Search Results
A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.
A társadalmi háttér és az egészségi állapot közötti összefüggést számos kutatás igazolta. Ezek közül azonban csak kevés foglalkozott a kamaszkorral, ugyanis az uralkodó hipotézis az volt, hogy az egyenlőtlenségek az egész életen át kihatnak az egészségre. Több kutatás kimutatta azonban, hogy ez a hatás az életciklus alatt változik, más-más korosztályban különböző erősségű, sőt bizonyos esetekben inverz is lehet. Egyes vizsgálatok a kamaszkorúaknál az egészségi állapot “relatív egyenlősödéséről” számolnak be a gyermekkorhoz képest, más kutatások ezt azonban nem igazolták. Ebben a korban a társadalmi háttér hatása, ha nem is mutatkozik meg közvetlenül az egészségi állapotban, rejtett formában jelen van, többek között az alkoholfogyasztás, dohányzás és a mentális jóllét egyenlőtlenségeinek formájában, amelyek felnőttkorban mediátor változókként játszhatnak szerepet. A kutatás kérdőíves adatfelvételére (N=501) Debrecenben, a 20122013- as tanév második féléve folyamán került sor, négy középiskola bevonásával. A társadalmi státuszt a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és alkalmazási minőségével (objektív mutatók), valamint a társadalmi helyzet önbesorolásával (szubjektív mutató) mértük. A kutatásban függő változóként a mentális jóllét mérésére alkalmazott skálák, a diákok dohányzását és alkoholfogyasztását mérő dichotóm változók szerepeltek. Eredményeink szerint mind az objektív, mind a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások jóllétével; legerőteljesebb a szubjektív mutató szerepe. A dohányzás esetében csak az anya alkalmazási minőségével, az alkoholfogyasztásnál egyik társadalmihelyzet-mutatóval sem sikerült összefüggést kimutatni.
Presented: European Conference on Educational Research 2018 Proposal Information In sport, healthy lifestyle and psychological well-being are indispensable factors for good performance. Generally, healthy
of their overall well-being. Schools can evoke joy and sorrow, shape aspirations, and nurture their dreams. Most importantly, they serve as powerful interactive spaces, in which peer and teacher relationships significantly influence the perception of
health risk behaviours ( Daw, Margolis, & Verdery, 2015 ; Libiczki & R. Fedor, 2022 ). Inappropriate conditions of disadvantage often lead to social exclusion and lack of respect, which can escalate the situation and have a negative impact on mental well-being
). The effects of a mindfulness-based education program on pre- and early adolescents’ well-being and social and emotional competence . Mindfulness , 1 ( 3 ), 137 – 151 . https://doi.org/10.1007/s12671
well-being, but also seriously increases the willingness to settle down and work in the host country. The results of Bajzát's (2015a) research also support all this: apart from young locals, foreign students can only communicate with Hungarian people
with students from different backgrounds ( Hernández-Torrano et al., 2020 ). The increasing prevalence of such adjustment difficulties among students and their consequential effects on overall well-being is becoming a significant concern within higher
explores the complex relationship between sport and life quality providing insightful information about how participating in sports activities affects people's daily routines and numerous facets of their well-being. Paolo Corvo, an associate professor at
