Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Katalin Barabás x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A tanulmány az orvosi pszichológia több évtizedes hazai fejlődésének főbb állomásait, fontosabb fogalmait és alkalmazási területeit mutatja be. A kognitív, valamint az affektív idegtudomány és a fejlődéslélektan modern ismereteinek segítségével felvázolja az orvos és a beteg közt alakuló kötődés és bizalom kettős, evolúciós és kulturális eredetét, a diagnózis és a terápia eredményességét meghatározó tényezőket, valamint az empátia lényegét. Bemutatjuk, hogy a pszichoszomatikus orvoslás napjainkra a mindennapi ellátás részévé vált, tudományosan igazolt eredményeinek felhasználása immár a hatékony gyógyítás alappillére. Az orvosi pszichológia és a magatartástudományok integrált oktatása már az egyetemi évek során ennek a szemléletnek a meghonosítására törekszik. Hangsúlyozza továbbá, hogy a beteg test hátráltatja a lelki funkciók kiteljesedését, a lelki betegség pedig testi betegségek komoly kockázati tényezője. Az egészségpszichológiai gondolkodásmód térhódításának példáján érzékeltetjük, hogy a sikeres egészségügyi ellátás az egészség megőrzésében, az egészségmagatartás fejlesztésében érdekelt, autonóm, önmagukért felelősséget vállaló, tájékozott, megfelelő döntések meghozatalában elkötelezett személyeket és a segítségükre lévő, hasonló képességekkel rendelkező gyógyító személyzetet feltételez. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1455–1464.

Open access

Absztrakt:

A modern orvosképzés elengedhetetlen része, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek az ember kettős – biológiai és kulturális – természetéről, hiszen viselkedésünket mindkettő befolyásolja. Az orvosi antropológia kurzus segít megérteni a betegek döntései mögött álló mechanizmusokat, laikus koncepciókat, ami globalizálódó világunkban különösen fontos. Célja, hogy az orvostanhallgatók az elméleti alapok elsajátításával gyakorlati példákon keresztül szerezzenek olyan kulturális kompetenciát, amely később segítheti őket az eltérő kulturális háttérrel rendelkező betegek ellátásában. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folyó orvosképzés részét képező orvosi antropológia kurzus ún. szegedi modelljét, főbb célkitűzéseit, tematikáját, erősségeit, lehetőségeit és esetleges nehézségeit. A tantárgy fejlesztése során különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tematika kapcsolódjon a többi magatartástudományi, illetve orvosi tantárgyhoz, és kiemelten gyakorlatcentrikus legyen. A részben előadások, részben szemináriumok keretében megvalósuló kurzus a biológiai valósághoz kapcsolódó kulturális sokszínűséget a gyakorlati példákon keresztül vázolja fel. Az orvosi antropológia tantárgy témakörei úgy készítik fel a leendő orvosokat, hogy az itt kapott ismereteket – a szükséges készségekkel és attitűdökkel kiegészítve – hasznosítani tudják az orvosi gyakorlatban. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1527–1532.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet idején a Szegedi Tudományegyetemen a negyedéves orvostanhallgatók Orvos-beteg kommunikációs gyakorlata is online történt. A gyakorlat a videóanalízis módszerén alapul, szimulált páciensek bevonásával történik, kiemelt hangsúlyt fektetve a személyközi interakciókra, így az online megvalósítás rendkívül nagy kihívást jelentett. Célkitűzés: Az online Orvos-beteg kommunikációs gyakorlattal kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. A hagyományos, személyes jelenléten alapuló és az online gyakorlatok összehasonlítása. Az online gyakorlatokkal kapcsolatos hallgatói értékelések elemzése. Módszer: Az online megvalósításhoz a Zoom ingyenes változatát használtuk. A gyakorlatok ötfős kiscsoportokban egy oktató családorvos vezetésével és egy szimulált páciens részvételével zajlottak. Valamennyi hallgató részt vett egy szituációban, amit rögzítettünk. A felvételek megtekintését közös elemzés, értékelés követte. A hallgatók anonim online kérdőív segítségével értékelték a kurzust. Az adatokat leíró statisztikai módszerekkel, a szöveges válaszokat kvalitatív módon elemeztük. Eredmények: A kérdőívet a hallgatók 74,4%-a, 64 fő töltötte ki. Valamennyi kérdés esetén a hallgatók többsége (78,1–100%) jó (4) vagy kiváló (5) értékelést adott. A legmagasabb átlagpontszámot (4,95 ± 0,21) a gyakorlati oktatók szakmai felkészültsége, míg a legalacsonyabbat az elméleti rész témaválasztása (4,06 ± 1,02) kapta. A szöveges értékelések alapján a hallgatók többsége elégedett a kurzussal, örömmel vennének rajta többször részt, a személyes megvalósítást azonban előnyben részesítenék az online formával szemben. Következtetések: Az online gyakorlat megvalósítása sikeres volt, sok szempontból megfelelően helyettesítette a hagyományos formát. A hallgatói értékelés nem volt rosszabb az előző évek eredményeinél. A személyes kontaktus hiánya limitáló tényező, ezért az online gyakorlat nem tekinthető a személyes kommunikációs tréning alternatívájának, hanem olyan önálló képzési forma, amely jelentősen hozzájárulhat a hatékony, modern oktatáshoz. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1355–1362.

Open access