánsan nagyobb volt a gestatiós diabetes gyakorisága (16,2%), mint a teljes szülészeti populációban (8,3%), valamint az illesztett kontrollcsoportban (6,7%) (p<0,05, illetve p<0,05). A terhességi epepangás nem mutatott kapcsolatot a terhességi magas vérnyomás különböző formáival, a méhen belüli növekedés elmaradásával és a macrosomiával sem. Következtetés: Adataink alapján a terhességi epepangás hazai prevalenciája megegyezik az európai gyakorisággal, és szoros kapcsolatot mutat a gestatiós cukorbetegséggel. Orv Hetil. 2023; 164(50): 1985–1992.

Open access

Az epesavmérés szerepe a súlyos terhességi cholestasis szülészeti ellátásában

The role of bile acid measurement in the management of intrahepatic cholestasis of pregnancy

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Deli
,
Judit Tóth
,
Lea Csépes-Ruzicska
,
Olga Török
,
Zoárd Tibor Krasznai
,
Ágnes Mosolygó-Lukács
,
János Kappelmayer
, and
Rudolf Lampé

Bevezetés: A terhességi cholestasis a terhességek 1%-ában előforduló kórkép. Fennállása nagymértékben növeli a súlyos magzati szövődmények kialakulásának, így a koraszülésnek és a terminusközelben váratlanul bekövetkező, méhen belüli magzati elhalásnak a rizikóját. Célkitűzés: A hazánkban a klinikum számára a közelmúltban elérhetővé vált szérumösszepesavszint-méréssel kapcsolatos eddigi tapasztalataink összegzése és a terhességi cholestasis ellátása debreceni gyakorlatának bemutatása. Betegek és módszer: Retrospektív esetsorozatban vizsgáltuk a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2020. szeptember és 2021. szeptember között kezelt súlyos cholestasisos várandósok adatait. Meghatároztuk az epesav-, a májenzim- és a bilirubinszintek statisztikai korrelációját is. Eredmények: 758 várandós 1258 szérummintájából történt epesav-meghatározás. 5 esetben (az összes eset 0,7%-a, a cholestasisos esetek 6,4%-a) súlyos (epesav 40–99 μmol/l), 7 esetben (0,9%, illetve 9,0%) igen súlyos (epesav ≥100 μmol/l) epepangás volt igazolható. A 12 súlyos cholestasisos várandós átlagéletkora 30,6 (21–43) év volt, közülük 7 volt primigravida. A betegek közül 5-nél állt fenn cholestasisra hajlamosító előzményi betegség. 6 beteg részesült urzodezoxikólsav-kezelésben, amely az epesavszintek jelentős csökkenését eredményezte. Súlyos cholestasisban az epesav–GOT (R2 = 0,14) és az epesav–GPT (R2 = 0,17) korreláció gyengének bizonyult (n = 45). Az epesavszintek postpartum hamar szignifikánsan javultak. A 12 beteg közül eddig 11 szült meg, és 13 újszülött született, 2/12 volt ikerterhesség. Az átlagos gestatiós kor a szüléskor 37 (33–40) hét volt. 3/11 koraszülés történt (27%). A terminusközeli szülések közül 7/8 (88%) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18%). Intrauterin magzati elhalás nem következett be. Következtetés: A szérumepesav-mérés hatékony eszköz a terhességi cholestasis diagnosztikájában és követésében, a protokollalapú szülészeti ellátáshoz pedig nélkülözhetetlen. A közleményben bemutatjuk klinikánk epesavszinten alapuló terhességi cholestasis ellátásának gyakorlatát is. Orv Hetil. 2022; 163(20): 797–805.

Open access

Primer szklerotizáló cholangitisben szenvedő, májtranszplantációra váró beteg sikeres várandóssága

Successful pregnancy of a patient with primary sclerosing cholangitis awaiting liver transplantation

Orvosi Hetilap
Authors:
Magdolna Ozsvári-Vidákovich
,
Zoltán Péter
,
Fruzsina Vilmos
,
Attila Szijártó
,
Ádám Dániel
,
Lóránd Lakatos
,
Nándor Ács
,
Levente Sára
,
Szilvia Szakony
, and
István Sziller

A primer szklerotizáló cholangitis (PSC) nőkben különösen ritka, progrediáló, cholestasissal és gyakran colitis ulcerosával járó, súlyos formájában szervátültetést igénylő májbetegség. A teherbe esés esélyére és a várandósság kiviselésére gyakorolt hatását hazai közlemény eddig nem elemezte. Közleményünk célja a súlyos colitis ulcerosával és cholestasissal szövődött PSC mellett fogant várandósság lefolyásával foglalkozó irodalom áttekintése, egy fiatal, először várandós sikeres szülése, majd postpartum colectomiája kapcsán. A 37 éves, májátültetésre váró primigravida várandóssága spontán fogant, és súlyos májbetegsége mellett, a gyógyszeresen kezelhető magas vérnyomás ellenére, zavartalan lefolyású volt. A harmadik trimeszterben cholestasisa jelentősen fokozódott, a szérum-összepesavszint 100 μmol/l fölé emelkedett, de napi 8 g kolesztiramin adásával az érték rövid időn belül a normáltartományba csökkent. Késői koraszülése a fekélyes vastagbélgyulladás akut fellángolása következtében kialakult chorioamnionitis miatt indult meg. Császármetszéssel eutrófiás, jó általános állapotú gyermek született, aki azóta is egészséges. A korai gyermekágyban a colitis ulcerosa tovább súlyosbodott, gyógyszeres kezeléssel a beteg szeptikus állapota nem volt kezelhető. Góctalanítás érdekében subtotalis colectomiára került sor, amely után 12 nappal a beteg jó állapotban otthonába került. A műtét után 3 hónappal a tehermentesítő ileostoma zárásra került. A máj állapota miatt a gyermekágyas ismét májátültetésre vár. Esetünk az irodalmi adatokkal egyezően arra utal, hogy a colitis ulcerosával szövődött PSC mellett fogant várandósság – szoros belgyógyászati és szülészeti ellenőrzés mellett – vállalható, de a bél- és a májbetegség mind a várandósság alatt, mind a gyermekágyas időszakban progrediálhat. Kolesztiramin adása alkalmas lehet a magas összepesavszint gyors, jelentős és biztonságos csökkentésére. Orv Hetil. 2023; 164(6): 234–240.

Open access