Search Results
Baron-Cohen, S. (2001): Theory of mind in normal development and autism. Prisme , 34 , 174–183. Baron-Cohen S Theory of mind in normal development and autism
References F. Ali T. Chamorro-Premuzic 2010 Investigating theory of mind deficits in
Theory of mind, or the ability to make inferences about the mental states of other people, is thought to be the proximate mechanism underlying humans' ability to function in complex, collaborative social networks. Here we present a set of stories and questions for investigating higher-order theory of mind functioning in school-age children and also a scale for obtaining ratings of children's social competence. Ten and eleven year old children master first and second level theory of mind problems, are slightly above chance on third level problems and perform at chance on fourth level. Theory of mind performance is positively correlated with teacher ratings of the child's social competence. We also find poorer performance in a relatively deprived school than a relatively affluent one.
Baron-Cohen, S., Leslie, A. , & Frith, U. (1985). Does the autistic child have a ‘theory of mind’? Cognition , 21 , 37–46. Frith U. Does the autistic child have a ‘theory of mind
Elmeolvasás és machiavellizmus: A manipuláció szituatív feltérképezése
Mindreading and Machiavellianism: The situated mapping of manipulation
Irodalom A li , F. , & C hamorro -P remuzic , T. ( 2010 ). Investigating theory of mind deficits in non-clinical psychopathy . Personality and Individual Differences
Another advanced test of theory of mind: Evidence from very high functioning adults with autism or Asperger Syndrome Journal of Child Psychology and Psychiatry 38 813 822
Kinderman, P., Dunbar, R. I. M. and Bentall, R. P. (1998): Theory-of-mind deficits and causal attributions. Brit. J. Psychol , 89, 191-204. Theory-of-mind deficits and causal
Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.
268 1578 1584 Happe, E G. E. (1995): The role of age and verbal ability in the theory of mind task performance of subjects with autism. Child
Karmiloff-Smith, A., Klima, E., Bellugi, U., Grant, J. and Baron-Cohen, S. (1995): Is there a social module? Language, face-processing and theory of mind in individuals with Williams syndrome. Journal of Cognitive Neuroscience , 7, 196
