Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "vallásosság" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

1434 1435 Cseri P. (2004): A vallásosság és az egészség kapcsolata. Embertárs , 1: 4-11. A vallásosság és az egészség kapcsolata

Restricted access

. Kopp , M. , Skrabski , Á. , & Székely , A. ( 2004 ). Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 5 ( 2 ), 103 – 125 . Kulcsár

Restricted access

References 1 Kopp, M., Székely, A., Skrabski, Á.: Religion and health in a changing society. [Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban

Restricted access

. (2003): Hazai vizsgálatok a Kritika Utáni Vallásosság skálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58: 127—152. Hutsebaut, D. (1996): Post-critical belief. A new approach to the religious attitude problem. Journal of

Restricted access

–868. Zonda, T. (2006). Öngyilkosság, statisztika, társadalom . Budapest: Kairosz Kiadó Zonda, T., & Paksi, B. (2006). Adatok a vallásosság protektív szerepéhez a testi és lelki egészségben. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7

Restricted access

90 Varga K., Buda B., Hankiss E. (1999): Gondolatok a vallásosság magyarországi helyzeté-ról, avagy kommunikatív cselekvés stratégikus közegben. Jel-kép 4 : 3

Restricted access

Kovács E., Pikó B.: Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkut., 2009, 27 , 27–48. Pikó B. Vallásosság a magyar középiskolások körében

Open access

A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban.

Restricted access

Bevezetés: A vallásosság hatása a mentális és fizikai egészségre, illetve az élettel való elégedettségre sokat vizsgált területe a pszichológiának. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy a vallásosság megélése, az Isten-kapcsolat milyen szerepet játszik hívő emberek élettel való elégedettségében. Célkitűzés: A szerző célkitűzése az volt, hogy megvizsgálja az Istenhez való kötődés és a vallásos megküzdés hatását az élettel való elégedettségre. Módszer: A kérdőívcsomagot 94 (49 nő, 45 férfi), önmagát római katolikusnak valló személy töltötte ki. Átlagéletkoruk 30,8±6,2 év volt. Túlnyomó többségük (96,8%) legalább érettségivel rendelkezett. A kérdőívcsomag a Kötődés Istenhez Leltárt, a Vallásos Megküzdés Skála rövidített változatát, valamint a Diener-féle Élettel Való Elégedettség Skálát tartalmazta. Eredmények: A negatív vallásos megküzdés és az Istenhez való szorongó kötődés a demográfiai változókon felül, negatív irányban befolyásolták az élettel való elégedettség mértékét. Következtetések: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a negatív Isten-kép jelentősen befolyásolhatja a hívők élettel való elégedettségét, ami mentális és fizikai egészségükre is kihatással lehet. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1843–1847.

Restricted access

. (2008). Vallásosság, lelki egészség, boldogság. In K. Horváth-Szabó (szerk.), Vallásosság és személyiség (51—83). Piliscsaba: Pázmány Kiadó Martos, T., Kézdy, A., Robu, M., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2009). Újabb adatok

Restricted access