Search Results
A szorongásos zavarok biopszichológiai természetéről szóló tudományos beszámolók megerősítik azt az álláspontot, miszerint a szorongás nem a hibásan működő agy terméke, hanem olyan interperszonális kapcsolati zavar, mely jelentősen befolyásolja azoknak az idegrendszeri hálózatoknak a működését, melyek hozzásegítik a személyt a kellemes és a ke__
A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 nő és 123 férfi) vett részt. Kérdőívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a nők a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a nők és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor elősegíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövető stratégia preferencia nőknél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészítő eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a nők magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót kereső kóping mutatóknak is tekinthetők, ezek alapján világosan látható, hogy a nők inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek.
A szorongásos zavarok különböző pszichoterápiás módszerekkel eredményesen kezelhetők. A kezelési útmutatók, az egyénre szabott diagnosztika és ellátás mellett, a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés kombinációját javasolják. A lelki zavarok kezelésének bemeneti és kimeneti paraméterei, minőségi és mennyiségi összetevői_,
) STPI Szorongás, Düh, Kíváncsiág skáláinak tesztkönyve. MLKT. Módszertani Sorozat, 13. Budapest Paillard, J. (1991) Motor and representational framing of space. In Paillard, J. (ed.) Brain and Space. Oxford
Valóság és fikció: Téri tájékozódás fizikailag valós és computer által létrehozott virtuális környezetben
Reality and fiction: Spatial orientation in real and computer-generated virtual environment
szorongás . Budapest : Janus/Gondolat Kiadó . KÁLLAI , J. , MAKÁNY , T. , KARÁDI , K. , & JACOBS , W. J. ( 2005 ). Spatial Orientation Strategies
Számos tanulmány szerint nyitott szívműtét után a betegek nagy aránya mutat szorongásos és depressziós tüneteket, más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy a szívbetegek pszichológiai zavarai a műtét előtt is fennállnak. Vizsgálatunkban 97 szívkoszorúér-műtéten átesett beteg (átlagéletkor 55,6 év) esetében mértük fel a szorongás és depresszió mértékét, illetve előfordulásának gyakoriságát az operáció előtt és azt követően 6 héttel később, nem műtéti kontrollcsoporttal összehasonlítva. A szorongás mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás, a depresszió mérésére pedig a Beck-féle depresszió kérdőíveket alkalmaztuk. A szívbetegcsoport magas állapotszorongása a műtét előtt a beavatkozás okozta stressz következménye, amely a műtét után jelentősen csökkent, és elérte a kontrollcsoport állapotszorongásának szintjét. Ugyanakkor a vonásszorongás és a depresszió a műtét előtt és műtét után szignifikánsan magasabb értéket mutatott a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Eredményeink arra utalnak, hogy a betegek kedvezőtlen érzelmi-hangulati állapota nem a műtét következménye, hanem inkább a szívbetegség velejárója, illetve rizikótényezője.
Placebo és személyiség – a primitívtől a megküzdőig II.
Szituáció, emóció, motiváció, attribúció és megküzdés
Absztrakt
Kétrészes narratív összefoglalónk második részében a placebo-reakció és a személyiség állapot típusú jellemzői (személyes éntudatosítás, érzelmek, szorongás, motivációk) közötti kapcsolattal és a vonás-környezet interakciókkal kapcsolatos empirikus és elméleti eredményeket tekintjük át. A placebo-válasszal leggyakrabban kapcsolatba hozott két kompozit érzelem, a remény és a hit bizonyítottan egészségvédő hatású, ám számos jelenség magyarázatára nem alkalmas. Emellett az ok-okozatiság tekintetében is problémásnak tekinthető. A placebo számos vizsgálati eredmény szerint jól enyhíti a szorongásos panaszokat, illetve a magasabb szorongási szint többnyire fokozott placebo-reakciót jelez előre. Meglehetősen jól felderített a szorongás és az anticipált fájdalom kapcsolata. Meglepően keveset tudunk a placebo-reakció motivációs hátteréről. A javasolt lehetőségek közül a tünetek enyhülésének vágyát, az izoláció okozta szeparációs szorongást és az orvossal való együttműködés igényét tartjuk fontosnak. Az attribúciós és disszonancia redukciós kutatások áttekintése kapcsán eljutunk az énvédelemhez mint lehetséges általános háttérmotivációhoz. Mivel a homeosztázis fenntartása és a belső folyamatok szabályozása az énkép szerves részének tekinthető, a placebo-válasz egyfajta szalutogenikus mechanizmusként is felfogható, ami testi (objektív) és lelki (szubjektív) szinten párhuzamosan fejti ki a hatását.
A lisztérzékenység — emelkedő gyakorisága és a lehetséges szövődmények miatt — az egészségügy kiemelt kérdései közé tartozik. Felismerése, kezelése biopszichoszociális attitűdöt kíván. A jelen tanulmány keretében azokat a területeket tekintjük át, amelyek pszichológiai kérdéseket is felvetnek: a betegséggel együtt járó komorbid pszichiátriai zavarokat (depresszió, szorongás, evészavarok, súlyos pszichiátriai állapotok), a neurológiai eltéréseket és ezek lehetséges háttérmechanizmusait, az életminőséget befolyásoló tényezőket és a diétához való adherencia nehézségeit. Kitérünk a betegség menedzselésének fő szempontjaira, az állapot személyiségfejlődésre és családi életre kifejtett lehetséges hatásaira, illetve a lisztérzékenység témakörében felmerült tovább kutatandó kérdésekre (mint például szűrés, prevenció).
A fenyegető ingerek hatására fellépő figyelmi torzítások és változások a fenntartott figyelmi folyamatokban: Áttekintés
Attentional biases for threat and their effects on later attentional processing: Review
In the present review I focus on the effects of attentional biases for threat to later attentional processing. First, I introduce the three attentional biases for threatening stimuli, also touching on their neurological backgrounds. Then, I examine the adaptive potential of these biases from an evolutionary perspective. I discuss the possible effects of the attentional biases on information processing after the stimulus presentation, emphasizing the facilitating mechanisms of threatening stimuli on later attentional processing. Finally, I show three factors of the perceiver that often recur in studies dealing with threatening stimuli: The effects of anxiety and specific phobias, and how aging related experiments can further the understanding and help answer the questions regarding the effects of threat. Based on the results of the reviewed studies I suggest that attentional biases for threat are not exclusive to each other. Further, that threatening stimuli have a crucial, mostly facilitating, effect on the cognitive processing following stimuli presentation. The fact that these results could greatly add to the improvement of therapeutic effectivenss of anxiety disorders underscores the importance of future research.
Jelen tanulmány a meddőség pszichés vonatkozásairól szóló jelentősebb kutatások eredményeit foglalja össze. Ebből a célból főleg az angol nyelvű adatbázisokban elérhető tanulmányokat tekintettük át szisztematikus kulcsszókereséses módszerrel, de támaszkodtunk a magyar szakirodalomra is. A legvilágosabban kirajzolódó következtetés az, hogy a meddőség lelki előzményei és következményei nehezen választhatók szét. Nincs megdönthetetlen bizonyíték arra nézve, hogy a stressz, a szorongás és a lehangoltság önmagában meddőséget okozna, de számos jel utal rá, hogy hozzájárul és együtt jár a terméketlenséggel. Hasonlóképpen nehéz elkülöníteni, hogy a pszichés hatások maga a meddőség vagy a megterhelő asszisztált reprodukciós beavatkozások következményei. Vegyesek a tapasztalatok arra nézve is, hogy a pszichoterápiát milyen mértékben veszik igénybe a páciensek, illetve ez mennyiben járul hozzá a beavatkozások sikeréhez, de egyetlen általunk ismert tanulmány sem kérdőjelezi meg, hogy pszichés támogatásra a meddőség kezelése során szükség van. A spirituális dimenzió és a meddőség kapcsolata kevéssé kutatott téma, de néhány tanulmány a vallásos megküzdési módok bevonását is indokoltnak tartja a meddőség kezelésébe. A magyarországi gyakorlatban mindez ma még nem magától értetődő. Összességében a tanulmány a meddőség cirkuláris oksági, rendszerszemléletű megközelítése mellett érvel.
