Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "terminology" x
  • Architecture and Architectonics x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Sharing-Based Co-Housing Categorization. A Structural Overview of the Terms and Characteristics Used in Urban Co-Housing

A lakhatási formák megosztás-alapú kategorizálása. városi lakhatási formák angol nyelvű terminológiájának áttekintése

Építés - Építészettudomány
Authors:
Annamária Babos
,
Julianna Szabó
,
Annamária Orbán
, and
Melinda Benkő

. Vestbro 2010 Vestbro, Urban Dick: Concepts and Terminology . In: Living Together – Cohousing Ideas and Realities around the World. Proceedings from the International Collaborative Housing Conference in Stockholm . Ed.: Vestbro , Urban Dick . Div

Open access

Abstract

The fourth industrial revolution, often identified as the terminology of Industry 4.0, more and more enforces changes and modifications from each participant of the socio-economic ecosystem. These enforced corrections concern the households, the governmental areas in different degrees, but the operation of the company sectors is rearranged most strongly by them. The study analyses this latter structure in the following respect: which are the most important supports of Industry 4.0 and what kind of competency elements are required from the employees and the management? According to the research data to be introduced, the domestic companies lag behind in preparations for the challenges raised by Industry 4.0; the international experiences are more favourable in this field. After—partial—review of the professional literature, the author concludes that the business sphere is in a condition before paradigm shift due to Industry 4.0. As per the analysis of decision-making based on digitalization, the question in the subtitle is answered—Industry 4.0 does not change fundamentally the traditional management functions of the company sector, but the decision-supporting applications based on digitalization must be learnt and applied. That statement seems to be founded that only company management, being able to live with decision making based on digitalization, can win competitive advantage.

Open access

E dolgozat a betontörténet általános kutatásának átfogó összefoglalása az ókortól máig, csak rövid fejlődéstörténet, párhuzamot vonva a magyar betontörténettel is. A francia „béton” etimológiájából kiindulva, a beton fogalmának olyan definícióját javasolja, amellyel történészi és régészeti terminológiai problémák oldhatók meg. Ehhez járul az idetartozó anyagismeret tárgyalása is. Ez a rendkívül kedvező építési mód az embert már a késő kőkor óta kísérte. Folytatódott a korai nagy kultúrákban, kiváltképpen Mezopotámiában és az Égeiszen a római csúcspontig – közismerten az „opus caementitium”-ig. A középkorban elfeledték ugyan az elért betontechnológiát, megalapozódott viszont a modern vastechnológia, valamint teológiai csírával – a teremtés nagyszerűsége – a mechanika tudománya is. Az építés tudományosodása a 17–18. században bontakozott ki, de még határozott hatás nélkül a betontechnológiára. Döntő lépést hozott az „ipari forradalom” a cement feltalálásával és a vas tömegtermelésével, valamint a statika tudomány finomodásával a vasbeton felé. E fejlődésbe Magyarország a korai 18. század óta kapcsolódott be egy hadmérnöki iskola révén Bécsben. 1782-től létezett az úgynevezett Institutum Geometrico Hidrotechnicum Pest-Budán – mérnöki intézet –, ahol építést is tanítottak. Ez lett a Budapesti Műegyetem előde. Magyarországon a 19. század közepe előtt ismert volt a cementbeton, akkor épült a Lánchíd vasszerkezete, majd 1875ben a Nyugati pályaudvar vastetőzetét maga Gustave Eiffel emelte. A modern vasbeton rögtön az 1900-as párizsi világkiállításon történt bemutatása után jutott el ide. A két világháború között kiváló vasbeton eredményeket értek el, a II. világháború után pedig az IPARTERV nemzetközi kitüntetést is nyert sajátos szerkezetmegoldásaiért az ipari építészet terén.

Restricted access

References ASTM , 2010 : ASTM E-1316, Standard Terminology for Nondestructive Examinations , 2010 . Carpinteri , A. 1982 . Fatigue

Restricted access

spring length in the free or unloaded situation, as shown in Fig. 1 . Fig. 1. Compression spring terminology (Own source) Spring free length, (2) L F = n ′   × d + δ max + 0.15   δ max where δ max = Maximum compression 0.15 δ max = Clearance between

Open access

Real Net Vault or Pseudo-Ribbed Net Vault?

Geometry, Construction and Building Technique of the Vault of the Reformed Church of Nyírbátor and the Nave Vault of the Franciscan Church of Szeged-Alsóváros

Valódi hálóboltozat vagy bordákkal díszített donga?

A nyírbátori ferences templom hajóboltozatának és a nyírbátori református templom boltozatának geometriája, szerkesztés- és építéstechnikája
Építés - Építészettudomány
Authors:
Eszter Jobbik
and
János Krähling

. 43 Szőke 2009 . 449. 44 As the use of the terminology differs in the sources, we hereby define that in the present paper, by “real net vault” we mean the vault structure where the rib system is antecedent to the webbing, and the webs are built on the

Open access

]. Test questions are then prepared deliberately avoiding the usual mathematical terminology. We are interested in the later “life” of concepts and methods in engineering environments rather than schematic steps or visual information that students can

Open access

digitization transition experienced in company processes. However, parallel to the significant macroeconomic effects of Industry 4.0, the terminology can also be applied to the entire macroeconomics of [ 11 , 12 ]. In general, it can be stated that shortening

Open access

61 70 Dubois D., Gottwald S., Hajek P., Kacprzyk J., Prade H. Terminological difficulties in fuzzy set theory — The case of ‘intuitionistic fuzzy sets’, Fuzzy Sets and

Restricted access

Az építészeti rekonstrukció eljárását mind tudományos, mind társadalmi szinten országonként és kultúránként eltérő megközelítés jellemzi. Magyarországon a közelmúltban újra előtérbe került a rekonstrukció kérdése, legújabban a budai várba tervezett visszaépítések okán, majd a füzéri vár kiépítése kapcsán. Szabad-e hát rekonstruálni ma Magyarországon, vagy ezt műemléki elveink tiltják? Nos, a rekonstrukció problematikája ennél összetettebb kérdés. Egy részben vagy teljesen elpusztult épület nagymérvű kiegészítése vagy újjáépítése ugyanis inkább társadalmi vagy politikai, mint tudományos vagy szakmai igény eredménye. Minden rekonstrukció kortárs alkotás is egyben, melynek építészeti logikája alapvetően eltér az eredeti épület korabeli építészeti logikájától. A régi és új megkülönböztetésének alapvető igénye pedig további elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Végső soron felelős építészeti döntés eredménye az is, hogy a beavatkozás megáll-e ott, ahol a hipotézis kezdődik, vagy ha nem, hol és miért áll meg. A pro és kontra érvek alapos vizsgálata rámutat arra, hogy mennyire tisztázatlan még a hazai műemlék-terminológia rendszere, valamint arra is, hogy a rekonstrukció a műemlékvédelem zavaros határterülete.

Restricted access