Search Results
A települési zöldinfrastruktúra biztonsági kérdései
Security issues of urban green infrastructure
_mu.pdf [Letöltve: 2022. 09. 01.] 7 El Khateeb S., & Shawket I. M. (2022) A new perception; generating well-being urban public spaces after the era of pandemics
A pandémia hatása a személyes kapcsolathálózati struktúrára.
Otthoni munkavégzés: védelem a vírustól vagy társas izoláltság?
Effect of Covid-19 on personal network structures
Home office: virus protection or social isolation?
of social isolation on well-being and life satisfaction during pandemic. Humanities and Social Sciences Communications, Vol. 8. No. 28. https://doi.org/10.1057/s41599-021-00710-3 [Letöltve: 2021. 07
A turizmus környezetbiztonsági aspektusai: holisztikus megközelítés
Environmental security aspects of tourism
A környezetbiztonság a turizmusbiztonság mindeddig kevesebb figyelmet élvező azon tényezője, amely a többi biztonságfaktorra is érdemi hatást gyakorolva képes növelni az utazások észlelt vagy valós kockázatát, illetve veszélyét. Környezetbiztonság alatt értünk minden olyan tényezőt, amely alapvetően a Föld belső és külső erőivel, az élő és élettelen természettel áll összefüggésben, és puszta léte vagy annak változásai fenyegetettséget jelentenek a turizmusipar eredményes működésére. Mivel a szakirodalom mindeddig adós maradt a turizmusbiztonság környezeti aspektusainak holisztikus tárgyalásával, a tanulmány arra vállalkozik, hogy elméleti keretbe ágyazva, a jelenségek és folyamatok megértését elősegítendő modelleket alkotva és egy archetipikus esettanulmány felhasználásával rendszerszerűen mutassa be a természeti környezet és a turizmus nexusának biztonsági vonatkozásait.
OECD (2021) COVID-19 and Well-being: Life in the Pandemic. https://read.oecd.org/10.1787/1e1ecb53-en?format=html [Letöltve: 2022. 02. 07.] 17 Som Z. (2013) Az internet
the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, Vol. 55. No. 1. pp. 68–78. 36 Serbakov, M
Az Európai Unió és a tagállamok válasza a COVID–19 pandémiára – a szabad mozgás jogának közegészségügyi korlátozásai
European Union and Member State Responses to the COVID-19 Pandemic – Restricting the Free Movement of EU citizens on Public Health Grounds
Összefoglaló. A szabad mozgás és tartózkodás joga az uniós polgárság alapintézményének egyik leglényegesebb eleme. A 2020-ban kirobbant koronavírus világjárvány következtében az Európai Unió tagállamai az Európai Unió történetében először kénytelenek voltak radikális, korábban nem alkalmazott eszközökkel korlátozni a szabad mozgás és tartózkodás jogát annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. A tanulmány keretében a COVID–19 világjárvány miatt bevezetett korlátozások alapulvételével annak vizsgálatára kerül sor, hogy a szabad mozgás joga közegészségügyi okból történő korlátozása milyen sajátosságokkal bír más, az Európai Unió alapszerződéseiben ugyancsak nevesített kivételekhez (közrend, közbiztonság) képest. A tanulmány ugyancsak vizsgálja azt a kérdést, hogy az Európai Unió által kibocsátott digitális zöldútlevél (vakcinaigazolvány) a Sinopharm és Szputynik-V vakcinával beoltott uniós polgárok számára is biztosítandó-e az uniós jog rendelkezései alapján.
Summary. The right of free movement of EU citizens is the cornerstone of Union citizenship. To control the spread of coronavirus (COVID-19) and to protect the health and well-being of all Europeans, Member States gave a surprisingly quick response, taking unilateral restrictive measures affecting the operation of the internal market in an unprecedented way. On the one hand they have implemented serious travel restrictions at internal borders of the EU. On the other hand, several States have coupled travel bans/restrictions with a temporary reintroduction of border controls at their borders with other Members of the Schengen Area. During the first wave of the pandemic, altogether 17 Schengen States sent notifications regarding the reintroduction of border controls, which is particularly disheartening given that the lifting of EU internal border controls in the Schengen Area is one of the integration’s greatest achievements.
There is no doubt that the Member States’ restrictions on free movement detailed in the paper are well-founded from the point of view of both public international law and European law. As to how they should be put into practice: that is another issue. Still, it is the preferential role of free movement as a part of integration that requires a deeper examination of controversial measures to ascertain whether these are in compliance with EU legal principles. Among the elements to be reviewed are proportionality and the prohibition on discrimination.
It is beyond doubt that COVID-19 can definitely be regarded as a ‘disease with epidemic potential’ that can justify restrictions on free movement. However, the question arises whether Article 29 TFEU provides for the introduction of public health restrictions with general effect. In other words, does it allow for restrictions not based on individual assessment, as opposed to individual threats to public policy and public security? In answering the above question the paper puts a special emphasis on the delimitation of Member States’ public health and public policy/security justifications.
At the time of writing (June 2021) several Member States have already started to issue EU Covid-19 passports. The article also seeks answer to the question whether the Digital Green Certificate could (or, at least, should) be provided for Union citizens vaccinated with Sinopharm or Sputnik-V (vaccines approved by Hungary as a Member State, under European Union law).
