Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tamás Pintér x
  • User-accessible content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Danka, Gábor Tamás Pintér, Márton Keresztúri, and György Szabó

Absztrakt:

A krónikus, nem bakteriális multicentrikus osteomyelitis ritka steril gyulladásos csontelváltozás, amely a legtöbbször a hosszú csöves csontokat érinti, de létrejöhet más csontokban is. A mandibulában az esetek 1,5–3%-ában fordul elő. A maxillofacialis sebészeti irodalomban az elnevezéssel kapcsolatban nincs egységes álláspont, bizonyos fokú konfúzió észlelhető. A dolgozat célja bemutatni a betegséget és az ezzel kapcsolatos kutatásokat, információkat az arc-állcsont sebészetre koncentrálva. Két esetet retrospektíve tárgyalnak, mindkettőnek a mandibulájában többszörös elváltozás volt. Klinikailag, radiológiailag, hisztológiailag nem bakteriális eredetű idült, többgócú csontgyulladást lehetett megállapítani. A betegség mindkét esetben több évig tartott. A dolgozat egy 17 és egy 43 éves nő kapcsán tárgyalja a krónikus, nem bakteriális, multicentrikus recidiváló osteomyelitis diagnosztikus kritériumait: állcsontfájdalom és -duzzanat, radiológiailag többszöri gyulladásos elváltozás. A komputertomográfos vizsgálat az érintett mandibularész típusos expanzióját, a csontvelő sclerosisát, kis gócokban rosszul meghatározható felritkulásokat és a periosteum lamelláris reakcióját mutatta. Mindkét beteg esetében hosszú eredménytelen antibiotikus kezelés történt, a gyulladás többszöri fellángolásával. A megfelelő kezelés után, amely nonszteroid gyulladáscsökkentőkből, majd szteroidból állt, hosszú fájdalom- és gyulladásmentes időszak következett be. A krónikus, többgócú, nem bakteriális eredetű osteomyelitis ritkán fordul elő az állcsontokban, de valószínű, hogy korrekt diagnózis esetén az irodalomban leírtaknál gyakoribb lehet. A tipikus ismétlődő fájdalom és duzzanat, a hosszadalmas lefolyás a radiológiai ismérvekkel együtt megadja a kórismét, és a kezelésben elkerülhető lehet az eredménytelen antibiotikus terápia és a többszöri biopszia. A megfelelő gyógymód: a nonszteroid gyulladáscsökkentők vagy szteroidok, minimáldózisú fenntartó kezeléssel. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1761–1766.

Open access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors: Tamás Csurka, Klára Pásztor-Huszár, Adrienn Tóth, Richárd Pintér, and László Ferenc Friedrich

Abstract

Blood coagulation is a process, which is initiated by certain physico-chemical effects. This process results in a change in the blood from the sol state, that is well suited for further processing, to gel state. 13 blood clotting factors take part in the cascade system of blood coagulation. Trisodium-citrate affects factor IV, the calcium, and prevents the change in blood texture. The effect of different concentrations of trisodium-citrate (0, 0.48, 2.4, 4.8, 9.6, 14.4, 19.2, 24 w/w%) on the texture of blood is investigated. Porcine blood was collected in 20 cm3 test tubes in a slaughterhouse directly before trisodium-citrate addition and was stored for one day under refrigerated conditions. The samples without trisodium-citrate coagulated and the samples with high trisodium-citrate (4–5 g) became solid as well because of the protein salting-out. The viscosity of successfully treated samples and the shear stress were measured with a rotational viscometer (Physica MCR 51, Anton-Paar) with concentric cylinders and Couette type method. The flow behavior of all samples could be described by the Herschel-Bulkley model. The yield point, the consistency index and the power of law index, which are determined by the equation of the model, showed that the samples with lower trisodium-citrate content coagulated “better” and the sample with high trisodium-citrate were most similar to Newtonian fluid. The results are trend-likes, but significant differences may be expected in the case of higher sample amount. The yield point of the sample, which contained 14.4 w/w% trisodium-citrate, was by 37.3% less than the sample containing 0.48% trisodium-citrate, and the consistency index of the sample with 3 g trisodium-citrate was by 20.5% higher than that of the sample with 0.48% trisodium-citrate. Thanks to these results a cheaper concentration and drying of porcine blood and blood fractions are available because no surplus water is added to the blood.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ilona Szmirnova, Emese Gellérd, Gábor Tamás Pintér, György Szmirnov, Zsolt Németh, and György Szabó

Absztrakt:

Bevezetés: A szellemi fogyatékosok fogászati ellátása egyre nagyobb kihívások elé állítja az egészségügyet. Magyarországon mintegy 100 000 olyan értelmi fogyatékos van, akik speciális ellátásra szorulnak. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja, hogy nemzetközi összehasonlításban összefoglaljuk a Semmelweis Egyetem (SE) Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Rehabilitációs Osztályán az utóbbi 5 évben ellátott szellemi fogyatékos betegek demográfiai adatait, a beteganyag összetételét és a terápiás eredményeket. Módszer: A súlyos értelmi fogyatékosok fogászati ellátása csak altatásban lehetséges. A SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján az utóbbi 5 évben 1717 felnőtt értelmi fogyatékos beteget kezeltek altatásban. (Enyhe, közepes, súlyos értelmi fogyatékosokat, Down-kórosakat, autistákat, epilepsziás és pánikbetegeket.) Eredmények: A legfontosabb eredmény, hogy úgy tűnik, az akut fogászati, szájsebészeti ellátás csaknem megoldott. Az ezeket a betegeket segítő alapítványokkal, szervezetekkel jó kapcsolatrendszer alakult ki. Megmutatkozott viszont az az óriási szükséglet, amely az értelmi fogyatékos betegek prevenciójával, gondozásával kapcsolatos. Következtetés: Magyarországon még nem született olyan felmérés, amely ezeknek a betegeknek a fogászati ellátási szükségleteit objektíve felmérte volna. Nemzetközi viszonylatban viszont több ilyen közlemény ismert. Ezek alapján megállapítható, hogy mind a cariesfrekvencia, mind a parodontalis betegségek előfordulása növekszik a korral és a retardáltság mértékével. A szájhigiéné nem kielégítő, a betegek, illetve gondozóik nem kapnak kielégítő információt, csak nagyon kevesen vesznek részt megfelelő képzésben, nem motiváltak a szájüregi egészség megőrzésében. A fogászati ellátás – az akut esetek kivételével – nem kielégítő. A kezelésben a prevenció érdekében szorosan együtt kell működni az erre szakosodott civil szervezetekkel, alapítványokkal, gyógypedagógusokkal, pszichiáterekkel. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1380–1386.

Open access