Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "szerepkonfliktus" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Molnár, R., Girasek, E., Csinády, A., et al.: The potential role of professional socialization in the development of conflict between the professional and family roles in light of stereotypes about female physicians and jurists. [A szerepkonfliktus

Open access

—477. Molnár R., Török K. (2006): A szerepkonfliktus eredete orvos- és fogorvostanhallgató nők körében. Egészségfejlesztés , 4: 24—28. Neittanmäki, L., Gross, E.B, Virjo, I., Hyppölä, H., Kumpusalo, E. (1999): Personal values of

Restricted access

magatartástudományi vizsgálata. Szerepkonfliktus és az egészségi állapot alakulása orvosnők körében. Mentálhig. Pszichoszomat., 2004, 5 , 27–53. Ádám Sz. Az orvosnői hivatás magatartástudományi

Open access

Célkituzés:Magyarországon az egészségügyben dolgozók morbiditási és mortalitási mutatói az összlakosságénál kedvezotlenebbek. Hipotézisünk szerint a mutatók alakulásának hátterében az egészségügyben dolgozók speciális stresszterhelése áll. Jelen vizsgálatunk az egészségügyben dolgozó diplomás nok terhességgel és szüléssel kapcsolatos mutatóinak vizsgálatát tuzte ki céljául. Módszer:Országos, reprezentatív, 12 643 fore kiterjedo kvantatív vizsgálat, amely kor, nem, településtípus szerint reprezentálja a magyar lakosságot. A vizsgált alminta: 132 egészségügyben dolgozó diplomás no. Eredmények:Az egészségügyben dolgozó diplomás nok körében nagyobb arányú volt a veszélyeztetett terhességek, meddoségi és teherbeesési problémák aránya, valamint az abortuszszám. A terhespatológiai esetek és a munkastressz kapcsolata szignifikáns összefüggést mutatott. A munkastressz rizikótényezoje mellett a társas támogatás hiánya, a házassági stressz, valamint a fizikai abúzus mutatott jelentos összefüggést a vizsgált problémákkal. Konklúzió: A kérdés vizsgálata felhívja a figyelmet az egészségügyi dolgozók fokozott veszélyeztetettségére. Kutatási eredményeink megerosítik, hogy a munkakörnyezeti tényezok javítása elsodleges a további prevenció szempontjából.

Restricted access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access

A magyar társadalom tradicionális, családcentrikus jellegéből és az orvosnők magas arányú munkavállalásából fakadóan a férfi orvosokhoz képest magasabb lehet az orvosnők körében a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus gyakorisága. A szerzők feltételezték, hogy a munkahely-család konfliktus csökkentheti az orvosnők munkahelyi elégedettségét. A munkahely-család konfliktus és a munkahelyi elégedetlenség gyakoriságáról és lehetséges kapcsolatáról orvosnők körében azonban alig áll rendelkezésre megbízható adat. Célkitűzés: A munkahely-család konfliktus, valamint a munkahelyi elégedetlenség prevalenciájának feltárása és a közöttük lévő kapcsolat vizsgálata orvosok körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat 219 orvosnő és 201 férfi orvos körében önkitöltős kérdőívek felhasználásával. Eredmények: A vizsgálati hipotézisnek megfelelően, az orvosnők szignifikánsan magasabb munkahely-család konfliktusról számoltak be, mint a férfiak [3,0 (SD 0,9) vs. 2,6 (SD 0,9); t (df): –3,8(418); p < 0,001]. Ezenkívül szignifikánsan több orvosnő (56%) jelzett munkahely-család konfliktust gyakran és nagyon gyakran a férfiakhoz képest (41%) [χ 2 (df) = 9,3 (1); p < 0,01]. Szignifikánsan kevesebb orvosnő (55%) számolt be magas fokú munkahelyi elégedettségről, mint férfi (66%) [χ 2 (df) = 4,8 (1), p < 0,05]. Hasonlóan, szignifikánsan több orvosnő (13%) jelentett súlyos fokú munkahelyi elégedetlenséget, mint férfi (6%) [χ 2 (df) = 4,7 (1), p < 0,05]. Orvosnők és a teljes orvosi populáció körében a munkahely-család konfliktus a munkahelyi elégedetlenség prediktorának bizonyult (β = –0,17, 95%-os CI –0,31 – –0,04 orvosnőknél és β = –0,14, 95%-os CI –0,22 – –0,04 a teljes orvosi populációnál). Következtetések: Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy a munkahely-család konfliktus szintje és prevalenciája orvosnők körében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Ezenkívül az eredmények azt mutatják, hogy a munkahely-család konfliktus a munkahelyi elégedetlenség egyik kiváltó tényezője lehet, ami negatívan befolyásolhatja az orvosnők és férfi orvosok életminőségét és következésképpen a betegellátás színvonalát.

Open access

Jelen tanulmányunk folytatni kívánja azt a 16 évvel ezelőtt készült munkát, amely a magyar­országi orvosok/orvosnők egészségi állapotát, életminőségét tárta fel. A kiugróan rossz mortalitási és morbiditási mutatók hátterében akkor az egyenlőtlen terhelés, a mozgásszegény életmód és a kedvezőtlen életkörülmények szerepeltek magyarázó változóként. 2001 tavaszán 72 orvosnővel készítettünk életút-interjút, és vettünk fel az egészségi állapotukra vonatkozó kérdőívet. Vizsgálatunk legfőbb célja az volt, hogy feltérképezzük az orvosnők hivatásbeli és családi terheinek alakulását, megvizsgáljuk  az  egészségügyi problémákat, a  szerepkonfliktusokat, illetve ezek megoldási kísérleteit.  Kutatásunk az életút számos fontos elemét igyekezett megvizsgálni: a pályaválasztás, szakválasztás kérdésétől a munkahelyeken át a család és az anyaság kérdéséig.  Munkánk ugyanakkor előtanulmánynak tekinthető, amely későbbi egészségi állapottal és szerepkonfliktussal kapcsolatos országos vizsgálat alapjául szolgálhat.

Restricted access

—815. Molnár, R., Girasek, E., Csinády, A., & Bugán, A. (2010). A szerepkonfliktus pályaszocializációs eredete: a hivatásbeli és a családi szerepek az orvosnőkről és a jogásznőkről alkotott sztereotípiák tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 , 31

Restricted access

A gastrointestinalis rendszer egyrészt a független enteralis idegrendszer irányítása alatt áll, másrészt szorosan kapcsolódik a központi idegrendszerhez, és közöttük bidirekcionális kommunikáció van. E kommunikáció neuralis pályákon, immun- és endokrin mechanizmusokon keresztül történik. Az agy-bél tengely kiemelkedő fontosságú a bélfunkció modulálásában. Különböző eredetű szignálok (hang, látvány, szag, szomatikus és visceralis események, fájdalom) jutnak el az agyhoz, amelyeket a memória, kognitív és affektív mechanizmusok módosítanak, ezután integrálódnak a központi idegrendszer, a gerincvelő, az autonóm és enteralis idegrendszer köreiben. Fiziológiai hatásokat váltanak ki, megváltoztatják a motilitást, a szekréciót, az immunfunkciót, a gastrointestinalis traktus vérátáramlását. Az egyik fő neurotranszmitter a szerotonin, amely kulcsszerepet játszik a leggyakoribb krónikus, funkcionális gastrointestinalis betegség, az irritábilis bél szindróma patogenezisében. Ez a biopszichoszociális kórkép az agy-bél tengely diszregulációjának következménye, ahol az endogén fájdalomgátlás helyett a fájdalom facilitációja lép fel, a visceralis percepció patológiás mértékben fokozódik, és a fájdalomküszöb csökken. A betegek anamnézisében igen gyakori az elszenvedett erőszakos esemény, személyiségvonásaik közül leggyakrabban a túlzott lelkiismeretességet, a perfekcionizmust, a túlérzékenységet, a hatékonyságérzés hiányát, a nagyobb szociális megfelelés iránti igényt, a neuroticizmust és az alexithymiát írják le. Nőkre jellemző a nemi szerepkonfliktus és az alacsony asszertivitás. Kezelésükben az antidepresszánsoknak és a pszichoterápiás módszereknek egyaránt szerepük van. A neuroticizmus és az alexithymia a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkre is jellemző, anamnézisükben gyakori a zavart anya-gyermek kapcsolat. Szokványos és korai neurológiai szövődmény az autonóm neuropathia. A refluxbetegség és az obstruktív alvási apnoe kölcsönösen generálják egymást, súlyosságuk korrelál. Coeliakiában a leggyakoribb neurológiai manifesztáció az ataxia, a polyneuropathia és a myopathia. A szövettanilag igazolt coeliakiák 85%-ában nem jelentkeznek gastrointestinalis tünetek, ezért idiopathiás ataxia esetén igen fontos az antigliadinantitest-titer mérése. A gluténmentes étrend a neurológiai tünetek teljes regresszióját eredményezheti.

Restricted access

LAM 10 810 – 818 . [23]. Zs. Győrffy Sz. Ádám 2003 Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban LAM 13 159 – 164 . [24]. Zs. Győrffy Sz. Ádám 2004 Az orvosnői hivatás magatartástudományi vizsgálata. Szerepkonfliktus és

Restricted access