Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for :

  • "terrorizmus" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The general model of counter-terrorism

A terrorelhárítás elméleti modellje

Scientia et Securitas
Author:
József Beke

]. 5 Finszter G. (2002) Az alkotmányos jogállam esélyei a terrorizmus elleni küzdelemben [The chances of the constitutional rule of law in the fight against terrorism]. Belügyi Szemle, Vol. 51

Open access

The psychiatric correlation of terrorism – schizophrenia and the lone-actor terrorist

A terrorcselekmények pszichiátriai korrelációi a skizofrénia és a magányos elkövető tükrében.

Pszichiátria és terrorizmus
Scientia et Securitas
Author:
Mária Zsóka Bellavics

Summary.

The correlation between terrorism and mental disorder has been studied for decades. Empirical findings suggest that no major role of psychiatric disorders can be found in relation to terror attacks, except for one type of terrorism: the lonely offender. Schizophrenia has been proved to be one of the most important psychiatric disorders that have correlation with lonely-offender type terrorism. In this paper the symptomatology of schizophrenia is presented with a special regard to its role in the development of deviant tendency that may lead to terror attacks. A domestic case of lonely-offender terror activity is introduced with the aim of highlighting this correlation in practice. Based on international empirical data and cases such as the one presented here a conclusion can be drawn; close attention is required on the mental state in the case of lonely-offender terrorism.

Összefoglalás.

A bűnelkövetés természetének vizsgálata során a mentális állapot kérdése egy rendszeresen előforduló problémakör. A pszichológia tudomány mellett, melynek különböző alkalmazott és elméleti területei régóta eszközül szolgálnak a bűnnel való küzdelem során, a pszichiátria is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 21. században a terrorizmus a bűnelkövetés egy igen speciális jelentőséggel bíró típusa. Mivel a terrorizmus társadalmi jelentőség szempontjából központi szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, a tudományos világ is intenzív figyelmet szentel neki. A modern trendeknek megfelelően a terrorcselekmények természetének tanulmányozása során is egyre jobban előnyt élvez a minél szélesebb körű tudományos megközelítések integrálása, a multidiszciplináris megközelítés. A terrorizmus jelenségének vizsgálata során a pszichiátria diszciplínája is egyre gyakrabban szerephez jut, ennek megfelelően a terrorizmus és a mentális betegségek kapcsolata a kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja. Ugyan az eddig gyűjtött empirikus adatok azt sugallják, hogy a mentális betegségeknek nincs kifejezett jelentősége a terrorcselekmények kapcsán, a terroristák egy speciális típusa, a magányos elkövetők által végrehajtott támadások ebből a szempontból kivételt képeznek. Több pszichiátriai zavar esetében találtak a normálpopulációhoz mérten magas pervalenciákat a magányos terroristák között. Ezek közül a skizofrénia az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró pszichiátriai kórkép. Ez, tekintve, hogy a tudathasadásos elmebaj gyakran asszociálódik erőszakos cselekményekkel, nem meglepő, jóllehet a skizofrének által mutatott deviancia igen eltérő a skizofrén populáción belül. Ez elsősorban azért is van, mert a skizofrénia rendkívül változatos és sokszínű klinikai képe mentén igen nagy a változatosság a tekintetben, hogy a különböző tüneteket produkáló betegek mennyire erőszakosak. A jelen tanulmányban a skizofréniához köthető, a terrorcselekmények szempontjából kulcsjelentőségű deviancia kialakulásában leginkább meghatározó tüneteket járjuk körbe. A skizofrénia általános tünettanának tárgyalásán túl kísérletet teszünk annak életszerűbb bemutatására egy hazai terrorcselekmény skizofréniában szenvedő elkövetőjének az esetén keresztül. A bemutatott incidenshez hasonló elkövetések és a nemzetközi empirikus adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a magányos elkövetők kapcsán a mentális állapot fokozott figyelmet érdemel. Erre tekintettel további empirikus adatgyűjtés szükséges, mely tudás várhatóan nagyban hozzájárul a terrorizmussal folytatott küzdelem sikerességéhez.

Open access

Az erőszak kockázatértékelése – pszichológiai szempontok

Risk assessment of violence – Psychological aspects

Scientia et Securitas
Author:
István Csomós

Összefoglalás.

Jelen tanulmány célja áttekintést adni arról, hogy a pszichológiai szempontok milyen módon használhatók fel az erőszakos magatartás kockázatának felmérése során a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezzel az elméleti vizsgálódással azt kívánom bemutatni, hogy a pszichológiának milyen szemlélete van az erőszakos cselekmények, a szélsőséges, radikális gondolkodásmód hátterének megismerésében. Számos felfogás létezik a terrorista magatartás okainak és személyiségjellemzőinek leírására, amelyek alapján megállapítható, hogy nem létezik az ún. terrorista személyiség. Nincsenek olyan tulajdonságok, amelyek alapján egyértelműen meg lehet állapítani a különbséget a terroristák és az átlagnépesség között, nem létezik egyetlen közös terrorista profil. Az erőszakos magatartás kockázati tényező megismeréséhez az előzetes felmérésnek éppen ezért kiemelt jelentősége van a terrorcselekmények megelőzése szempontjából.

Summary.

The aim of this paper is to provide an overview of the ways in which psychological aspects can be used to assess the risk of violent behaviour in the fight against terrorism. Through this theoretical exploration, I aim to show how psychology can be used to understand the background of violent acts against the background of extremist, radical mindsets. There are several conceptions of the causes and personality traits of terrorist behaviour, which suggest that there is no such thing as a terrorist personality. There are no characteristics that can be used to clearly distinguish between terrorists and the general population, there is no single common terrorist profile. Understanding the risk factors for violent behaviour in advance is therefore of particular importance for the prevention of terrorist acts.

The different theoretical approaches to specific cases, at the individual level, do not always provide an explanation. However, without knowledge of the research on the subject it is more difficult to understand the motives that lead people to act cruelly towards others. There are many theories about the psychology of terrorism, but relatively few controlled ones, empirical studies. Terrorism was previously considered a pathological manifestation of psychological and behavioural deviance. Based on psychoanalytic concepts, the psychopathology of terrorism was thought to be rooted in unconscious motives from childhood. However, the psychological analysis is relevant to risk assessment because the terrorist can be very diverse in temperament, ideologies, thinking characteristics and cognitive abilities. Psychological aspects are an important part of the various risk analysis methods. In developing the use of specific methods, I believe it is important to ensure that they are effective in helping to prevent terrorist acts in practice. The ideas expressed in this study perhaps demonstrate that it is a very versatile method.

It is essential that, with the spread of the Internet and globalisation, more and more potential terrorists and radicalisers are coming to the attention of the intelligence and counter-intelligence services. Psychological aspects will continue to play an essential role in the development of risk analysis methods, given that the commission of a terrorist act is always the result of extreme human violence.

Open access

A dzsihádista merényletekben 2015 óta bekövetkezett változások Nyugat- és Észak-Európában

Changes in jihadist terrorism in Western and Northern Europe since 2015

Scientia et Securitas
Author:
Zoltán Szabó

://telex.hu/kulfold/2021/05/28/rendorno-tamadas-nantes-la-chapelle-sur-edre-rendorors-sebesules [Letöltve: 2023. 02. 13.] 23 Korinek L. (2015) A terrorizmus. Belügyi Szemle

Open access

Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket?

Profiling in counter-terrorism – should we profile lone actor terrorists?

Scientia et Securitas
Author:
Klaudia Lohner

Haller J., Ivaskevics K. (2020) Terrorizmus. In: Haller J. (szerk.) Bűntettek kriminálpszichológiája. Dialóg Campus. pp. 237–264. 14 Hamm, M. S., & Spaaij, R. (2017) The

Open access

A drónok szerepe a terrortámadásokban – A fenyegetés új dimenziója

Role of Drones in Terrorist Attacks – The New Dimension of Threat

Scientia et Securitas
Authors:
István Sabjanics
and
Illés Horváth

. Scientific Technical Review, Vol. 68. No. 3. pp. 18–24. 56 Krajnc Z. (2018) Drónok, hibrid fenyegetés, terrorizmus a légtérből: A légi hadviselés

Open access

Külföldi és visszatérő külföldi terrorista harcosok versenye a társadalmi jelzőrendszerekkel

Foreign fighters and returning foreign terrorist fighters vs. social awareness systems

Scientia et Securitas
Author:
Dániel Rémai

Összefoglalás.

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatása van a leendő külföldi terrorista harcosoknak és a visszatérőknek a társadalmi jelzőrendszerekre. A két területet a radikalizáció fogalma mentén kapcsoljuk össze. Bemutatjuk a társadalmi jelzőrendszerek tervezésének, kiépítésének és működtetésének gyakorlatát. Ezt követően megpróbálunk a releváns és aktuális szakirodalmi keret áttekintésével összefoglaló képet alkotni a visszatérő külföldi terrorista harcosokról, felfedve a jelenség mögött megbúvó kihívásokat és veszélyeket. A nemzetközi ajánlások áttekintésével választ keresünk a repatriáció és reintegráció legjobb gyakorlataira, amelyek alapján egyértelművé válik, hogy a jelzőrendszereknek jelentős szerepük lehet a vizsgált kihívás kezelésében. Azonban a hagyományos jelzőrendszerek helyett komplex társadalmi jelző-, deradikalizációs és reintegrációs rendszerekre van szükségünk.

Summary.

Radicalization awareness of social systems and returning foreign fighters have been key elements of security discourse on international and national level for the past two decades. Complexity of these topics offer many opportunities and challenges. This study attempts to combine this two aspects and examine their relationship. As the difficulty of definition-making poses a fundamental problem, we attempt to define radicalization, social awareness systems, foreign fighters and the latest related concepts.

The main question is: what effect do foreign terrorist fighters and returnees have on social awareness systems? Radicalization connects both. The study highlights the main stages of radicalization process searching for a pattern that could be useful in understanding radicalization and planning, building and operating social awareness systems. The basic task of social awareness systems is to detect violent extremism and intervene to stop the process. At the same time, they are suitable for the prevention and detection of recruitment, but for this they must cooperate closely with the national intelligence services and intervention units of the social services. As a closing thought, the study provides a summary of returning foreign terrorist fighters, and a review of international recommendations regarding best practice for reintegration and repatriation. Social awareness systems are never perfect, but they are able to provide an adequate response to challenges at many points, as well as they are suitable for dealing with the problem of returnees.

To prevent a wave of foreign fighters in the future the social awareness systems must be strengthened. The accuracy of finding vulnerable groups must be improved and the tools to protect them must be developed. In order to effectively deal with security challenges posed by returning foreign terrorist fighters, applying a multi-agency model could be the answer. Overall social awareness systems can play a significant role in dealing with the complex problem of returning foreign terrorist fighters. However, instead of traditional social awareness systems, we need complex social awareness, de-radicalization and reintegration systems.

Open access

Erőszakos radikalizmus kockázatbecslése – elméleti háttér és kutatási eredmények

Risk matrix for violent extermism – theoretical background and research findings

Scientia et Securitas
Author:
József Haller

Összefoglalás.

A tanulmány a terrorveszély felismerésének és kezelésének elméleti és technikai összefoglalását nyújtja. Kiemelten foglalkozik a kockázatbecslés technikájával, és bemutat egy új, mesterséges intelligencián alapuló eljárást, amelynek segítségével 90%-os sikereséllyel lehet azonosítani azokat, akik terrortámadásokat hajthatnak végre. E mellett, az eljárás által szolgáltatott adatok felhasználásával sikerült leírni a radikálisok két típusát, amelyeket megközelítőleg az „alárendelt/erőszakos” és a „vezető/nem-erőszakos” szavakkal jellemezhetnénk. A két csoport között jelentős különbségek voltak a családi háttér, iskolázottság, radikalizálódási folyamat, állampolgársági múlt, bűnözői előélet, és szerepvállalási jellegzetességek tekintetében.

Summary.

Although Hungary is in a privileged position regarding the threat of terrorism, the history of other countries suggests that similar good positions can be temporary. The threat of terrorism can be investigated by several scientific approaches. After reviewing these, we analyze the theoretical and technical background of risk assessment, and present the results of our recently concluded research. In this we examined the US database PIRUS, which contained 112 types of personal data of 2,148 radicals. About half of them did carry out terrorist attacks the other half did not. Based on the individual characteristics of the radicals, the XGBoost machine learning algorithm correctly identified the perpetrators of the terrorist attacks with a probability of 87%. By using the data provided by the software, it was also possible to describe two types of radicals, which could be roughly characterized by the words “subordinate/violent” and “leader/non-violent”. The former usually had a criminal but not a radical background. They converted late in life (if their radicalization was of a religious nature) and adopted radical ideas as adults (if their radicalization was nonreligious in nature). They played a subordinate role in terrorist groups, required training and were largely influenced by social media. They also belonged to low social classes and had many personal problems. In contrast, non-violent extremists were characterized by a family tradition of radicalism, mostly had no criminal past, belonged to higher social strata, and played leading roles in terrorist organizations. Instead of committing attacks, they engaged in illegal activity by supporting terrorist organizations. The two main types probably consist of subtypes. Compared to violent extremists who were radicalized in prison, for example, those who were not radicalized in prison were mostly foreigners, were often unemployed despite their higher education, and compared to those radicalized in prison, they committed lesser crimes before radicalization. Similar subgroups occurred in both main groups, but their detailed characterization requires further research. Our findings suggest that artificial intelligence can become a good tool for the risk assessment of radicals concerning their proneness to perform terrorist attacks. Moreover, the risk assessment tool employed here may be useful in typifying radicals, and studying their radicalization routes.

Open access

Az extrémizmus indikátorai

Indicators of extremism

Scientia et Securitas
Author:
Noémi Emőke Baráth

References 1 Barker, J. (2003) A terrorizmus . Budapest, HVG, pp. 17–19. 2 Berger J. M

Open access

15 years of analyzing the Global Terrorism Database: An overview

A Global Terrorism Database elemzésének elmúlt 15 éve

Scientia et Securitas
Author:
Zsombor Hermann

Summary.

This article provides an overview of research on terrorism using the Global Terrorism Database (GTD). It is an open-source database containing over 200,000 terrorist events, both domestic and transnational. After identifying seven prominent journals of terrorism, data were gathered on 442 articles citing the GTD. All were published between 2008 and the beginning of 2023. An increasing trend was found in the number of articles over the examined period, supporting the growing popularity of the GTD. Popular databases containing control variables were identified in the second part of the analysis. Finally, the most common research topics were introduced through examples. These included spatiotemporal trends, case studies, suicide bombers, and lone-wolf terrorists.

Összefoglalás.

Jelen kutatás áttekintést nyújt a nyílt forrású, Global Terrorism Database (GTD) nevű adatbázis terrorizmus kutatásában történő felhasználásáról. Az adatbázist 2007-ben tették közzé, ingyenesen elérhető bárki számára. Összesen több, mint 200.000 nemzetközi és belföldi terrorcselekményről tartalmaz adatokat. Az elmúlt 15 évben világszinten az egyik legjelentősebb terrorizmussal kapcsolatos nyilvános adatbázissá vált. A kutatás során először azonosítottam a terület 7 vezető folyóiratát, majd ezekből kigyűjtöttem az összes olyan, 2008 és 2023 eleje között megjelent publikációt, melyek hivatkoznak a GTD-re (n = 442). A megjelenési dátumukat elemezve megállapítottam, hogy az évente megjelent, erre az adatbázisra hivatkozó publikációk száma növekvő tendenciát követ. Ez azonban nem volt egyenletes. 2016 előtt lassú növekedés volt megfigyelhető, 2017-re viszont egy hirtelen ugrással elkezdett meredeken emelkedni a cikkek száma.

A 442 publikáció közül 50 nem volt elérhető, az absztrakt alapján pedig nem volt egyértelműen megállapítható a felhasznált adatbázis, vizsgált változók, így ezek nem kerültek bele az elemzésbe. Szintén kivontam az elemzésből a recenziókat, bibliográfiákat, szerkesztői ajánlásokat, konferenciaelőadások összefoglalóit, illetve azokat a cikkeket, ahol a GTD csak a szerző által idézett tanulmányban szerepel. Hatvanhat esetben a szerző (1) illusztrációként használt fel adatot, (2) a GTD terrorcselekmény definícióját idézte, vagy (3) a nyilvánosan elérhető adatbázisok bemutatása során említette meg ezt.

Végezetül 207 olyan publikáció maradt, ahol a szerző a GTD-ből nyert adatokat elemzett. Ezek vizsgálata során először megállapításra került, hogy a megjelenésük a teljes mintával azonos módon mutat növekvő tendenciát. A legtöbb kutatásban több adatbázist használtak a szerzők a GTD mellett, ezek jellemzően szintén nyilvánosan elérhetők. Innen származnak általában a kontrollváltozók, melyek politikai, kulturális, demográfiai, földrajzi, biztonsági és szociökonómiai területeket fednek le. Néhányan azonban saját adatbázist építettek különböző forrásokból. Következő lépésként példákon keresztül bemutatásra kerültek gyakori vizsgált témakörök. Ezek közé tartoznak tér- és időbeli tendenciák, terrorista csoportok és azok környezetükkel és egymással való kapcsolatainak elemzései. Szintén megjelentek öngyilkos merénylők, magányos elkövetők, illetve az állam és terrorista csoportok kapcsolatának vizsgálatai. Összességében az elemzés során bizonyosságot nyert, hogy a GTD jelentős hatással van a terrorizmus kutatására.

Open access