Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "szívbetegség" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Tiringer, Attila Simon, Katalin Németh, Cecilia Bánki, Edit Molnár, Eszter Szamosi, Eszter Thaly, Zsuzsanna Kerekes, László Mangel, and Gábor Veress

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.

Restricted access

Számos tanulmány szerint nyitott szívműtét után a betegek nagy aránya mutat szorongásos és depressziós tüneteket, más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy a szívbetegek pszichológiai zavarai a műtét előtt is fennállnak. Vizsgálatunkban 97 szívkoszorúér-műtéten átesett beteg (átlagéletkor 55,6 év) esetében mértük fel a szorongás és depresszió mértékét, illetve előfordulásának gyakoriságát az operáció előtt és azt követően 6 héttel később, nem műtéti kontrollcsoporttal összehasonlítva. A szorongás mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás, a depresszió mérésére pedig a Beck-féle depresszió kérdőíveket alkalmaztuk. A szívbetegcsoport magas állapotszorongása a műtét előtt a beavatkozás okozta stressz következménye, amely a műtét után jelentősen csökkent, és elérte a kontrollcsoport állapotszorongásának szintjét. Ugyanakkor a vonásszorongás és a depresszió a műtét előtt és műtét után szignifikánsan magasabb értéket mutatott a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Eredményeink arra utalnak, hogy a betegek kedvezőtlen érzelmi-hangulati állapota nem a műtét következménye, hanem inkább a szívbetegség velejárója, illetve rizikótényezője.

Restricted access

Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálatának célja elsősorban a nyitott szívműtéten átesett betegek pszichoszociális kockázati tényezőinek vizsgálata és követése. Módszer: 137, nyitott szívműtéten átesett betegnél (87 férfi és 50 nő) a 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változata a műtét után két évvel került felvételre, majd a kérdőív Varimax rotációval történő faktoranalízisét követően teszteltük a kérdőív rövidített változatát is. Eredmények: A 17 tételes Házastársi Stressz Skála (Cronbach-alfa 0,77) a faktoranalízis során öt különálló dimenziót eredményezett: a szeretet-bizalom, a problémák, a szexuális kapcsolat, a szívbetegség hatása a szexualitásra, valamint a személyes identitás faktorokat. A tételek az egyes dimenziókban jól elkülönültek, mindössze két tételt találtunk, melyek nem egyértelműen tartoztak egy faktorhoz, ezeket a rövidítés során kihagytuk. A kiválasztott Rövidített Házastársi Stressz Skála öt tételének (három kérdés az első faktorból, egy a másodikból, egy az ötödikből) skálaösszege korrelált a 17 tétel skálaösszegével (r = 0,902, p<0,001), belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-alfa 0,69). Konklúzió: A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői megfele­lőek.

Restricted access

A kardiovaszkuláris kórképek okozta halálozás a fejlett társadalmakban vezető helyen áll. Vizsgálatunkban felmértük, hogy a rizikótényezők ismerete és az egészséges életmód különböző aspektusaihoz való hozzáállás milyen összefüggést mutat a kockázati és az egészségmagatartással. Módszerek: Az International Health and Behaviour Survey nemzetközi kutatás keretében országos reprezentatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk egyetemisták és főiskolások között. Önkitöltős kérdőívet alkalmazva a kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül az egészségtelen életmódra (dohányzás, kevés mozgás, túlsúly, egészségtelen étrend) kérdeztünk rá, és vizsgáltuk a rizikótényezők ismeretét, illetve az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket is. A felmérésben 590 hallgató vett részt: 237 férfi (40,2%) és 353 nő (59,8%). A hallgatók életkora 18 és 28 év között volt, átlagéletkoruk 21,8 év (±1,8). Többváltozós logisztikus regressziós modelleket alkalmaztunk, eredményeinket nemre és korra kontrolláltuk. Eredmények: Magatartás: A diákok 19,4 %-a dohányzott és 9,5%-a túlsúlyosnak bizonyult. A hallgatók 84%-a legalább egyszer sportolt két hét alatt. Az egészséges étrend prevalenciája alacsonyabb a fentebb említett té­nyezőkéhez képest: napi egyszeri gyümölcsfogyasztásról a diákok 35,7%-a számolt be, 30,7% igyekezett csökkenteni a koleszterin- és zsírbevitelt, illetve 23,9% fogyasztott tudatosan rosttartalmú ételeket. Ismeretek: Míg a túlsúlyt és a fokozott koleszterin- és zsírbevitelt a diákok több mint háromnegyede említette, addig a dohányzás és a kevés testmozgás szerepét a hallgatók mintegy fele ismerte (55,3% és 42,8%). A rostfogyasztásról csak 18,4% tett említést. Attitűdök: A legtöbben a rendszeres testmozgást tartották fontosnak (93,1%), ezt követte a gyümölcsfogyasztás (90,8%), a normális testsúly megtartása (87,8%) és a dohányzás mellőzése (86,4%). Ezzel szemben a rostfogyasztás és a kevés állati zsír fogyasztása a hallgatók csak kevesebb mint kétharmada számára volt fontos (61,2% és 59,3%). A szívbetegség rizikófaktorainak ismerete igen kevés kapcsolatot mutatott a magatartással (a dohányzásnál találtunk pozitív összefüggést). Az attitűdök - a rizikótudattal ellentétben - igen jelentős szerepet játszottak, szinte minden magatartásforma esetében. Következtetések: A diákok között továbbra is igen magas a kardiovaszkuláris rizikómagatartás prevalenciája. A rizikófaktorok ismerete önmagában nem járult hozzá ahhoz, hogy a diákok egészségesebben éljenek. Ha az egészséges életmód fontos értéket képviselt számukra, akkor gyakrabban sikerült az egészséges magatartásformát megvalósítaniuk.

Restricted access

–44. Tordai , Z. ( 1996 ). A depresszió és a szívbetegség kapcsolatának vizsgálata szívmutéten átesett személyek körében . In Bugán, A. (Szerk.), A kapcsolati egyensúlyok szerepe az egészséges alkalmazkodásban (267–285). Budapest: Didakt

Restricted access