Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "szerepkonfliktus" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

—477. Molnár R., Török K. (2006): A szerepkonfliktus eredete orvos- és fogorvostanhallgató nők körében. Egészségfejlesztés , 4: 24—28. Neittanmäki, L., Gross, E.B, Virjo, I., Hyppölä, H., Kumpusalo, E. (1999): Personal values of

Restricted access

Célkituzés:Magyarországon az egészségügyben dolgozók morbiditási és mortalitási mutatói az összlakosságénál kedvezotlenebbek. Hipotézisünk szerint a mutatók alakulásának hátterében az egészségügyben dolgozók speciális stresszterhelése áll. Jelen vizsgálatunk az egészségügyben dolgozó diplomás nok terhességgel és szüléssel kapcsolatos mutatóinak vizsgálatát tuzte ki céljául. Módszer:Országos, reprezentatív, 12 643 fore kiterjedo kvantatív vizsgálat, amely kor, nem, településtípus szerint reprezentálja a magyar lakosságot. A vizsgált alminta: 132 egészségügyben dolgozó diplomás no. Eredmények:Az egészségügyben dolgozó diplomás nok körében nagyobb arányú volt a veszélyeztetett terhességek, meddoségi és teherbeesési problémák aránya, valamint az abortuszszám. A terhespatológiai esetek és a munkastressz kapcsolata szignifikáns összefüggést mutatott. A munkastressz rizikótényezoje mellett a társas támogatás hiánya, a házassági stressz, valamint a fizikai abúzus mutatott jelentos összefüggést a vizsgált problémákkal. Konklúzió: A kérdés vizsgálata felhívja a figyelmet az egészségügyi dolgozók fokozott veszélyeztetettségére. Kutatási eredményeink megerosítik, hogy a munkakörnyezeti tényezok javítása elsodleges a további prevenció szempontjából.

Restricted access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access

Jelen tanulmányunk folytatni kívánja azt a 16 évvel ezelőtt készült munkát, amely a magyar­országi orvosok/orvosnők egészségi állapotát, életminőségét tárta fel. A kiugróan rossz mortalitási és morbiditási mutatók hátterében akkor az egyenlőtlen terhelés, a mozgásszegény életmód és a kedvezőtlen életkörülmények szerepeltek magyarázó változóként. 2001 tavaszán 72 orvosnővel készítettünk életút-interjút, és vettünk fel az egészségi állapotukra vonatkozó kérdőívet. Vizsgálatunk legfőbb célja az volt, hogy feltérképezzük az orvosnők hivatásbeli és családi terheinek alakulását, megvizsgáljuk  az  egészségügyi problémákat, a  szerepkonfliktusokat, illetve ezek megoldási kísérleteit.  Kutatásunk az életút számos fontos elemét igyekezett megvizsgálni: a pályaválasztás, szakválasztás kérdésétől a munkahelyeken át a család és az anyaság kérdéséig.  Munkánk ugyanakkor előtanulmánynak tekinthető, amely későbbi egészségi állapottal és szerepkonfliktussal kapcsolatos országos vizsgálat alapjául szolgálhat.

Restricted access

—815. Molnár, R., Girasek, E., Csinády, A., & Bugán, A. (2010). A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete: a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és a jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 , 31

Restricted access

., Cappeliez, P., St-Onge, M., & Vachon, J. (1985). Temporal references in dreams and autobiographical memory. Memory and Cognition, 33 (2), 280—288. Győrffy, Zs., & Ádám, Sz. (2003). Az orvosnők korán halnak? Szerepkonfliktus és az

Restricted access