Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Noémi Mihalik x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Árvai, Eszter Ostorházi, Noémi Mihalik, Sarolta Kárpáti, and Márta Marschalkó

A keratoconjunctivitis gonorrhoica ritka, a Neisseria gonorrhoeae által okozott gennyes váladékozással kísért kötőhártya-gyulladás, amelyet felnőtteknél a szembe kerülő fertőző váladék okozhat. A Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa által okozott conjunctivitis felnőttkori formáját nemi váladékok szembe kerülésével létrejött, kétoldali mucopurulens váladékozással kísért gyulladás jellemzi. A szerzők egy 33 éves, syphilis latens tarda miatt gondozott férfi beteg esetét ismertetik, akinek a hetek óta fennálló purulens conjunctivitise hátterében a mikrobiológiai vizsgálatok során Chlamydia trachomatis-fertőzéssel kombinált Neisseria gonorrhoeae-infekció igazolódott. A tenyésztéses és PCR-vizsgálatok során a pharynxból is kimutatható volt mindkét kórokozó. A betegnek sem urológiai, sem felső légúti tünetei nem voltak. A fertőződés kábítószer hatása alatt történt szexuális abúzust követően alakult ki. A parenteralis, majd per os cephalosporin- és azithromycinterápia hatására három hét alatt teljes remisszió következett be. Orv. Hetil., 2013, 154, 834–837.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Nemes-Nikodém, Béla Tamási, Noémi Mihalik, and Eszter Ostorházi

Bevezetés: A leggyakoribb gombás megbetegedés a vulvovaginitis candidosa, de kevés információ áll rendelkezésre a kórokozók antimikrobiális érzékenységéről. Célkitűzés: A szerzők összehasonlítják a vulvovaginitis candidosából kitenyésztett sarjadzógomba-speciesek hagyományos, „gold standard” módszerrel és a Semmelweis Egyetemen bevezetésre került új molekuláris eljárással történő azonosítását. Módszer: Vulvovaginitis candidosából izolált 370 sarjadzógomba-tenyészet fenotipikus és Matrix Assisted Laser Desorption Ionization Time of Flight (MALDITOF) -módszerrel történő azonosítása. Eredmények: Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans volt (85%), utána a Candida glabrata, majd egyéb Candida speciesek következtek. A MALDITOF-módszer segítségével azonosítható volt a hazánkban csak néhány esetben leírt flukonazolrezisztens Candida dubliniensis, és jól elkülöníthető volt a flukonazolérzékeny Candida albicanstól. Következtetések: Jelenleg nincs ajánlás a vulvovaginitisben előforduló patogén sarjadzó gombák antifungális érzékenységének értékelésére, csak a különböző speciesek természetes rezisztenciája ismert. Ezért lényeges a ritkább Candida speciesek felismerése és azonosítása is, amelyre elsősorban a MALDITOF-módszer alkalmas. Orv. Hetil., 2015, 156(1), 28–31.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Mihalik, Bernadett Hidvégi, Judit Hársing, Judit Várkonyi, Judit Csomor, Ilona Kovalszky, Márta Marschalkó, and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A mastocytosis a hízósejtek (mastocyták) felszaporodásával járó ritka megbetegedés, amely a WHO-besorolás szerint cutan és szisztémás formákra osztható. A klinikai tünetekhez a hízósejtek szöveti infiltrációja és/vagy a mediátorfelszabadulás vezet. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem Mastocytosis Hálózat részeként a jellegzetes bőrtüneteket mutató betegek kivizsgálásával szerzett tapasztalatainak összefoglalását tűzték ki célul. Módszer: Összesen 22 mastocytosisos felnőtt beteget vizsgáltak. A diagnózis felállítása bőrszövettani vizsgálat, csontvelővizsgálat, D816V szomatikus c-KIT-mutációanalízis alapján történt. Eredmények: Húsz beteg esetében urticaria pigmentosát, egy esetben teleangiectasia macularis eruptiva perstanst észleltek. A bőr szövettani vizsgálata minden esetben igazolta a klinikai diagnózist. Cristabiopsziával 9/12 esetben a csontvelői részvétel alapján indolens szisztémás mastocytosis diagnózisa volt felállítható. c-KIT-mutációt (D816V) egy betegben igazoltak mind a csontvelőben, mind a bőrben. A betegek a klinikum függvényében antihisztamin, PUVA, a c-kit-szekvenálás eredménye alapján alfa-interferon vagy tirozinkináz-gátló terápiában részesültek. Következtetések: A mastocytosis diagnózisának felállításában a bőrgyógyász szerepe kiemelten fontos, de a betegség kiterjedtségének tisztázására a csontvelő vizsgálatát minden esetben tanácsos elvégezni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1469–1475.

Open access