Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • "talajtermékenység" x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Makó A. et al., 2007. A talajtermékenység számítása a változati talajtulajdonságok alapján. In: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ (Szerk.: Tóth T. et al.) 39–44. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet-Pannon Egyetem

Restricted access

A talajtermékenység — soil fertility

XII. Alpok-Adria Tudományos Tanácskozás, Abbázia — Doberdò — Velence, 2013. március 18–23

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Ildikó Farkas
,
Márton Jolánkai
, and
Csaba Gyuricza
Restricted access

.: Tóth T. et al.) 45–49. MTA TAKI. Budapest. Makó A. et al., 2007b. A talajtermékenység számítása a változati talajtulajdonságok alapján. In: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely

Restricted access
Restricted access

A , Tóth G. , Máté F. & Hermann T., 2007 . A talajtermékenység számítása a változati talajtulajdonságok alapján . In: Földminosítés, földértékelés és földhasználati információ (Szerk.: Tóth T. , Tóth G. , Németh T

Restricted access

Tenyészedény-kísérletet folytattunk egy kommunális szennyvíziszap növény-talaj rendszerben való alkalmazási lehetőségeinek modellezésére egy Magyarországon köztermesztésben lévő, ellenálló étkezési szárazbabfajtával, mivel a szennyvíziszapok nagy tápelemtartalmuk miatt a növénytápláláshoz kedvezően járulhatnak hozzá. Üvegházi modellkísérletben neveltünk ellenálló Albamax fajtájú étkezési szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) növényeket; szennyvíziszapot különböző arányban tartalmazó talajkultúrákban, majd 50 napos tenyészidőszak után a talaj mikroorganizmus-közösségének állapotjelzőit elemeztük, az említett bab jelzőnövénnyel. Megállapítottuk, hogy az iszapadagolás minden esetben növelte a kontrollhoz képest az összes csíraszámot, különösen 30% iszaptartalom felett. A kitenyészthető mikrobák között a rizoszférában minden szennyvíziszap-adagnál a baktériumok, különösen a Gram-negatív típusúak dominálták, mely jelenség azzal magyarázható, hogy e csoportban sok fermentatív (fakultatív anaerob) mikroszervezet fordul elő. Az iszapadagolás következtében megnőtt a redoxpotenciál és a hidrolitikus talajenzimek aktivitása (dehidrogenáz, kataláz, proteáz, ureáz, β-glükozidáz és foszfatáz), s ezt a jelenlévő nehézfémek számottevően nem gátolták. Az iszapkezelés kedvezően hatott a növények fejlődésére, különösen a magasabb iszapkoncentrációknál (70-80%) nőtt meg a hajtás/gyökér arány, azaz fokozódott a zöldtömeg felhalmozása. Az iszapok rövid távú alkalmazásával ily módon a talaj termékenységére és fizikai, kémiai, valamint biológiai tulajdonságaira kedvezően ható módszerhez juthatunk.

Restricted access

, F. ( 2017a ). Ászkarákok mint lehetséges talajtermékenység-fokozó szervezetek vizsgálata laboratóriumi, tenyészedényes és szabadföldi kisparcellás kísérletben. [The potential of isopods to enhance soil fertility

Open access

Antal J. (1993): A zöldtrágyázás szerepe a talajtermékenység fenntartásában. Agrofórum 4.2:4 10 p. Antal J. A zöldtrágyázás szerepe a

Restricted access

–123. Stefanovits P. Agronómiai szerkezet 1992 Tóth Z. 2001. A talajtermékenység

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Péter Mikó
,
Csaba Gyuricza
,
László Fenyvesi
,
Petra Földesi
, and
Balázs Szita

Antal J. (1993): A zöldtrȁgyázás szerepe a talajtermékenység fenntartásában. Agrofórum 4.2:4 10. Antal J. A zöldtrȁgyázás szerepe a

Restricted access