Search Results

You are looking at 1 - 10 of 155 items for :

  • "treatment" x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

381 398 Makó, A. & Hernádi, H. , 2010. Comparative evaluation of different pre-treatment methods applied during the PSD analysis of soils. (In Hungarian) In

Restricted access

. Lehoczky , É. , Kamuti , M. , Mazsu , N. & Sándor , R. 2016 . Changes to soil water content and biomass yield under combined maize and maize-weed vegetation with different fertilization treatments in loam soil . Journal

Restricted access

. Rev. Plant Sci. 24 . ( 5-6 ) 327 – 364 . Plass , W. T. , 1972 . Fertilization treatments increase black locust growth on extremly acid

Restricted access

treatments increase black locust growth on extremly acid surface-mine spoils . Tree Planters’ Notes . 23 . ( 3 ) 10 – 12 . R ÉDEI K. , 2000 . Az

Restricted access

. Cho , K. H. , Kim , J. , Kang , S. , Park , H. , Kim , S. & Kim , Y. , 2014 . Achieving enhanced nitrification in communities of nitrifying bacteria in full-scale wastewater treatment plants via optimal temperature and pH

Restricted access

. Tzanakakis V.A. , Paranychianakis N.V. , Londra P.A. & Angelakis A.N. 2011 . Effluent application to the land: changes in soil properties and treatment potential . Ecological Engineering . 37

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: László Simon, Marianna Makádi, György Vincze, Zsuzsanna Uri, Katalin Irinyiné Oláh, László Zsombik, Szabolcs Vígh, and Béla Szabó

A small-plot long-term field fertilization experiment was set up in 2011 with willow (Salix triandra x Salix viminalis ’Inger’) grown as an energy crop in Nyíregyháza, Hungary. The brown forest soil was treated three times (in June 2011, May 2013, May 2016) with municipal biocompost (MBC), municipal sewage sludge compost (MSSC) or willow ash (WA), and twice (June 2011, May 2013) with rhyolite tuff (RT). In late May – early June 2016 urea (U) and sulphuric urea (SU) fertilizers were also applied to the soil as top-dressing (TD). These fertilizers and amendments were also applied to the soil in 2016 in the combinations; MBC+SU, RT+SU, WA+SU and MSSC+WA. All the treatments were repeated four times. In July 2016 the highest nitrogen concentrations in willow leaves were measured in the U (3.47 m/m%) and SU (3.01 m/m%) treatments, and these values were significantly higher than the control (2.46 m/m%). An excess of nitrogen considerably reduced the Zn uptake of the leaves, with values of 39.5 μg g-1 in the U treatment, 53.4 μg g-1 in the SU treatment, and 63.5 μg g-1 in the control. All other amendments or TDs, except for WA, enhanced the specific potassium concentrations in willow leaves compared to the control. No significant quantities of toxic elements (As, Ba, Cd, Pb) were transported from soil amendments or TDs to the willow leaves. In July 2016 the most intensive leaf chlorophyll fluorescence was observed in the MSSC and MSSC+WA treatments.

Restricted access

. A NDRUSCHKEWITSCH , R. , K OCH , H-J. & L UDWIG , B. , 2014 . Effect of long-term tillage treatments on the temporal dynamics of water-stable aggregates and on macro-aggregate turnover at three German sites . Geoderma . 217–218 . 57 – 64

Restricted access

Plant nutrition significantly influences yield and fruit quality in fruit orchards. In this three-year study (2016–2018), different fertilizer treatments were compared in an intensive sweet cherry orchard. Trees of cultivar ‘Carmen’ were grafted on Prunus mahaleb ‘Cema’ rootstock, and were trained to free spindle. For NP, NPK and NPKMg treatments, yield ranged between 11.8 and 16.6 kg/tree in the three years, while the yield was 9.1 kg/tree on the control trees. Crop load (fruit amount calculated to the trunk thickness) was 151–166 g cm-2 for fertilized trees, while it was 120 g cm-2 on the untreated trees. Fruit sizes of fertilized trees reached 30 mm in 2018, while the fruit sizes of control trees were smaller with 2.5 mm. Water-soluble dry matter content (%) of the fertilized trees was lower in 2016 and 2017, but higher in 2018 compared to the control plots. In 2017 and 2018, fertilizer treatments resulted in an increase of the content of phosphorus (16–70%), potassium (4–22%) and magnesium (12–43%) in the fruits compared to control plots.

Open access

A talajok tulajdonságainak javítása céljából végzett bioszénnel történő kezelések hatása a különböző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságú talajok esetében még nem teljesen ismert. Kísérleteinket homoktalajon végeztük az MTA ATK TAKI Őrbottyánban lévő kísérleti telepén, ahol kukoricát vetettek. Hét kezelést vizsgáltunk, négy ismétlésben. Három esetben a talaj különböző dózisban bioszenet és konstans dózisú műtrágyát tartalmazott (0,1 m/m%; 0,5 m/m%; 1 m/m%; jelölésük BC0,1M; BC0,5M; BC1,0M), három esetben pedig a fent említett bioszén dózisokat egységesen 10 t/ha komposzttal egészítettük ki (BC0,1K; BC0,5K; BC1,0K). Ezek mellett pedig kialakítottunk egy bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll (K) kezelést is. Kutatásunk során talajszondákkal monitoroztuk a talajnedvességtartalmának alakulását, valamint statikus kamrás mintavételi eljárással a talajlégzést is mértük a kezelésekben.

A talajnedvesség éves átlagát nézve 1% bioszénnel és komposzttal kezelt parcella esetében a talaj nedvességtartalma nem szignifikáns mértékben növekedett a bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll környezethez képest. Csapadékesemények alkalmával az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában nőtt meg legjobban a talajnedvesség, illetve hasonlóan alakult a nedvességtartalom a 0,5% bioszénnel kezelt műtrágyás parcellában is. Csapadékesemények után az összes bioszenet és műtrágyát, illetve bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában gyorsabban száradt ki a talaj a kontrollhoz képest. A csapadékban szegényebb, szárazabb időszak alkalmával egyedül az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó kezelés talajnedvessége volt magasabb a kontrollhoz képest, a 0,5% bioszénnel és műtrágyával kezelt, komposzt mentes esetben a nedvesség hasonlóan alakult a kontrollhoz viszonyítva, az összes többi esetben jóval az alatt maradtak az értékek.

Összességében megállapítható, hogy a komposztot tartalmazó talajok érzékenyebben reagáltak a csapadékra, a legjobb vízgazdálkodást az 1% bioszén és komposzt kezelés esetében értük el. Önmagában a bioszén nagy mennyiségű (1,0 m/m%) adagolása nem volt egyértelműen talajnedvesség-növelő hatású.

A bioszén szén-dioxid forgalomra történő hatását a talajlégzés mérésével vizsgáltuk. A bioszénnel, valamint műtrágyával kezelt és a kontroll kezelések között csak néhány esetben volt különbség. A komposzttal kevert bioszén kezelések alkalmával hasonló eredményre jutottunk, mint a műtrágyával kevert bioszén esetében. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a talajlégzés nem függött a bioszén dózisától. A bioszén talajlégzésre gyakorolt hatása közvetett módon, a talajnedvesség befolyásolásán keresztül valósul meg, mivel bioszenet alkalmazva bizonyos esetekben a talajnedvesség emelkedett a kontrollhoz képest, ekkor a talajlégzés ugyancsak magasabb lett, amely jelenség a komposzttal kezelt esetekben jól megfigyelhető volt.

Restricted access